Hétfői Hírek, 1979. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-12 / 7. szám

ÜNNEPI SEREGSZEMLE ELŐTT Telj­es kép egy év filmterméséről Fábri Zoltán a mondvacsinált ellentétekről, a színészhiányról, készülő trilógiájáról Hétfőn este nyílik meg Budapesten, a Vörös Csillag Filmszínházban a magyar játékfilmek egy hétig tartó ünnepi seregszemléje. Ebből az alkalomból kerestük fel Fábri Zoltán filmrendezőt,­­ a Magyar Filmművészek Szövetségének elnökét ! — Az idei szemle több szempontból különbözik az előzőktől — kezdi a beszél­getést. — A korábbi évek­ben titkos szavazással vá­lasztottuk ki a szemle mű­sorára kerülő műveket és a felkért zsűri díjakat is osz­tott. Néhány éve megválto­zott ez a rendszer, nem sza­vazunk, így egy év teljes termése felkerül a szemle műsorára, a szakemberek és a nagyközönség átfogó ké­pet nyerhet egy adott idő­szak eredményéről. Azóta díjak sincsenek, hiszen a­­ filmeket már a bemutatá­­­sukkor — „díjazta” a kriti­ka és a nézők közvélemé­­­­nye. ősbemutatóit azonban tartunk a legfrissebb művek­ből, s az idén, újításként, szerepelnek a programban a Balázs Béla Stúdió tagjai­nak és a Filmművészeti Fő­iskola növendékeinek mun­kái is. A szemlét néhány 1948 előtti magyar film fel­újításával és Máriássy Félix több alkotásával egészítjük ki. — Az utóbbi években csökkent az érdeklődés a magyar filmek iránt, ön mi­ben látja ennek az okát? — Sok tényező egymásra hatásában. De hadd szögez­zem le: ’ez nem csupán ha­zai, hanem nemzetközi tünet is, összefügg a televízió még mindig tartó térhódításával. De ha összehasonlítjuk a ha­zai látogatottságot a külföl­di számokkal, nincs okunk szégyenkezésre. Tagadhatat­lan, hogy a magyar filmmű­vészetnek rangja, tekintélye van külföldön, s jó néhány rendezőnket a kitűnőek kö­zött jegyzik. — Sokan vitatják a jelen­legi stúdiórendszert. — Alaptalanul! A stúdió­rendszer mai formája lénye­gében beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de to­vábbi fejlődése attól függ, mennyire tudnak élni a ka­pott önállósággal, tudnak-e,­­ mernek-e bátrabban kezde­ményezni? Ám gondokkal is küszködnek: az utóbbi évek­ben ijesztően növekedtek a gyártási költségek, s mind nehezebbé vált a színész­egyeztetés. Véleményem sze­rint növelni kellene a fő­városi és vidéki színházak társulatának létszámát, így mód nyílna a kettős szerep­­osztásra, nem maradnának el — betegség, balesetek miatt — az előadások és könnyebb lenne az egyezte­tés is. Emellett célszerű len­ne fokozatos­an növelni a filmgyár önálló színésztársu­latának létszámát is. Jól jár­nának ezzel a színházak is, mert foglalkoztathatnák az éppen nem filmező művésze­ket. — Hallhatnánk valamit jelenlegi munkájáról? — Balázs József „Fábián Bálint találkozása Istennel” című regénye alapján készí­tek filmet. A történet közös munkánk: a „Magyarok” előzménye. Ugyanannak a családnak a történe­tét dol­gozza fel, 1919-től a Horthy­­rendszer uralomra jutásának kezdetéig. Szó van róla, hogy ha ezzel elkészülök, harmadszor is a Fábián csa­ládról készítek napjainkban játszódó filmet, s így a há­rom mű lazán összefüggő trilógiát alkot majd. — Befejezésül: mi a vé­leménye az úgynevezett kö­­zönségfilm és művészfilm ellentétéről? — Mondvacsináltnak tar­tom. Nem, hiszek az olyan filmekben, amelyek — al­kotóik szerint — azért nem aratnak sikert, mert a mai néző még nem felkészült a befogadásukra. A film a ma művészete, saját korának és saját koráról szól, a jelen­ben kell kifejtenie hatását, mert 