Hétfői Hírek, 1981. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-18 / 20. szám

Vívóbajnokság után Vezérkar dönt az utaslistáról Az elmúlt napok változó színvonalú pengecsatái után elkészült a vívótérkép: a megszokott ritmus szerint az országos bajnokságot követi a világbajnoki csapat kijelölése. Csütörtökön ül össze a sportág vezérkara, hogy összeállítsa az „utaslistát”, a hat hét múlva a franciaországi Clermont Ferrandban pástra lépő magyar B-együttest. Kulcsár Győző, a néhány hónappal ezelőtt kinevezett szövetségi kapitány először került abba a szituációba, amikor döntenie kell, kire esik a választása. Mint elárulta, a nyolcnapos bajnokság részben megkönnyítette a dolgát, részben viszont nem sok újat hozott számára. Érdekes módon a kapitány lényegesen nyugodtabb: dicséri a bajnok Oroszt, aki határozottan fejlődik, még nem üti ugyan meg a nemzetközi mércét, de a legjobb úton halad, hogy a régi nagy tőrözők (Kamuti Jenő és társai) nyomdokába lépjen. Az elemzések során kiderült, hogy általában minden fegyvernemben négy versenyző szinte biztos utazónak számít, „csak” az ötödik csapattag kijelölése okoz fejtörést. Így például a mindig nagy vetélkedést jelentő párbajtőrben a legnyíltabb a kérdés: ki kerül Pethő, Székely, Takács és Kolczonay társaságában a csapatba. A kardkvintett adott: Gedővári, Gerevich, a Nébald-fivérek és Nagyházi stabilan őrzi nagy eredményekkel kiharcolt pozícióját. A nőknél Tordasi sérülése és térdműtétje okoz gondot. Kulcsár szerint az öt évvel ezelőtti olimpiai bajnok képes hat hét alatt formába lendülni, s így ott lehet a VB-n Maros, Kovács, Szőcs és Stefanek mellett. A bajnokságot követően edzőtáborozások lesznek, ahogy mondani szokás: zsinórban és váltott színhelyeken. Először Mátraháza a főhadiszállás, azután következik a VB-ket rendszerint megelőző, jól bevált Tata. A szövetségi kapitány — bár már versenyzőként is híres volt higgadtságáról, s most sem ideges — türelmetlenül várja a debütálást. Majdnem úgy, mint egykor, aktív edezőként — jó két évtizeddel ezelőtt ... . Serényi Péter Cselgáncs EB A koka nem ugyanaz, mint a Coca Koka, ismétlik egy fejbólintás kíséretében a nemrég még ismeretlen szavakat a debreceni sportcsarnok nézői, senki sem indul a büfébe ... Azaz szakértő lett a közönség, csatát nyert a cselgáncs a Hajdúság fővárosában. Nem tudni, hogy az Európa-bajnokság hatására szerte az országban vajon mennyien kezdenek japánul tanulni, de az biztos, hogy a debreceni kontinensviadal az önvédelmi sport gyakorlásához kedvet csinál, sőt sokan már maguk is szakemberként ítéltek meg egy-egy fojtásfogást, gáncsot, szép ívű dobást. Moravetz Ferenc szövetségi kapitány az EB előtt négy reménység szerepléséhez fűzött érmes álmokat: Kincses, Szepesi, Varga és Ozsvár volt a csapat gerince, s másik négy súlycsoportba kerülésért folyt a nyílt vetélkedés. Nos, a kulcsemberek közül kettő már a nyitányon „betlizett’’ (Szepesi és Varga sem jutott helyezéshez. A fagyosra vált hangulatban a 22 esztendős Gyáni János (Bp. Honvéd) fakasztott újból mosolyt az arcokra: a 86 kg-os súlycsoportban szerzett bronzérem a magyar cselgáncssport első itthon nyert, világversenyről származó nemesféme. Noha ennél volt már jobb is (Táncsik EB-győzelme 1976-ban Kijevben), mégis jó arra emlékezni, hogy két évtizede tartó Európa-bajnoki szereplésünk első gyümölcse szintén egy bronzérem volt: 1962- ben, három esztendővel a magyarok első jelentkezése után Essenben Dávid nyerte. Ez a siker akkor szép