Hétfői Hírek, 1979. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-17 / 16. szám

Beszélgetés Antal Imrével, aki címszó lett a Filmlexikonban Másfél évtizede sláger volt a tévében a „Halló fiúk, halló lányok”. Hasonlóan népszerű if­júságiműsor-so­rozatot azóta sem igen su­gároztak. Volt benne parázs vita a farmerról, beat- és táncdalénekes-parádé. Mű­sorvezetője az addig zongo­raművészként ismert Antal Imre volt (A fiatalok akko­riban „Szevasz, Imre” kiál­lással köszöntötték az ut­cán). Aztán mind többször tűnt fel a képernyőn, s ma egyike a legnépszerűbb té­­vészemélyiségekn­ek. Nép­szerűsége vetekszik a nép­szerű színészekével. — Hogyan fedezték fel a tévések? — A hatvanas évek elején a Fiatal Művészek Klubjá­ban esténként mint partner és műsorvezető szerepeltem. Egyszer megszólított Békés József, a TV ifjúsági osztá­lyától: „Jóízűen beszélsz, gyere be egyszer a tévébe, megpróbálunk veled műsort csinálni.” Eleinte nem vettem komolyan a dolgot, aztán kaptam egy diszpót: lépjek fel a „Köszöntő” című mű­sorban. Csak akkor döbben­tem rá, mibe csöppentem, amikor a kétoldalnyi pró­zai szöveget a kezembe nyomták. De végül sikerült. — Mikor szerződött vég­legesen a tévéhez? — 1972-ben, amikor lebé­nult a jobbkezem. — Többféle műsorban lát­hattuk már, melyik áll szí­véhez a legközelebb? — Zongorista vagyok, így természetesen a komoly zenei műsorok. — Világsztárokat szólalta­tott már meg: kik voltak a legnevesebb partnerei? — A legkedvesebb Yehudi Menuhin, akivel 50 percet be­szélgethettem. Aztán az „is­teni Lolo”. A szilveszteri műsor felvétele előtt egy-két nappal közölték, hogy jön Lollobrigida. Fel­készültem a találkozóra, hajat nyirattam, kiöltöztem, hogy Lolo lássa, milyen is a markáns ma­gyar ... Könnyelműen meg­kérdeztem: mit iszik? „Óh, egy viszkit” — búgta. Ismer­ve a tévébüfé ellátását, ro­hantam a közeli közértbe egy üveg viszkiért. — Mindig nagyon nyu­­godtnak és vidámnak tű­nik: nincs lámpaláza? — Műsorvezetőként nincs. Bezzeg, amikor koncertez­tem, már reggel mérhető volt. Enni sem tudtam. Persze, Beethovennél nem lehet ba­kizni ... — A filmesek is felfedez­ték. — A Zenei Lexikonba nem tudtam belkerülni, a Film­lexikonban azonban címszó lettem: „Antal Imre zongo­raművész és karakter-szí­nész”. A film jó játék, na­gyon élveztem. Valóban so­kat játszottam, például a Bors­ban, a Hamis Izabellá­ban és a The Fixer című amerikai produkcióban. Per­sze az igazi színjátszás nem az én asztalom. — Nem keltett féltékeny­séget a népszerűsége egyes tévésekben? — Egyesek talán örülné­nek, ha visszamennék az ut­ca túloldalára... — Reméli még, hogy zon­gorázni fog? — Állandóan él bennem a remény. Nagy vágyam: el­játszani Mozart „C-moll” zongoraversenyét. Ha más­ként nem, lemezze — bal­kézzel. Sebes Erzsébet A MEXIKÓBAN vendégszere­pel május első felében — Koródy András karmester vezetésével — a Budapesti Filharmóniai Társaság 67 ta­gú zenekara. Ezt követően júliusban a Várnai Fesztivá­lon, majd az Isztambuli Fesztiválon lépnek a közön­ség elé, július végén Bécs­ben, augusztus elsején Inns­bruckban, 3-án és 4-én pe­dig Svájcban, a Sioni Nyári Fesztiválon adnak hangver­senyeket. © KARINTHY FRIGYES ki­adatlan humoreszkjeiből és újságcikkeiből öt részből álló sorozatot készít a Magyar Rádió Karinthy Színpada, Kaposy Miklós szerkesztésé­ben. © MÁRKUS