2­0—30 év múlva múl­hatatlanul megöregszik. Vé­leményem szerint a filmet nem az utókornak, hanem a jelen nézőjének kell készí­teni, s nem egy szűk réteg­nek, hanem lehetőleg a kö­zönség mind szélesebb tábo­rának. Mert a film — nem exkluzív művészet! Garai Tamás Ti és mi­­ Pesten Novembertől január elejé­ig öt alkalommal lehettünk tanúi a televízió képernyő­jén a férfiak és a nők „Ti és mi” című vetélkedőjének. Tíz városból közvetítettek a kamerák, de egyetlen alka­lommal sem versengtek­­ a pestiek. A televízió ezúttal a szombat esti főműsorként rendezi meg a fővárosiak já­tékát. Az előzőekhez képest változik a műsor előkészíté­se is. Ezúttal nem a vetél­kedő napjának délutánján hirdetik meg, hogy melyik helyszínen melyik nem kép­viselői foglalhatnak helyet, hanem — már ezúttal közöl­hetjük: — a Pestlőrinci Sportcsarnokban a férfiakat, a Körcsarnokban pedig a nő­ket várják. A stúdióban Szi­lágyi János lesz a műsorve­zető, a játék helyszínein pe­dig Antal Imre és Vitray Tamás. Ezzel az adással bú­csúzik a „Ti és mi”. (i.e.) TÉLI NÉPMŰVÉSZETI VÁSÁR Február 5-től 17-ig valamennyi­­­­ üzletünkben 30t^>-KAL OLCSÓBBAN KÍNÁLUNK hosszú ujjú hímzett blúzokért, gyermekruhákat, szőttes méterárut ön is keresse fel budapesti és vidéki boltjainkat, amíg a készlet tart. NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI VÁLLALAT A gyermekév jegyében Bábjáték-majális, rajzpályázat Színes programokat állí­tottak össze a nemzetközi gyermekév alkalmából a budapesti művelődési házak. A pesterzsébeti Csili fiatal olvasóinak 10 könyv címét adták meg, ezeknek a hő­seiről, meséjéről kell rajzot készíteniük. A vetélkedővel egybekötött eredményhirde­tésre március 31-én kerül sor. Május elején itt rende­zik meg a bábjátékos majá­list is, amelyre mintegy húsz budapesti és vidéki amatőr együttest hívtak meg. Júniusban pedig hétnapos könyvheti juniálist tartanak s ez idő alatt ifjúsági regé­nyek írói látogatnak majd el a fiatal olvasókhoz. A Cse­peli Munkásotthon fotópá­lyázatot hirdetett „Gyerme­keink—1979” címmel. A leg­szebb képeket április 25-től kiállításon ismerhetik meg a látogatók. Tavasszal gyerme­keik munkáiból is tárlatot nyitnak. A Csepel Művek óvodáiból gyermekrajzpályá­­zatra invitálják a legkiseb­beket. (Ennek kiállítását május 22—június 9. között tartják.) A MOM Szakasits Árpád Művelődési Háza vasárnap délelőttönként matinékat és gyermeki hangversenyeket rendez, ezek már eddig is nagy sikert arattak. (Egy­­egy műsorra 400—500 gyer­mek ült be a nézőtérre.) A Fővárosi Művelődési Ház június elején gyermekművé­szeti szemlét, irodalmi szín­padok, néptáncegyüttesek fesztiválját rendez. Addig is hetente több alkalommal tartanak a legfiatalabbak­­nak mesefilm-bemutatókat, irodalmi műsorokat. A művelődési házak a fel­nőttekről sem feledkeznek meg. Így például a MOM Művelődési Házban február 15-én Nagy László emlékmű­sort rendeznek, Czine Mi­hály irodalomtörténész, va­lamint Berek Kati és Hege­dűs D. Géza színművész részvételével. A „Csili”-ben a Radnóti Színpad művészei lépnek fel „Volt egyszer egy kabaré” című műsorukkal. Itt vendégszerepel majd Korda György és a fennállá­sa tizedik évét ünneplő So­roksári Német Nemzetiségi Táncegyüttes. A Csepeli Munkásotthonban az elkö­vetkező hetekben a Mikrosz­kóp Színpad, a Vidám Szín­pad, az Operettszínház mű­vészei vendégszerepelnek, s előadást tart a Pécsi Nem­zeti Színház operatársulata. Március 22-től a Magyar Rá­dió Szimfonikus Zenekara tavaszi