Hétfői Hírek, 1981. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-18 / 20. szám

Terrorizmus! Terrorizmus! Barthou-wl és Sándorral kezdődött Magyar jogi szakértő koránk rémtelenségéről A 11. János Pál pápa elle­ni merénylet megdöbbentet­te a világot, amely még máig sem tért napirendre az újabb barbár tett fölött. A statisztikák szerint az elmúlt évtizedben több mint négy­ezer politikai gyilkosságot, illetve kísérletet, gépeltérí­tést, bombamerényletet kö­vettek el földünkön. Új rém fenyegeti az emberiséget: a terrorizmus. Hol keresendő e cselekmények gyökere? Mit tartanak róluk a jogá­szok? — erről beszélgettünk dr. Békés Imre kandidátus­sal, az ELTE Állam- és Jog­­tudományi Karának docensé­vel. Egységes fogalom híján — A politikai terrorizmus kezdetét a szakirodalom 1856-tól, a 111. Napóleon francia császár elleni me­rényletkísérlettől számítja — mondja. — Ekkor vetődött fel a tett jogi minősítése: közönséges emberölésnek vagy politikai bűncselek­ménynek számít-e az ilyen bűncselekmény? A jog poli­tikai merényletnek azt a cse­lekményt tekinti, amely a történelem során egy-egy uralkodó vagy államfő fél­­reállítását célozta, s nem kí­vánta a társadalmat a meg­félemlítés nyomása alá he­lyezni. — A második világháború után azonban a személy sze­rinti áldozatnak rendszerint csak az elrettentő példa sze­repét szánták, illetve szán­ják, s ezzel további politikai célokat kívánnak elérni... — Ilyen értelemben terro­rizmusról beszélhetünk. Meg­ítélésében azonban a világ jelenleg is megoszlik, vagyis azon nem azonos jelenséget vagy fogalmat ért és értékel minden egyes állam. A kife­jezés is viszonylag újkeletű Először 1935—1937 között használták a Népszövetség­ben. Franciaország kezdemé­nyezte e fogalom bevezeté­sét a Barthou francia kül­ügyminiszter és Sándor szerb király elleni halálos me­rénylet adott erre okot. Egy jogászbizottság két évig azon dolgozott, hogy aján­lást készítsen egy terroriz­mus elleni nemzetközi egyez­mény megszerkesztésére. El­készült, de ratifikálására a második világháború kitörése miatt nem került sor. 1949- ben foglalkozott az úgyneve­zett Genfi Konvenció a „há­ború jogával”, s ezzel össze­függésben az említett kér­déssel is, de eredménytele­nül. Még ma sincs a világ­nak, s az ENSZ-nak sem­ egy­séges fogalma a terroriz­musról. Az ok: az államok nem tudnak egyetérteni ab­ban, hogy milyen cselek­mény minősül ilyennek, s hogy közösen miként kell ül­dözni? Együttműködés csak részterületekre (légikalózko­dás, túsz­szedés, diplomaták elleni merényletek) korláto­zódik, s sok esetben csak re­gionális méretekben. Tömegkérdemre — Mi mit tekintünk ter­rorista cselekménynek? — Röviden: olyan töme­ges megfélemlítésre irányuló tettet, amelynek közvetlen és távolabbi céljai vannak. A közvetlen cél lehet egy társadalmi, politikai szerepe következtében kiemelkedő közismert személyiség vagy kisemberek csoportja elleni támadás azért, hogy az adott állam kormánya — távolab­bi cél — a tűseként fogva tartott személy vagy cso­port életben hagyása fejé­ben bizonyos politikai felté­teleket teljesítsen. Újabban szaporodnak a gyilkosságok. Vagyis: a halállal elrettentő példát szolgáltatni az állam­hatalom tisztségviselői szá­mára. Megjelenési formája még a lakosságban félelmet keltő tömegmészárlás is. — Miként minősíthető a pápa elleni merénylet? — Terrorcselekmény ak­kor — s valószínűleg az is —, ha nem csupán a pápa, hanem személyén keresztül az emberiség etikai értékei és a hívők eszményei ellen irányul, s ezzel igyekszik fé­lelmet, kétségbeesést előidéz­ni. Egyébként a történelem tanúsága szerint a 264 kato­likus egyházfő köz­ül tizen­egyen estek erőszak áldoza­tául. E brutális cselekedetek két korszakra összpontosul­tak: a X. századra és a re­neszánszra. Az Újkorban — a mostanin kívül — egyetlen kísérletről tudunk 1970-ben egy őrült festő kést rántott Manilában VI. Pálra, de a közelében tartózkodó — ame­rikai birkózóból lett — püs­pök lefogta a merénylőt. — A terrorizmus módszert jelent — állítja végül dr. Békés Imre — nem pedig valamiféle politikai ideoló­giát. E módszer szembenáll a forradalmi mozgalmak esz­közeivel, a hagyományos tár­sadalmi gyakorlattal és az alapvető emberi érzésekkel. Hazai elbírálás — Van-e nálunk jogsza­bály a terrorizmusról? — Bár a szocialista orszá­gokban a terrorizmusnak nincsenek meg sem a társa­dalmi, sem pedig a technikai feltételei, a magyar BTK ren­delkezik erről is. Kimond­ja: terrorcselekménynek mi­nősül a túszszedés, továbbá ha valaki nagy értékű anya­gi javakat kerít hatalmába, s akár a túszok szabadonbo­­csátása, akár a javak sértet­lenül hagyását a kormány­hoz vagy a társadalmi szer­vekhez intézett felhívás tel­jesítésétől teszi függővé. A büntetés: 5-től 15 évig ter­jedhető szabadságvesztés. Mécs G. László Árkedvezményes tavaszi tüzelővásár, amíg a készlet tart! A Tüzép telepeken most olcsóbban vásárolhatja meg a téli tüzelőjét. A legtöbb hazai szénfajta árából 100 kilogrammonként 11 forint árkedvezményt adunk. A kedvezmény a dolgozók és a nyugdíjasok hitelakciós utalványaira egyaránt érvényes. 1 0] A 35 év emlékeivel . Úttörőmúzeum a lakószobában Dossziék, albumok, jelvé­nyek, zászlók. Múzeum a szobában. Az úttörőmozga­lom története négy fal kö­zött. ★ Záhonyi Ede: 1946-ban, 17 éves korában került kapcso­latba az úttörőkkel, ekkor lett a rákosszentmihályi csa­pat ifjúvezetője. Jelenleg az „Úttörő vezető” című folyó­irat főszerkesztője. — Gyűjtőszenvedélyű em­ber voltam világéleteimben — mondja. Akkor, 35 éve még nem gondoltam arra, hogy a sok-sok emlék egy­szer gyűjteménnyé kereke­dik. Csak 1960 őszén, a mozgalom 15 éves évfordu­lójára készülődve határoz­tam el: rendszerezem az évek során felhalmozódott dokumentumokat. Az üveges vitrin mélyéről előkerül az első úttörőpe­csét 1945-ből, egy ankétra szóló részvételi jegy 1946 novemberéből, a Pajtás új­ság első száma, az első egy­séges úttörő-nyakkendő. — Legbüszkébb a jelvény­gyűjteményemre vagyok — mutat egy nylonnal védett kartonlapot. — A legelső úttörőjelvény tudtommal már csak nekem van meg. Alumíniumból készült, kék mezőt ölelő U betű, középen csákány, keresztben a piros szalagon felirat: ELŐRE. Ritkaságszámba megy az 1948-as Országos Úttörőkon­ferencia jelvénye is. És egy kockás fedelű fü­zet: „Táborozási napló, 1948 Vörösberény.” Utolsó olda­lain tollal írt feljegyzés: Záhonyi Ede táborvezető „igazoló jelentése”. (Néhá­­nyan panasszal éltek: túl sok történelmet tanultak a gyerekek és rossz volt a koszt.) — Nem volt könnyű azon­ban megnyerni a fiatalokat. Azokban az években még több pártnak és az egyház­nak is volt ifjúsági szerve­zete. Kevesen tudják, mi­lyen nehézségekkel kellett megküzdenünk. Ezért írtam meg „A magyar úttörősajtó három évtizede” című könyvemet, megkísérelve benne a korszak reális be­mutatását. Dokumentumait másolat­­készítés céljából még a Széchenyi Könyvtár is köl­csönvette. — Lesz-e folytatás? — Igen. Szerzőtársaim­mal, Bakó Józseffel, Füleki Jánossal, dr. Tóth Józseffel az úttörőmozgalom 35 éves születésnapjára szerettük volna megjelentetni új mun­kánkat, a „Fejezetek a ma­gyar úttörőmozgalom törté­netéből” című kötetet. Nyomdai ütemezés miatt azonban csak jövőre kerül­het az olvasók kezébe. (ferenczi) Jó ütemben halad a Hősök tere és környékének átépítése. A bontást és közműrekonstrukciót követően, a Millenniumi híddal együtt új burkolatot kap a tér. Átadás augusztusban. (Apostol Péter felv.) Messzebbre „láthat" 1 80 métert nőtt a Kékes Indulnak az URH-k • Jobb vétel a „mostohavö­lyekben" járásra, kegyetlen szélre is gondoló statikai számítások, parabola- és rom-antennák a toronytörzs erkélyén, rá­diótelefon-helyiségek rajza, a zárt kilátó keresztmetsze­ti képe. Anyagok: vasbeton (1300 köbméter), acélszer­­kezet (500 tonna), hőszige­telő üvegpalló, alumínium szendvicspanellal. A csú­szózsaluzással, illetve kúszó­daruval dolgozó technológia az UVATERV szolgálati ta­lálmánya. Az „öreg”, 1960-as szüle­tésű kékesi adótorony és üzemi épület megkapta az obsitot. A