LÁSZLÓ egy nap alatt kétszer jubilált: hétfőn délután játszotta szá­­zadszor a „Régimódi törté­net”, este pedig kétszázad­­szor az „Egy-kettő-három” főszerepét A Madách Szín­ház szériái egyébként folyta­tódnak: április 23-án lesz a „Lóvátett lovagok” 100., má­jusban pedig a „Házasság­szerző” 200., a „Kései talál­kozás” 100., és a „Hamlet” 75. előadása. A WEÖRES SÁNDOR és Szo­­kolay Sándor „Csalóka Pé­ter” című gyermekoperáját tévé­filmre viszi Horváth Ádám rendező. A felvételek április végéig tartanak. A főbb szerepeket Lehoczky Éva, Barlay Zsuzsa, Rozsos István és Polgár László énekli. • VINCZE VIKTÓRIA a na­pokban Mongóliába utazik, az Ulánbátori nemzetközi táncdalfesztiválon vesz részt.­­ A CSEPELI Ifjúsági Park május elsején nyitja meg ka­puit. A nyári évadban több mint húsz beategyüttes ad itt műsort. A többi között fellép a V. Motor Rock, a Korál, a Generál és a Hun­gária együttes. 9 V­ÁRKONYI ZOLTÁN Kossuth-díjas művész, a Víg­színház igazgatója, a Szín­­művészeti Főiskola rektora temetése április 19-én, délu­tán 3 órakor lesz a Farkas­réti temetőben.­­ AZ OPERAHÁZ balett­együttese és zenekara június 22-én és 23-án az osztrák fő­városban vendégszerepel, a Bécsi Ünnepi Hetek kereté­ben, Bartók „A fából fara­gott királyfi” és „A csodála­tos mandarin”, valamint Dohnányi „Változatok egy gyermekdalra” című művei­vel.­­ A VIDÁM SZÍNPAD má­jus 18-án tűzi műsorára Nóti Károly „Nyitott ablak’’ című vígjátékát, Fényes Sza­bolcs zenéjével és Szenes Iván verseivel, Kalmár Ti­bor rendezésében. Főszerep­lő: Kabos László, partnerei: Schubert Éva, Rátonyi Haj­nal, Géczy Dorottya, Bús Kati, Urbán Erika, Csákányi László, Gálcsiky János, Kása András és Verebély Iván. • RADNÓTI MIKLÓS szüle­tésének 70. évfordulója al­kalmából április 23-án iro­dalmi műsort rendeznek a pesterzsébeti Csiliben — Koczkás Sándor irodalom­­történész, valamint Csernus Mariann és Keres Emil szín­művészek közreműködésével. • DÁN FILMNAPOKAT ren­deznek április 19—25 között a budapesti Új Tükör (Mű­vész) Klub moziban, melyre hazánkba érkezik Finn Ragbe, a Dán Filmintézet igazgatója, valamint Nils Mamros és Anders Refn filmrendezők.­­ A MAROSVÁSÁRHELYI Nemzeti Színház magyar ta­gozata Bukarestben vendég­szerepelt, a többi között Ta­mási Áron „Énekes madár” című színművével, a „Vad­rózsák” című, székely nép­­költészetből összeállított mű­sorral és Kocsis István „Ár­va Bethlen Kata” című mo­nodrámájával. A VENDÉGEK. Májusban az Operaházban, illetve az Er­kel Színházban vendégszere­pel Giacomo Aragall spanyol tenorista, Marina Krilovici román, Bernt Lindholm svéd, Katia Ricciarelli olasz, Gabriella Benackova cseh­szlovák, valamint Ingeborg Zobel és Ered Teschler NDK- beli operaénekesek. A Budapesti Vegyipari Gépgyár — legalábbis lét­számban — nem tartozik az ország nagyvállalatai közé, de dolgozóinak tudásvágyát, elv művelődési hajlandóságát te­kintve az élcsoportban van. Ezt mutatja két könyvtárá­nak nagy látogatottsága. Munkások, műszakiak és al­kalmazottak állandó vendégei az ötezer szakkönyvet és 130 féle folyóiratot kínáló mű­szaki könyvtárnak, valamint a szakszervezeti könyvtárnak , ahol több mint tizenötezer könyv és huszonkilenc féle folyóirat között válogathat­nak. (MTI, Fehér J. fotó) Bravó Szakácsi! A színészek azt mondják: egy beugrás egy évet vesz el az