Hétfői Hírek, 1977. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-28 / 48. szám

9 CATHERINE DENEUVE megirigyelte Gina Lollobrigida fotóssikereit, s — mint a Paris Matekban olvastuk — felcsapott amatőr fényképésznek ... 9 SÜTŐ ANDRÁS romániai magyar író „Anyám könnyű álmot ígér” című, nagy sikerű regényéből tvfilm készül a Lumumba utcai stúdiókban, Sik Ferenc rendezésében. Főszereplők: Bulla Elma és Szirtes Ádám. — AZ ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ együttese november 26-án kéthónapos indiai vendégszereplésre indul. — Az Állami Népi Együttes távol-keleti turnéja során december 3—5. között a Fülöp-szigeteken, Manilában lép a közönség elé. — Zsadon Andrea és Turpinszky Béla, a Magyarok Világszövetsége szervezésében a héten Dániában, Svédországban és Norvégiában lép fel. 9 ELISABETH SCHWARZKOPF, a világhírű osztrák dalénekesnő december 13- án a Zeneakadémián vendégszerepel, Geoffry Parsons angol zongoraművész kíséretével. A hónap másik világhírű vendége, George Malcolm angol csembalóművész, aki november 28-án lép fel, ugyancsak a Zeneakadémián. A NEMZETI SZÍNHÁZ december 2-án — és ezt követően minden péntek és szombat éjszaka — fél 11 órai kezdettel színre hozza Ireneusz Kedynski lengyel szerző három drámai miniatűrjét, „örvény” címmel Vadász Ilona rendezésében. Szereplők: Váradi Hédi, Csernus Mariann, Zolnay Zsuzsa és Kálmán György. GÁLFI JÁNOST, az ismert rendezőt és játékmestert nevezték ki a Magyar Cirkusz és Varieté új művészeti igazgatójává. 9 JURIJ LARIONOV és Nikola Nyikolszkij, a Budapesten vendégszereplő moszkvai Művész Színház együttesének tagjai voltak a héten a Mikroszkóp Színpad „Mai vendégei”. 9 IDŐS EMBEREK számára a szokásosnál jóval nagyobb betűs könyvek kiadása kezdődött meg Frankfurt am Maimban. A sorozat első kötetei: Heinrich Böll „Katharina Blum elvesztett tisztessége” és Siegfried Lenz „Ember a viharban”. © KOLONITS ILONA „Jó reggelt, Szibéria!” című filmje Lipcse város tanácsának díját nyerte el a most véget ért Lipcsei Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. © SZÉPLAKI JÓZSEF, magyar származású amerikai történész, a „Magyarok Amerikában” és „Kossuth Lajos, a nén vendége” című bibliográfia összeállítója új könyvet jelentetett meg, „Magyarok az USÁ- ban és Kanadában” címmel, a minnesotai egyetem kiadásában. A kötet több mint 900 nevet sorol fel. Csak a fővárosban 1700 közönségszervező... Siker? Bukás? Mindegy! Nyilatkozat a tervezett változtatásokról Viták, cikkek, nyilatkozatok mind gyakoribb témája: megmerevedett, s ezért megérett a módosításra, változtatásra a hazai színházak „struktúrája”. Elsősorban az évtizedekkel ezelőtt kialakult bérletrendszer, bemutatószám, a művészi-műfaji kísérletezések lehetősége. A Kulturális Minisztériumban most jelentősnek ígérkező változások, korszerűsítések, tervei készülnek. Erről beszélgettünk Orosz Lászlóval, a színház-, zene- és táncművészeti főosztály vezetőjével. — Az elért eredményeket nem lenne jó kidobni az ablakon — mondotta —. De ami egy adott időszakban indokolt volt, napjainkban már gátolja a fejlődést. Fantom nézők — Egykoron anyagi biztonságot jelentett színházaink számára a nagyfokú bérletezés, a teltház-akció s az üzemekben osztogatott ajándék színházjegyek „közönségforgó” módszere. Igen ám, de ezáltal leszoktattuk a nézőket arról, hogy a színházak pénztárainál vásárolják