megfiatalodott állomás összetett feladatot lát el: fontos bázisa a mik­rohullámú gerinchálózatnak, az URH-rádió műsorszórás­nak és a televízióadásoknak. A munka jelentős állomása volt a tavalyi esztendő, ek­kor az olimpiai közvetíté­sekkel vizsgáztak, és azóta is kifogástalanul működnek a mikrohullámú berendezé­sek. A közeli napokban megindul az URH-adók su­gárzása — ez újdonság a régi torony szolgáltatásaihoz képest. Kékes belépésével befeje­ződik hazánk URH-rádió műsorszóró gerinchálózatá­nak kiépítése. Az eredmény: URH-sávban vehetők majd a műsorok az ország terüle­tének jelentős részén. (A Kossuth adóé 92, a Petőfié 75, a 3. program pedig 94 százalékban.) Ami a tévé­adásokat illeti: az egyes műsort már a régi torony is sugározta. A magasabbra kerülő új antenna, mesz­­szebbre, nagyobb területre „lát” el. Kettes programot Kékesről eddig nem kap­tunk: ez az új szolgáltatás szeptembertől működik majd, így jelentősen tovább bővül a második tévéműsor néző­tábora .Az adó hatósugara még Budapestet is eléri, és remélhetőleg a Duna-kanyar „mostohagyerek” völgyeiben is ugrásszerűen javul a vé­tel.) Az ország tetején a Pos­­taber beruházásában, a He­ves megyei Állami Építő­­ipari Vállalat és a Közgép által épített teljes postai objektum — laboratóriu­mok, mérőhelyiségek, adó­termek, raktárak, valamint nyitott és zárt kilátó a nagyközönség kedvére — az esztendő végére várhatóan az utolsó szögig elkészül. (münz) Karcsú torony a Kéke­sen: 180 métert nyújtózott az ég felé az ország. Cél­egyenesben a több éve fo­lyó rekonstrukció, az új adótorony és kiszolgáló komplexum építése. Fucskó Lajos, a Posta­vezérigazgatóság ügyosztály­vezetője műsorszórási térké­peiket terít az asztalra, szakcikkekben kalauzol. Tervek: a legmostohább idő­ Grimasz A Luca széke kismiska ah­hoz képest, ahogy a Petőfi téri Napoletána étterem át­építése, bővítése folydogál. Több mint két éve bezárták a helyiséget, azóta néhány száz méterrel arrébb két szálloda is felépült, de a Na­­poletánában, a bedeszkázott kirakatok mögött minden csendes ... Eredetileg 1980. decembere volt a legesleg­végső határidő, ám megnyi­tás helyett csupán kétoldalú levélváltások történtek a Bel­városi Vendéglátóipari Vál­lalat és a kivitelező KER- IPAR vezetői között. A Napoletán a fővárosunk idegenforgalmi központjában van, forgalmas helyen, évi bevétele — illetve a kiesés — több millió forintra rúg. Jelenleg nincs is érvényes­ szerződés az építtető és a ki­vitelező között, csupán ködös ígéretek hangzanak el, utal­va hiányos, későn elkészült tervekre, a feltárás során napfényre került váratlan problémákra, indokolt és in­dokolatlan csúszásokra, az al­vállalkozók késedelmes telje­sítésére. A Fővárosi Tanács — érte­süléseink szerint — újaolyan rendszeresen kér jelentést a munkálatok állásáról, és sür­geti a kivitelezőket. Ennek nyomán június végére ígér­ték, hogy befejezik az épí­tést. Csakhogy erre kevés a remény, hiszen a munka dandárja még hátra van. A legeslegújabb ígért befejezési határidő: 1981 ősze. Mire vé­get ér a turistaszezon. No persze, csak akkor, ha... (és így tovább, ki tudja med­dig...) fet) 23 helyen a fővárosba/ N­apközis táborok Június 3-ig lehet jelent­kezni a kisiskolások nyár, napközis táboraiba, ahol 14 ezer gyermek ellátását, fel­ügyeletét oldják meg. A fő­városban 23 ilyen tábor nyit­ja meg kapuit a tanév vé­gén. A pedagógusok az idén is hasznos, értékes program­ról gondoskodnak. A II. ke­rületben például idegen nyelvekkel, képzőművészet­tel, helytörténettel ismerked­hetnek a diákok. Majdnem minden kerületben megoldot­ták az úszásoktatást. A XVII. kerületben testnevelé­si szaktábor várja a gyereke­ket, a XX. kerületben pedig országjáró autóbusz-kirándu­lásokat szerveznek. Több helyen visszatérő gond, hogy rossz idő esetén nem áll rendelkezésre megfe­lelő épület a gyerekek elhe­lyezésére. Követendő példa lehet a csepeli szülők össze­fogása, akik társadalmi mun­kában minden igényt kielé­gítő helyiséget létesítettek csemetéiknek.

Next