életünkből. Van, aki nem is vállalja a felelősséget, a fokozottabb koncentrációt, az izgalmat. Ám a beugrás­sal­­ előadást lehet meg­menteni. Szakácsi Sándor egy hét alatt a Vígszínház három produkcióját mentette meg sikeres beugrásaival. A meg­betegedett Tahi Tóth László szerepeit vette át: egy pró­bával a „Popfesztivál” Jó­zsefét, kettővel a „Harminc éves vagyok” egyik figuráját és hárommal az „Operett" Fior-mesterét. Mindhárom szerepben a prózai szöveg mellett énekelnie és táncol­nia is kellett, ami külön ne­hézséget jelentett. Mégis olyan jól játszott az előadá­sokon, hogy nemcsak a kö­zönség ünnepelte, hanem — miután a függönyt leenged­ték — percekig tapsolták őt színésztársai és a műszakiak is. (i. e.) „1950. július 17-én Roby már aludt, én a „Magányos vadász”-t hallgattam a rá­dióban, amikor az FBI em­berei beállítottak hozzánk, és letartóztatták az apá­mat ... Kémkedéssel vá­dolják ..., s három év múl­va ítélet, eredménytelen fellebbezések, kivégzés ...” Ezeket a sorokat az 1953. július 19-én az Egyesült Álla­mokban — az akkori hideghá­borús hangulat szítása érde­kében — ártatlanul kivégzett Rosenberg házaspár Robert fia mondja abban a könyvben, amelyet testvérével, Michellel együtt ,,A fiaitok vagyunk” cím­mel írt, s amely most az ünnepi könyvhéten a Magivető Kiadó gondozásában kerül a magyar olvasóhoz. A mártír házaspár fiai könyvükben sok adat­tal, ténnyel, bizonyíték­kal leplezik le szüleik gyil­kosait, feltárják az ötvenes évek amerikai vezető köreinek embertelen céljait, a kegyetlen „boszorkányüldözések” hátte­rét, és örök emléket állítanak hős szüleiknek Ethel és Julius Rosenbergnek. Például egye­bek közt így világítják meg a hecckampány mélységét: vállalták a halált „A kormány az utolsó pillanatig igyekezett ráven­ni szüleinket az együttmű­ködésre. (Arra, hogy azt hazudják: szovjet kémek voltak. A szerk.) Joseph McCarthy szenátor még haláluk után is egy „Ro­­senberg-kémhálózatot” akart találni Fort Mon­­mouth-ban, a New Yersey-i katonai távközlési labora­tóriumban, de nem ment a dolog ... Szüleink nem vol­tak hajlandók hazudni, hogy megmentsék életü­­lest • •­­M Inkább vállalták a halált, mint a becstelenséget. Ez tükröződik kivégzésük, előtti búcsúlevelükből: „Óriási jutalom és nagy boldogság lett volna szá­munkra, ha életünket vele­tek élhettük volna le. Min­dig emlékezzetek arra, hogy ártatlanok voltunk, és mindig lelkiismeretünk szavát követtük. Szívünk­höz szorítunk és forró sze­retettel csókolunk bennete­ket. Apu és Anyu.” A hidegháború amerikai szítói azt szerették volna el­hitetni a közvéleménnyel, hogy a Rosenberg házaspár katonai atomtitkokat szol­gáltatott ki a Szovjetunió­nak — ezzel próbálták „meg­magyarázni” az amerikai közvéleménynek, hogy ígére­tük ellenére nincs és soha­sem volt amerikai atommo­nopólium. Ezzel próbálták elkendőzni, hogy a szovjet nukleáris kutatás és techni­ka már 1946-ban ugyanolyan fejlett volt, mint az USA-é. Ezt a Rosenberg há­zaspár rehabilitálásáért fo­lyó kampány során tekinté­lyes amerikai szakkörök bi­zonyították be. Minderről számos utalás olvasható az ártatlanul kivégzettek fiai­nak könyvében. GATTAROBAN MATRÓZ LESZ Nyáron már Sándor Mátyás Két éve „igazolt át” a Víg­színháztól a MAFILM szí­­nészgárdájához Bujtor István. — Az­t gondoltam, nincs rám igazán szükség a szín­háznál — mondja. — Az ed­dig kapott feladatokból úgy érzem, itt valóban kelleik, s új utak is nyíltak előttem. Már megkezdem a nyári munk­át. Először egy NDK- filmben játszom. Paiolban és Cattaróban forgatjuk, s ez utóbbi nem véletlen, mert a film a cattarói matrózláza­­­dásról szól. — Ki fogja szinkronizál­ni? — Erre nem lesz szükség, mert németül — ugyan ak­centussal — beszélek, hozzá pontosan úgy, ahogyan az a matróz is beszélhetett. Amint végeztünk ennek a filmnek a felvételeivel, már utazom is tovább, mert egy olasz— NSZK—francia—magyar koprodukcióban megkezd­jük a „Sándor Mátyás” cí­mű Verne-regényből ké­szült film forgatását. Des­­cours, az emlékezetes Sztro­­goff Mihály tv-sorozat ren­dezője készíti e hat részből álló sorozatot is, amelyben rajtam kívül még egy ma­gyar lesz: Kende János, mint operatőr. — Látjuk, ismét szakállt visel... — A szerződés szerint. Ugyanis mindkét filmben kell. De szakállt növeszteni sokkal könnyebb volt, mint a másik követelménynek ele­get tenni: több mint tíz ki­lót lefogyni. Juszt László (Fotó: Halmágyi Péter) Oscar-díjas — Ha a színészi teljesít­ményeket kilométerekben számítanák, bizonyára rekor­der lennék... — kezdi a beszélgetést Jozef Kroner, a világhírű szlovák színész, az Oscar-díjjal kitüntetett „Üz­let a korzón”’ című film fő­szereplője pozsonyi otthoná­ban. — Esténként felléptem az itteni Nemzeti Színház­ban, utána autóba vágtam magam, hajnalban már Bu­dapesten, a Lumumba utcai filmgyárban vártam a forga­tás kezdetére, kora délután vissza Pozsonyba, a követke­ző előadásra, s éjfélkor me­gint irány: Budapest. A film, melynek főszere­pét alakította: Déry Tibor „A téglafal mögött” című elbeszélésének televíziós vál­tozata volt Szántó Erika dramatizálásában, Makk Ká­roly rendezésében. A forga­tás a minap ért véget. — Nem ez az első ma­gyarországi vendégszereplé­sem — folytatja a művész. — Néhány évvel ezelőtt már játszottam Maár Gyula „Végül” című filmjében. Ak­kor kötöttem őszinte barát­ságot Törőcsik Marival, aki­vel most a Déry-filmben is összekerültem. Mellette Pá­ger Antal, Bács Ferenc és Peremartoni Krisztina sze­repel a műben, amely —­­mint értesültem — rövide­sen képernyőre kerül önök­nél, majd mozikban is be­mutatják, „összedolgozva” Déry egy másik írása, a „Philemon és Baucis” tévé­változatával, amely koráb­ban készült, de témája és főszereplői nagyrészt azono­sak. — Mit játszott ebben az évadban Pozsonyban? — A Peer Gynt és a John Gabriel Borkmann című Ib­­sen-dráma főszerepeit, s Hamburgban is filmeztem egy Dosztojevszkij-regény tévéváltozatában, amely el­nyerte az NSZK-ban az év legjobb filmje díjat. Kroner 27 éves korában — rekordfiatalon — kapta meg az Állami Díjat a „Viharos alkonyat’’ Polezsajev pro­fesszorának megformálá­sáért. Búcsúzásként három köte­tet emel le könyvespolcáról. — Szabad időmben ezzel foglalkozom. Meséket, elbe­széléseket, szatírákat írok. Épp a napokban került nyomdába a negyedik köte­tem. Garai Tamás (0- VEGYE KEZÉBE A SORSÁT, kössön élet­biztosítást! Az Állami Biztosító szakembere a sokféle életbiztosítás közül azt ajánlja, amelyik a leginkább megfelel az Ön egyéni körülményeinek, szükségleteinek. Szakemberünk hivatása: az Ön anyagi biztonságának megóvása. FORDULJON HOZZÁNK BIZALOMMAL! ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ gaaaiHKysg

Next