koncertsorozatot ren­dez itt. A MOKÉP-pel kötött szocialista szerződés alapján tavasszal négy magyar film premierjét tartják a mun­kásotthonban. (sebes) 4 KIK) krónikája . WEÖRES SÁNDOR „Szent György és a sárkány" című tragikomédiájának próbái a napokban kezdődtek meg a Nemezti Színházban, Aser Tamás rendezésében. A főbb szerepeket Sulyok Mária — mint vendég —, Csomós Ma­ri, Molnár Piroska, Pogány Judit, Vajda László, Avar István, Benedek Miklós és Papp Zoltán alakítja. Bemu­tató: április 6-án. ® CARY GRANT, az ismert amerikai filmszínész a na­,­pokban volt 75 éves. Jó kon­dícióját — mint mondotta —, annak köszönheti, hogy nem iszik, nem dohányzik, napon­ta egy órát úszik, súlyzókat emelget, s — mindig,vidám. ® BESSENYEI FERENCET hatvanadik születésnapja al­kalmából a hét végén a Ma­dách Színház­­,A hatodik na­pon” című darabjának elő­adása előtt Ádám Ottó igaz­gató köszöntötte és átadta a társulat ajándékait. A Fővá­rosi Tanács részéről Szabó Ervin osztályvezető, a Művé­szeti Dolgozók Szakszerveze­te nevében pedig Lampl La­jos köszöntötte.­­ ROBERT RACINE kanadai zongoraművész megdöntötte­ saját rekordját A múlt év végén 14 órán keresztül zon­gorázott, s ezalatt 848-szor játszotta el Eric Lattie „Kín­zás” című kompozícióját. Most megismételte a bravúrt, de ezúttal 19 óráig játszott a billentyűkön ... " GREGUSS ZOLTÁN­­rövi­desen mint író mutatkozik be a nagyközönségnek: a napok­ba rögzítik hangszalagra — Turián György rendezésében — történelmi drámáját. A főszerepet Mécs Károly ala­kítja, s a szerző színészként is közreműködik a produk­cióban. ® A BONEY M jelenleg a vi­lág legnépszerűbb popegyüt­tese. Az elmúlt két évben 46 millió nagylemezük és ka­zettájuk kelt el. ® ANTHONY QUINN, a vi­lághírű filmművész könyvet ír, egyszerre kettőt is. Az első­ regény egy jósnőről, a máso­dik­ tanulmánykötet a virá­gokról . FENNÁLLÁSÁNAK 30. év­fordulóját ünnepli ebben az idényben a mongóliai Csoj­­balszanban működő opera­ház. Az évfordulóra új tánc­játékkal készül a társulat. A balett a japán támadó had­seregek fölött szovjet segít­séggel aratott 1939-es győze­lemnek állít emléket. A má­sik jubileumi bemutató a mongol forradalomról szóló „A menyegző” című opera lesz. © DÉRY TIBOR „A tanúk” című színművét — melyet hagyatékában találtak — rö­videsen bemutatja az osztrák rádió. © DÜRRENMATT svájci író „A titkárnő” című új szín­művét — melynek alcíme: Egy temetői komédia — el­sőként a bécsi Theater der Josefstadt mutatja be, az elő­adást is Dürrenmatt rendezi­ . BEREK KATI alakítja feb­ruár 13-tól a női főszerepet Örkény István „Kulcskere­sők” színművében, a Nemze­ti Színházban, Molnár Piros­ka pedig március 3-tól lép fel — a királyné alakjában — a „Téli regé”-ben. © GALGÓCZI ERZSÉBET „Használt koporsó” című művéből tévéfilm készül, Mi­­hályfy Sándor rendezésében. Főszereplők: Gobbi Hilda, Schütz Ila, Patkós Irma és Gera Zoltán. © HARAG GYÖRGY nyer­te el a romániai színművé­szeti dolgozók egyesületéne­k 1978. évi díját, Sütő András, „Káin és Abel” című szín­művének rendezéséért. © SIMONFFY ANDRÁS: Ja­pán szalon című, 1944-ben játszódó drámájának próbái a napokban kezdődtek meg a Thália Színházban. A dara­bot Kővári Katalin rendezi, a főbb szerepeket Sütő Irén, Polányi Gyöngyi, Bicskei Ti­bor, Mécs Károly, Harsány­ Gábor és Gálvölgyi János alakítja. Bemutató március 31-én,­­ MARGITTAY ÁGIT lát­ja vendégül február 12-én a szabadság-hegyi Jókai Klub (XII. Hollós u. 5.) „Hétfőn ?