Hétfői Hírek, 1979. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-12 / 7. szám
ÜNNEPI SEREGSZEMLE ELŐTT Teljes kép egy év filmterméséről Fábri Zoltán a mondvacsinált ellentétekről, a színészhiányról, készülő trilógiájáról Hétfőn este nyílik meg Budapesten, a Vörös Csillag Filmszínházban a magyar játékfilmek egy hétig tartó ünnepi seregszemléje. Ebből az alkalomból kerestük fel Fábri Zoltán filmrendezőt, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnökét ! — Az idei szemle több szempontból különbözik az előzőktől — kezdi a beszélgetést. — A korábbi években titkos szavazással választottuk ki a szemle műsorára kerülő műveket és a felkért zsűri díjakat is osztott. Néhány éve megváltozott ez a rendszer, nem szavazunk, így egy év teljes termése felkerül a szemle műsorára, a szakemberek és a nagyközönség átfogó képet nyerhet egy adott időszak eredményéről. Azóta díjak sincsenek, hiszen a filmeket már a bemutatásukkor — „díjazta” a kritika és a nézők közvéleménye. ősbemutatóit azonban tartunk a legfrissebb művekből, s az idén, újításként, szerepelnek a programban a Balázs Béla Stúdió tagjainak és a Filmművészeti Főiskola növendékeinek munkái is. A szemlét néhány 1948 előtti magyar film felújításával és Máriássy Félix több alkotásával egészítjük ki. — Az utóbbi években csökkent az érdeklődés a magyar filmek iránt, ön miben látja ennek az okát? — Sok tényező egymásra hatásában. De hadd szögezzem le: ’ez nem csupán hazai, hanem nemzetközi tünet is, összefügg a televízió még mindig tartó térhódításával. De ha összehasonlítjuk a hazai látogatottságot a külföldi számokkal, nincs okunk szégyenkezésre. Tagadhatatlan, hogy a magyar filmművészetnek rangja, tekintélye van külföldön, s jó néhány rendezőnket a kitűnőek között jegyzik. — Sokan vitatják a jelenlegi stúdiórendszert. — Alaptalanul! A stúdiórendszer mai formája lényegében beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de további fejlődése attól függ, mennyire tudnak élni a kapott önállósággal, tudnak-e, mernek-e bátrabban kezdeményezni? Ám gondokkal is küszködnek: az utóbbi években ijesztően növekedtek a gyártási költségek, s mind nehezebbé vált a színészegyeztetés. Véleményem szerint növelni kellene a fővárosi és vidéki színházak társulatának létszámát, így mód nyílna a kettős szereposztásra, nem maradnának el — betegség, balesetek miatt — az előadások és könnyebb lenne az egyeztetés is. Emellett célszerű lenne fokozatosan növelni a filmgyár önálló színésztársulatának létszámát is. Jól járnának ezzel a színházak is, mert foglalkoztathatnák az éppen nem filmező művészeket. — Hallhatnánk valamit jelenlegi munkájáról? — Balázs József „Fábián Bálint találkozása Istennel” című regénye alapján készítek filmet. A történet közös munkánk: a „Magyarok” előzménye. Ugyanannak a családnak a történetét dolgozza fel, 1919-től a Horthyrendszer uralomra jutásának kezdetéig. Szó van róla, hogy ha ezzel elkészülök, harmadszor is a Fábián családról készítek napjainkban játszódó filmet, s így a három mű lazán összefüggő trilógiát alkot majd. — Befejezésül: mi a véleménye az úgynevezett közönségfilm és művészfilm ellentétéről? — Mondvacsináltnak tartom. Nem, hiszek az olyan filmekben, amelyek — alkotóik szerint — azért nem aratnak sikert, mert a mai néző még nem felkészült a befogadásukra. A film a ma művészete, saját korának és saját koráról szól, a jelenben kell kifejtenie