sorozatot indított el, az elmúlt időszakban a honi cselgáncssport egyre közelebb jutott a világ élvonalához — példa erre a két moszkvai bronzérem, s az is, hogy a jubileumi EB rendezésének jogát éppen Magyarország kapta. Nagysolymosi igaszág kapta. Nagysolymosi szombaton ezüstérmével is igazolta: nem volt elhibázott a választás. Árvai Sándor Villant, majd bajnok lett versenyt sem nyert, már az is sikernek számított, ha a legjobb nyolc közé került. Győzelme előtt mindenki meglepetten állt. Minek köszönhette a sikert? Csodák nincsenek. A szerencsének? Vagy a sorsolásnak? A tudásnak? Ennek is, annak is. De a legfontosabb tényező az volt, hogy a legjobb időben és az adott csörtékben el tudta hitetni önmagával, hogy senki sem legyőzhetetlen. Hogy ez mennyire így volt, a bajnokság során vívott 16 asszójából mindössze kettőt veszített, de azokat is még az előcsatározások során. Olyan neves versenyzők szerették volna megállítani, mint Rejtő Ildikó, Kovács Edit és a döntőben Szőcs Zsuzsa. Első igazi nagy győzelmét magyar bajnoksággal ünnepelte. Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy ő a legjobb magyar vívónő. Lehet, hogy a következő versenyen még a döntőig sem jut el. De az tagadhatatlan, hogy a bajnokságon ő nyújtotta a legjobb és legváratlanabb teljesítményt... Tizenkét évvel ezelőtt kezdett Pasaréten. Hosszú ideig csak a „vívtak még” kategóriához tartozott. Szorgalmával és fanatizmusával tűnt ki társai közül. Ifjúsági és junior korában „meg-megvillant”, aztán évekre megint csönd volt körülötte , de makacsul hajtott, ha nem talált megfelelő női vívópartnert, a fiúkkal aszssózott órákon át. A múlt évben meghívták a B keretbe, de mondhatnánk úgy is, hogy edzőpartnernek a legjobbak közé. Ez a lehetőség feldobta, megismerte a neves versenyzők stílusát. A bajnokság után elmondta, hogy mindent edzőjének, Szlovensky Lajosnak köszönhet, aki már tíz éve irányítja felkészülését. Mire az edző úgy vélekedett, hogy minden kollégájának csak azt kívánja: éljék át azt a pillanatot, amikor egy olyan versenyzőjük nyer, akit az első pillanattól kezdve oktattak, neveltek. Fluck Miklós A női tőrbajnokságon Györffy Katalin, a Vasas 24 éves versenyzője győzött, olimpiai és világbajnoki helyezettek előtt kaparintotta meg a bajnoki aranyérmet. Eddigi pályafutása során még nagyobb hazai v. overana* háttik '?// BÖNGÉSZDE @EEUi Corso cipőben, Corso cipővel jól jár! Már árusítunk! Mókus a talajon Újoncot avat a magyar férfi tornászválogatott az „örök városban”, a jövő hét végi római Európa-bajnokságon. A rutinos Donáth Ferenc és a két éve lólengés Európa-bajnoki győzelmével bombameglepetést okozó Guczoghy György mellé a 19 esztendős Mókus Lajos sorakozik fel, aki éppen úgy ferencvárosi, mint a tavaly leköszönt Magyar Zoltán, ám azzal a különbséggel, hogy az ifjú utódnak nem nagyon fekszik a ló. — Felfedezőm és mesterem, Deák Zoltán szerint egyhamar nem lesz belőlem nagy „lovas” — így kezdi bemutatkozását Mókus (a válogatottban stílszerűen „Mókucs” a beceneve) —, merthogy kellemetlenül rövidek a karjaim. Jobb híján tehát azokra a szerekre specializáltam magamat, amelyeken az ugróerő, a ruganyosság és a robbanékonyság dominál: gondolok a talajra és az ugrásra. Azt hiszem, nem túlzok, jelenleg én „repülöm” a legnehezebb figurákat a talajon, legalábbis a hazai elsőségért vetélkedők között. Kezdek a híres japán Cukaharáról elnevezett duplaszaltó-csavar kombinációval, folytatom a kockázatos triplacsavarral, aztán a zárópoén, a