­­kor” című sorozatában. A művésznővel Sipos Áron be­szélget. A Magyar Újságírók Országos Szövetségéne­k székházában kiosztották a magyar filmkritikusok díjait az elmúlt eszten­dők ki­emel­kelő filmművészi teljesítményeiért. Kovács András filmrendező a Ménesgazda című filmjéért részesült a díjban, Bajtar István és Bencze Ferenc filmszínészek a B. O. É. K., illetve a K. O. című filmekben nyújtott alakításaikért kapták az elismerést. Előzetes Szabadíts meg a gonosztól /is Magyar film. Mándy Iván nyo­m/1T- mán írta: Tóth Szípő Zsuzsa. Ren­­dezte: Sándor Pál. Másodszor vállalkozik Mán­­dy Iván sajátos világának képi felidézésére Sándor Pál: a „Régi idők focija” után most az író „Mélyvíz” című színművét ültette át filmre, fölényes mesterségbeli tu­dással, szinte tökéletes együttlátással és együttgon­dolkodással. Amint Mándy Iván írásait is szélsőségesen­ ítéli meg az olvasóközönség — vagy rajongással vagy el­utasítással —, éppúgy oszla­nak meg majd minden bi­zonnyal a vélemények a filmről is. Aki 1944 Buda­pestjének vérzivataros rea­litását kéri számon a műtől , hiányérzettel kel föl a né­zőtérről. Ám a Mándyt sze­retők nem megvetendő lét­számú tábora mindazt meg­találja a filmváltozatban, amiért az író könyveit is lelkesen forgatja: az indula­tok, érzelmek áradatát, fura lényekkel benépesített álom­­világát, egykori kültelki mo­zik kesernyés illatát, kopott házfalak, sivár gangok, oda­­kozmált ételek és naftalin­­szagú, mállott ruhák fojto­gató légkörét. Az író jól is­mert figurái népesítik be a vásznat: az élet peremére szorult emberek, görcsös akarásukkal, beszűkült má­niáikkal sápadt szürke ar­cukkal. Sándor Pál nem most bi­zonyítja be először, hogy az egyik legfelkészültebb, az at­moszférateremtést magas fo­kon értő rendezőnk. Színész­választása, színészvezetése ugyancsak erényei közé tar­tozik. Kútvölgyi Erzsébet, Margittay Ági, Psota Irén, Garas Rezső, Kern András, Rátonyi Róbert és a többiek tehetségük javát — s új ol­dalait — tárják fel, adják a rendező alkotásához. Ragályi Elemér pedig ezúttal is bra­vúrosan kezeli a felvevőgé­pet. — it — Villáminterjú Róna Viktorral Néhány napos látogatásra hazaérkezett Oslóból opera­­házunk balettművésze, Róna Viktor, aki „másodállásban” a norvég operaház balett­együttesének vezető táncosa és koreográfusa. — A napokban két új sze­repben mutatkoztam be — mondja. — Balanchine „Alegro Brillante” című, Csajkovszkij zenére készült táncjátékában és — beug­rásként — a „C-dúr szimfó­­niá”-ban, Bizet művének ba­­lettváltozatában. Kedden már utazom tovább Svájcba, ahol a zsűri tagja leszek a fiatal — 14—18 év közötti — ba­­lettáncosok „Prix de Lau­sanne” elnevezésű nemzetkö­zi vetélkedőjén. Az első díj: egyéves ösztöndíj a világ va­lamelyik vezető balettegyüt­tesénél. Szeretném nyélbe­ütni, hogy a győztes — ha kedve tartja — a budapesti Operaházat is választhassa. — További program? — Lausanne-bó­l nyomban utazom vissza Oslóba, ahol a „Hattyúk tava” férfi fő­szerepét táncolom, több al­kalommal. Márciusban Bu­dapesten lépek a közönség elé: háromszor táncolok a „Világ teremtésé”-ben, két­szer a „Spartacus”-ban és több alkalommal a „Rosszul őrzött leány”-ban. Áprilisban újabb­­ bemutatóm lesz Nor­végiában: Grieg zenéjére ké­szült táncjátékkal; veszek részt a brammeni balett- és operakavalkádon, majd sa­ját koreográfiámat tanítom be az oslói operaház két fia­tal táncművészének. A nyá­ron egyhónapos balett-tan­­folyamot vezetek Cannes­­ban, s egy héten át tanítok Zürichben. St

Next