meg a jegyeket, ízlésük, igényeik szerint. Elmosódott a különbség siker és bukás között. Ma i® szinte minden színházban, minden este kinn lóg a tábla, ,Minden jegy elkelt”. Ám a nézőtereken egyre több az üres hely, a „fantom néző” A közönség megváltja a bérleteket, de válogat: csak azokra az előadásokra megy el, amelyek felkeltették az érdeklődését. A minisztérium ezért most azt tervezi, hogy csökkenti a bérletek és a bérleti előadások számát, szűkíti a közönségszervező hálózatot (jelenleg csak a fővárosban 1700 közönségszervező működik!), s így jóval több jegy jut majd a színházak pénztáraiba. Kevesebb lesz — elsősorban vidéken — a bérleti bemutatók száma. Több idő jut majd a próbákra, s a sikeres darabokat sem kell levenni idő előtt a műsorról, csupán azért, mert sürget a „bérletkötelezett’ újabb bemutató. Az új rendszer már a jövő évadban életbe lép. Szükség lenne viszont jóval több délutáni, vasárnap délelőtti ifjúsági előadásra. Megoldást keres a minisztérium a színházak, a filmgyár és a televízió évek óta tartó, s mind áldatlanabb „színészvetélkedőjére”. Jelenleg ugyanis tucatnyi helyen tartják nyilván a színészek elfoglaltságát. Van olyan színész, akit egyszerre három-négyfelé hívnak, mások meg hónapokon át „sétálnak”. Ezért a közeljövőben központi színész-adatbankot állítanak fel. Itt nyilvántartják majd — hosszú hónapokra előre — hogy melyik színész mikor van, elfoglalva színházban, filmen, szinkronban, televízióban, rádióban, sőt „hakniműsorban”. Kor, tipr®, felkészültség alapján is készítenek kategória-összeállításokat, így, ha — mondjuk — egy filmrendező egy bizonyos karakterre színészt keres, de a kiszemelt művész az adott időpontban nem ér rá, az adatbank ajánlatot tesz olyan „szabad” színészekre, akikre a rendező esetleg nem is gondolt. A központi adatbank már a jövő év elején megkezdi munkáját. Csak pályázattal A Kamara Varieté — mint arról már beszámoltunk — a jövő hónapban végleg bezárja kapuit. A helyén 1973 tavaszán megnyílik a főváros új színháza, melynek csak műszaki és adminisztrációs személyzete lesz. Azok a rendezők, színészek, vagy éppen alkalmilag társult művész-kollektívák, amelyek eddig nem válthatták valóra saját elképzeléseiket, itt kísérletezhetnek és bizonyíthatnak. Pályázatot kell benyújtaniuk, feltüntetve hogy mit, miért, hogyan és kikkel akarnak előadni. A minisztérium színházművészeti tanácsa bírálja majd el a befutott pályzatokat. A megfelelőknek nemcsak színpadot biztosít, de a szükséges anyagi eszközöket is. Garai Tamás négy szemközt Turay Idával Negyedszázaddal ezelőtt készült „Janika” című filmjének múlt vasárnapi tévéfelújítása óta alaposan megnőtt a postája. Tucatszámra kapja az üdvözlő, gratuláló, és autogramkérő leveleket. Akad olyan is, amelyiknek ez a megszólítása: Kedves Janika néni!... — Jólesik ez a szeretethullám, hiszen férjem, Békeffi István halála óta szörnyen magamra maradtam, ötven évig éltünk együtt, közös volt minden gondolatunk. — Sok Békeffi-színdarabban játszott? — Szinte valamennyiben. Volt olyan időszak, amikor évente írt számomra egy hálás, „Jurays” szerepet. Az első a „Méltóságos asszony” volt. Nemcsak én ugrottam ki benne, de Bécsben Gusti Hubert, Londonban pedig Lilli Palmer is. Közben azért jónéhány klasszikus színműben is játszottam — így a „Volpone”-ban, a „Makrancos hölgy”-ben, a „Képzelt beteg”-ben, a „Pygmalion”ban. S most ismét az ő mondatait tolmácsolom a Thália Színházban, a „Bal négyes páholy” Rákosi Szidi szerepében. Nem lehetek eléggé hálás Kazimir Károlynak, amiért rám gondolt — szinte az életemet mentette meg azzal, hogy színpadot adott. — Fellép másutt is? — Gyakran járok vidékre, az ORI egyik irodalmi műsorával. Régi szerepeimből adok elő monológokat és verseket is mondok. Boldogan vállalom az utazást, a fáradtságot. — Vannak még szerepálmai? — De mennyi! Persze, csak olyanok, amilyenek illenek koromhoz, alkatomhoz. Mert ne higgye, hogy örülök annak, ha azt mondják: örökifjú... Már nem akarok senkinek se tetszeni, csak játszani. Ameddig képes, alkalmas vagyok rá. Mert a színpad és az élet ugyanazt jelenti a számomra. —1. A „vörös hercegnő’ Levelek Judithoz Juditnak, feleségemnek, társamnak a mindennapi munkában, az emberi józanságba és társadalmi haladásba vetett hitem részesének és őrzőjének.” Az 1960-as évek végén kiadott „Vallomások regénye” című kötetét ajánlotta így Goda Gábor feleségének, G. Lengyel Juditnak. Az író most újabb köteten dolgozik. Címe: „Levelek Judithoz”. Főszereplője a negyedszázadon át mellette élt társ, a hosszú és súlyos betegség után néhány esztendeje elhunyt feleség. — Judit halála után jó másfél évvel kezdtem hozzá a levelekhez, ő kívánta így. Arra kért, ha valamit írni akarok róla, ne fogjak neki közvetlenül a halála után. Ne diktálja szavaimat a fájdalmas gyász. — A könyv, nem családregény — folytatja Goda Gábor —, nem is hiteles életrajz. Csupán arra törekedtem, hogy emléket állítsak annak, akit az utókor számára érdemes megőrizni. Hiszem, hogy korunknak voltak olyan pozitív hősei, akik egy eszme érdekében mindent tudtak vállalni. És úgy érzem, az irodalom és a művészet feladata, hogy olyan emberekről is szóljon, akik korunk tipikus hősei. Mert konkrét tettek, rangok nélkül is jelentékeny emberek voltak, ő ilyen volt. De beszélek a magam életéről, gondolatvilágomról is, mert enélkül ő sem tükröződne hűen. — Mikor ismerte meg a feleségét? — 1949-ben, s egy év múlva összeházasodtunk. Addig soha nem gondoltam arra, hogy feladom a legényéletetem. Közel negyedszázadot éltünk le együtt. Az utolsó hét évben már súlyos beteg volt. De ez sem törte meg. Hitt abban, hogy óriási erejével és nagy szellemi energiájával legyőzi a betegséget is. A bénaságából is stílust tudott csinálni. — Miért nevezték „vörös hercegnőnek”? — Édesapja, Lengyel Gyula a Tanácsköztársaság ismert alakja volt, ezért kellett elmenekülniük az országbó. Emigrációban éltek Bécsben, Berlinben, Párizsban és Moszkvában. Akkoriban ragadt rá ez az elnevezés — előkelő tartása, arisztokratikus megjelenése miatt. Tevékeny életet élt: Moszkvában tanult közgazdaságtant, és dolgozott is ott a tudományos akadémia egyik intézetében. Majd itthon, a könnyűiparban, később egy könyvkiadónál. És hat nyelven beszélt. — Bizonyára sok jelentős, érdekes emberrel is találkozott. — Valóban. De könyvemben egyetlen nevet sem említek, nehogy óhatatlanul történeti színezetű írássá váljon. A kötet 65 levélből áll majd. Az első: halála története. Az utolsó? Ezt még nem volt erőm megírni. Pedig decemberben le kell adnom a Szépirodalmi Kiadónak. Ebben a lakásban minden úgy van, ahogyan ő itthagyta. Csak egy szobor került az íróasztal mellé; róla mintázta egyik barátom. — Foglalkoztatja-e új könyv? — Megírom a „Magányos utazás” és a „Vallomások regénye” című könyvem hősének, Tóth Flórián író életének további történetét. Sebes Erzsébet ! Zsarutörténet Alain Delon ezúttal nemcsak főszereplői, de produceri minőségben is „jegyzi” a filmet, melynek története megtörtént eseményeken alapszik: a negyvenes évek második felében hosszú hónapokig tartotta rettegésben egész Franciaországot egy tömeggyilkos, aki olyan hidegvérrel, szinte válogatás, gondolkodás nélkül lőtt, mint ahogy más elkattintja az öngyújtóját ... Delon a detektívet alakítja, szemmel látható igyekezettel kerülve el a szerepkör bevált sablonjait. A tömeggyilkost — merésznek, szokatlannak tűnő színészválasztás! — Jean-Louis Trintignant játssza, kilépve az amorozó-skatulyából. Van a filmben egy jelenet, amikor két egymás melletti asztalnál ebédel a gyilkos és a három detektív: a képsor szerkesztését, felépítését, hatáslélektanát tanítani lehetne. —it — Francia—olasz film. Rendezte: Jacques Deray. 9 DILOROM GAMBAROVA alakítja a főszerepet a taskenti stúdióban készülő „Ház a tűző nap alatt” című filmben, amelyet J. Brarov és E. Rojzman írt-rendezett. © HUSZÁRIK ZOLTÁN filmrendező és Jankura Péter operatőr rövidesen Olaszországba és Görögországba utazik: külső helyszíneket keresnek a jövő év elején forgatásra kerülő Csontváry Kosztka Tivadarról szóló filmjükhöz. JUBILEUM. December 26-án lesz az Erkel Színházban Petőfi—Heltai— Kacsóh „János vitéz” című daljátékának félezredik előadása. © MAGYAROK KÜLFÖLDÖN. Sass Sylvia decemberben Torinóban a „Macbeth” címszerepét énekli. Az előadást Mikó András, a budapesti Operaház főrendezője vitte színpadra. A jövő hónapban Kovács Eszter és Kováts Kolos Hollandiában, Miller Lajos az NSZK-ban és Gáti István a Szovjetunióban vendégszerepel. © KORDA GYÖRGY olaszországi meghívást kapott tavaszra. Addig a hazai közönség előtt lép fel. Megjelent nyári nagy sikere, a Találkozás, kislemezen és januárra elkészül a Hegedűtanár is. HARSÁNYI FRIGYES, a Fővárosi Operettszínház tagja alakítja — vendégként — a férfi főszerepet Guy Boutempelli-Charden „Mayflower” című musicaljében, amelyet december 2-án mutat be a bécsi Theater an der Wien. Causadeus tréfája Marius Casadeus, a világhírű francia hegedűművész, különös leleplezéssel borzolta fel a zenetörténészek kedélyeit. Kijelentette, hogy Mozart első D-dúr hegedűversenye, amelyet állítólag tízéves korában, Adelaide főhercegnő tiszteletére komponált Versailles-ben — hamisítvány, mert Casadeus maga alkotta 1931-ben. Kísérletképpen hegedűversenyt állított össze ugyanis különböző Mozart-művek töredékeiből, s ezt 1934-ben Menuhin mutatta be, mint eladdig ismeretlen Mozartszerzeményt, amelynek eredeti kézirata még valamely magángyűjteményben rejtezik. A nyolcvannégy éves mester állítása mellett szól, hogy a Mozart-művek hiteles katalógusa, a Köcljegyzék is „kétséges” jelzéssel minősíti függelékében az Adelaide-hegedűversenyt. NDK gyártmányú centrifuga 1150 Ft Gőzölő vasaló 130 Ft Hajsütővas OS 76-os 146 Ft KM 8-as robotgép MAI masszírozógép M 10-es zsebrádió Harkov borotva 2710 Ft SWM 4-es kávéőrlő 280 Ft 500 Ft Moszkva 3 M borotva 580 Ft 495 Ft SN 62-es fejhallgató 550 Ft 15 ER adapter 3000 Ft B 90-es magnetofon 4300 Ft Vega zsebrádió 560 Ft Sokol 403-as zsebrádió 590 Ft Rebosher borotva 390 Ft Rakéta porszívó 1230 Ft Csomagküldő szolgálat: 1053 Bp. V., Kossuth Lajos u. 2.