hatását, mert 20—30 év múlva múlhatatlanul megöregszik. Véleményem szerint a filmet nem az utókornak, hanem a jelen nézőjének kell készíteni, s nem egy szűk rétegnek, hanem lehetőleg a közönség mind szélesebb táborának. Mert a film — nem exkluzív művészet! Garai Tamás Ti és mi Pesten Novembertől január elejéig öt alkalommal lehettünk tanúi a televízió képernyőjén a férfiak és a nők „Ti és mi” című vetélkedőjének. Tíz városból közvetítettek a kamerák, de egyetlen alkalommal sem versengtek a pestiek. A televízió ezúttal a szombat esti főműsorként rendezi meg a fővárosiak játékát. Az előzőekhez képest változik a műsor előkészítése is. Ezúttal nem a vetélkedő napjának délutánján hirdetik meg, hogy melyik helyszínen melyik nem képviselői foglalhatnak helyet, hanem — már ezúttal közölhetjük: — a Pestlőrinci Sportcsarnokban a férfiakat, a Körcsarnokban pedig a nőket várják. A stúdióban Szilágyi János lesz a műsorvezető, a játék helyszínein pedig Antal Imre és Vitray Tamás. Ezzel az adással búcsúzik a „Ti és mi”. (i.e.) TÉLI NÉPMŰVÉSZETI VÁSÁR Február 5-től 17-ig valamennyi üzletünkben 30t^>-KAL OLCSÓBBAN KÍNÁLUNK hosszú ujjú hímzett blúzokért, gyermekruhákat, szőttes méterárut ön is keresse fel budapesti és vidéki boltjainkat, amíg a készlet tart. NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI VÁLLALAT A gyermekév jegyében Bábjáték-majális, rajzpályázat Színes programokat állítottak össze a nemzetközi gyermekév alkalmából a budapesti művelődési házak. A pesterzsébeti Csili fiatal olvasóinak 10 könyv címét adták meg, ezeknek a hőseiről, meséjéről kell rajzot készíteniük. A vetélkedővel egybekötött eredményhirdetésre március 31-én kerül sor. Május elején itt rendezik meg a bábjátékos majálist is, amelyre mintegy húsz budapesti és vidéki amatőr együttest hívtak meg. Júniusban pedig hétnapos könyvheti juniálist tartanak s ez idő alatt ifjúsági regények írói látogatnak majd el a fiatal olvasókhoz. A Csepeli Munkásotthon fotópályázatot hirdetett „Gyermekeink—1979” címmel. A legszebb képeket április 25-től kiállításon ismerhetik meg a látogatók. Tavasszal gyermekeik munkáiból is tárlatot nyitnak. A Csepel Művek óvodáiból gyermekrajzpályázatra invitálják a legkisebbeket. (Ennek kiállítását május 22—június 9. között tartják.) A MOM Szakasits Árpád Művelődési Háza vasárnap délelőttönként matinékat és gyermeki hangversenyeket rendez, ezek már eddig is nagy sikert arattak. (Egyegy műsorra 400—500 gyermek ült be a nézőtérre.) A Fővárosi Művelődési Ház június elején gyermekművészeti szemlét, irodalmi színpadok, néptáncegyüttesek fesztiválját rendez. Addig is hetente több alkalommal tartanak a legfiatalabbaknak mesefilm-bemutatókat, irodalmi műsorokat. A művelődési házak a felnőttekről sem feledkeznek meg. Így például a MOM Művelődési Házban február 15-én Nagy László emlékműsort rendeznek, Czine Mihály irodalomtörténész, valamint Berek Kati és Hegedűs D. Géza színművész részvételével. A „Csili”-ben a Radnóti Színpad művészei lépnek fel „Volt egyszer egy kabaré” című műsorukkal. Itt vendégszerepel majd Korda György és a fennállása tizedik évét ünneplő Soroksári Német Nemzetiségi Táncegyüttes. A Csepeli Munkásotthonban az elkövetkező hetekben a Mikroszkóp Színpad, a Vidám Színpad, az Operettszínház művészei vendégszerepelnek, s előadást tart a Pécsi Nemzeti Színház operatársulata. Március 22-től a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara tavaszi koncertsorozatot rendez itt. A MOKÉP-pel kötött szocialista szerződés alapján tavasszal négy magyar film premierjét tartják a munkásotthonban. (sebes) 4 KIK) krónikája . WEÖRES SÁNDOR „Szent György és a sárkány" című tragikomédiájának próbái a napokban kezdődtek meg a Nemezti Színházban, Aser Tamás rendezésében. A főbb szerepeket Sulyok Mária — mint vendég —, Csomós Mari, Molnár Piroska, Pogány Judit, Vajda László, Avar István, Benedek Miklós és Papp Zoltán alakítja. Bemutató: április 6-án. ® CARY GRANT, az ismert amerikai filmszínész a na,pokban volt 75 éves. Jó kondícióját — mint mondotta —, annak köszönheti, hogy nem iszik, nem dohányzik, naponta egy órát úszik, súlyzókat emelget, s — mindig,vidám. ® BESSENYEI FERENCET hatvanadik születésnapja alkalmából a hét végén a Madách Színház,A hatodik napon” című darabjának előadása előtt Ádám Ottó igazgató köszöntötte és átadta a társulat ajándékait. A Fővárosi Tanács részéről Szabó Ervin osztályvezető, a Művészeti Dolgozók Szakszervezete nevében pedig Lampl Lajos köszöntötte. ROBERT RACINE kanadai zongoraművész megdöntötte saját rekordját A múlt év végén 14 órán keresztül zongorázott, s ezalatt 848-szor játszotta el Eric Lattie „Kínzás” című kompozícióját. Most megismételte a bravúrt, de ezúttal 19 óráig játszott a billentyűkön ... " GREGUSS ZOLTÁNrövidesen mint író mutatkozik be a nagyközönségnek: a napokba rögzítik hangszalagra — Turián György rendezésében — történelmi drámáját. A főszerepet Mécs Károly alakítja, s a szerző színészként is közreműködik a produkcióban. ® A BONEY M jelenleg a világ legnépszerűbb popegyüttese. Az elmúlt két évben 46 millió nagylemezük és kazettájuk kelt el. ® ANTHONY QUINN, a világhírű filmművész könyvet ír, egyszerre kettőt is. Az első regény egy jósnőről, a második tanulmánykötet a virágokról . FENNÁLLÁSÁNAK 30. évfordulóját ünnepli ebben az idényben a mongóliai Csojbalszanban működő operaház. Az évfordulóra új táncjátékkal készül a társulat. A balett a japán támadó hadseregek fölött szovjet segítséggel aratott 1939-es győzelemnek állít emléket. A másik jubileumi bemutató a mongol forradalomról szóló „A menyegző” című opera lesz. © DÉRY TIBOR „A tanúk” című színművét — melyet hagyatékában találtak — rövidesen bemutatja az osztrák rádió. © DÜRRENMATT svájci író „A titkárnő” című új színművét — melynek alcíme: Egy temetői komédia — elsőként a bécsi Theater der Josefstadt mutatja be, az előadást is Dürrenmatt rendezi . BEREK KATI alakítja február 13-tól a női főszerepet Örkény István „Kulcskeresők” színművében, a Nemzeti Színházban, Molnár Piroska pedig március 3-tól lép fel — a királyné alakjában — a „Téli regé”-ben. © GALGÓCZI ERZSÉBET „Használt koporsó” című művéből tévéfilm készül, Mihályfy Sándor rendezésében. Főszereplők: Gobbi Hilda, Schütz Ila, Patkós Irma és Gera Zoltán. © HARAG GYÖRGY nyerte el a romániai színművészeti dolgozók egyesületének 1978. évi díját, Sütő András, „Káin és Abel” című színművének rendezéséért. © SIMONFFY ANDRÁS: Japán szalon című, 1944-ben játszódó drámájának próbái a napokban kezdődtek meg a Thália Színházban. A darabot Kővári Katalin rendezi, a főbb szerepeket Sütő Irén, Polányi Gyöngyi, Bicskei Tibor, Mécs Károly, Harsány Gábor és Gálvölgyi János alakítja. Bemutató március 31-én, MARGITTAY ÁGIT látja vendégül február 12-én a szabadság-hegyi Jókai Klub (XII. Hollós u. 5.) „Hétfőn ?kor” című sorozatában. A művésznővel Sipos Áron beszélget. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában kiosztották a magyar filmkritikusok díjait az elmúlt esztendők kiemelkelő filmművészi teljesítményeiért. Kovács András filmrendező a Ménesgazda című filmjéért részesült a díjban, Bajtar István és Bencze Ferenc filmszínészek a B. O. É. K., illetve a K. O. című filmekben nyújtott alakításaikért kapták az elismerést. Előzetes Szabadíts meg a gonosztól /is Magyar film. Mándy Iván nyom/1T- mán írta: Tóth Szípő Zsuzsa. Rendezte: Sándor Pál. Másodszor vállalkozik Mándy Iván sajátos világának képi felidézésére Sándor Pál: a „Régi idők focija” után most az író „Mélyvíz” című színművét ültette át filmre, fölényes mesterségbeli tudással, szinte tökéletes együttlátással és együttgondolkodással. Amint Mándy Iván írásait is szélsőségesen ítéli meg az olvasóközönség — vagy rajongással vagy elutasítással —, éppúgy oszlanak meg majd minden bizonnyal a vélemények a filmről is. Aki 1944 Budapestjének vérzivataros realitását kéri számon a műtől , hiányérzettel kel föl a nézőtérről. Ám a Mándyt szeretők nem megvetendő létszámú tábora mindazt megtalálja a filmváltozatban, amiért az író könyveit is lelkesen forgatja: az indulatok, érzelmek áradatát, fura lényekkel benépesített álomvilágát, egykori kültelki mozik kesernyés illatát, kopott házfalak, sivár gangok, odakozmált ételek és naftalinszagú, mállott ruhák fojtogató légkörét. Az író jól ismert figurái népesítik be a vásznat: az élet peremére szorult emberek, görcsös akarásukkal, beszűkült mániáikkal sápadt szürke arcukkal. Sándor Pál nem most bizonyítja be először, hogy az egyik legfelkészültebb, az atmoszférateremtést magas fokon értő rendezőnk. Színészválasztása, színészvezetése ugyancsak erényei közé tartozik. Kútvölgyi Erzsébet, Margittay Ági, Psota Irén, Garas Rezső, Kern András, Rátonyi Róbert és a többiek tehetségük javát — s új oldalait — tárják fel, adják a rendező alkotásához. Ragályi Elemér pedig ezúttal is bravúrosan kezeli a felvevőgépet. — it — Villáminterjú Róna Viktorral Néhány napos látogatásra hazaérkezett Oslóból operaházunk balettművésze, Róna Viktor, aki „másodállásban” a norvég operaház balettegyüttesének vezető táncosa és koreográfusa. — A napokban két új szerepben mutatkoztam be — mondja. — Balanchine „Alegro Brillante” című, Csajkovszkij zenére készült táncjátékában és — beugrásként — a „C-dúr szimfóniá”-ban, Bizet művének balettváltozatában. Kedden már utazom tovább Svájcba, ahol a zsűri tagja leszek a fiatal — 14—18 év közötti — balettáncosok „Prix de Lausanne” elnevezésű nemzetközi vetélkedőjén. Az első díj: egyéves ösztöndíj a világ valamelyik vezető balettegyüttesénél. Szeretném nyélbeütni, hogy a győztes — ha kedve tartja — a budapesti Operaházat is választhassa. — További program? — Lausanne-ból nyomban utazom vissza Oslóba, ahol a „Hattyúk tava” férfi főszerepét táncolom, több alkalommal. Márciusban Budapesten lépek a közönség elé: háromszor táncolok a „Világ teremtésé”-ben, kétszer a „Spartacus”-ban és több alkalommal a „Rosszul őrzött leány”-ban. Áprilisban újabb bemutatóm lesz Norvégiában: Grieg zenéjére készült táncjátékkal; veszek részt a brammeni balett- és operakavalkádon, majd saját koreográfiámat tanítom be az oslói operaház két fiatal táncművészének. A nyáron egyhónapos balett-tanfolyamot vezetek Cannesban, s egy héten át tanítok Zürichben. St