duplaszaltó. A három nagy vállalkozás egy gyakorlaton belül eddig még csak egyszer sikerült betyárosan szépen, az elmúlt kedden. Éppen jókor, mert ha jól tudom, azon a válogatón mondták ki a nekem kedvező és boldogító igent. Mókus Lajos tíz esztendővel ezelőtt próbált szerencsét, s indult el felfelé a „tornászlétrán”, nevét hazai szakberkekben 1979 óta emlegetik, amikoris négy arannyal távozott az országos ifjúsági bajnokságról. Emlékezetes színhely számára Várna, dátumként pedig 1980: 1B V-bronzhoz jutott kedvenc szerén, a talajon, az ugrásban pedig a hatodik helyig vitte. A most következő erőpróba előtt azonnal biztonságban érzem magam, ha arra gondolok, hogy jóval tapasztaltabb versenyzőkben bízhatok, főleg Donáth Feriben, a válogatott csapatkapitányában. Szerény véleményem az, hogy ha minden összejön, döntős lehetek, tehát legalább nyolcadik helyezett a talajon. Az én szememben aranyat érő teljesítménynek számítana ez, s egyben minden eddigi kínlódás magas árának. (szalay) Cserkuti József, a Külker SC 33 éves hegyi gyorsasági versenyzője nem csupán itthon, de nemzetközileg is ismert, hiszen a 1981-es FIA versenynaptárban a magyarok közül őt jegyzik. 1972 óta a GRUPPE/5 géposztályban indul. Előrelépést jelentett, amikor 1977-ben vásároltak részére egy 300 lóerős BMW— 320-as típusú versenykocsit. 1930-ban érte el legjobb eredményét, az EB-összesítésben az ötödik helyet szerezte meg géposztályában. Évente átlag 19—20 versenyen szerepel, s tizenkét hónap alatt csaknem 40 ezer kilométert tölt a volán mellett. Hamarosan Spanyolországban, Portugáliában áll a rajtvonalhoz, hogy újabb értékes pontokat szerezzen. Szeretne előbbre lépni a nemzetközi ranglistán. M Öttusa Honvéd Kupa Gyergyó, Nóta, Gyöngyvér: nehezen ugró pacik A Nemzeti Lovarda pályáján vasárnap reggel Bissi Tibor, a BHSE elnöke üdvözölte a Honvéd Kupa nemzetközi öttusa versenyének ünnepi megnyitójára felvonult tizenegy ország 60 versenyzőjét, közöttük a három magyar válogatott csapat és a Honvéd együttesét. A válogatott csapatok felállításában változtatott dr. Török Ferenc szövetségi kapitány, így az A-együttes felállása a következő: Szombathelyi, Császári, Buzgó és Dobi. Az idő. Ez okozta a legtöbb problémát a versenyen, húsz perces késéssel szállt lóra az elsőként induló csehszlovák Barta, mivel a lovak sorsolása a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe. Szakácsi István mesteredző elmondta, az új szabályok értelmében a 15 akadályt nem 800, hanem600 méteres pályán helyezték el, így kevesebb idő jutott a lovak rendezésére és bizony sokan túllépték a 1:43-as szintidőt, így az első 21 induló közül mindössze a lengyel Baján érte el Gyergyó nyergében a maximális 1100 pontot. Hiába lovagolt hibátlanul a magyar Vass György, a fiatal szovjet Rogov, és az NSZK-beli Bellman, mindhárman időbüntetést kaptak, így sorrendben 1076, 1094, és 1090 ponttal fejezték be az első napot. Az „öreg róka” technikájával kitűnően lovagolt Maracskó Tibor, a nehéz feladatot jelentő Nótával 1006 pontot gyűjtött. Ugyancsak dicsérhető Császári Attila, aki a nehéz lovaglásé Gyöngyvérrel 1070 pontot ért el. Az elsők között indult a BHSE együttesének tagja, Kéri László, aki kitűnően helytállt az erős mezőnyben, a kacskaringós, ravasz pályán — amelyet Ákos Ajtony, a Honvéd edzője és Szakácsi István épített — Galambos nyergében 1040 pontra teljesítette a pályát. A veseny késő délutánig zajlik. Sebes Erzsébet Udvaroltak neki, hogy ne repüljön Mégis rekorder Bolla Mária Légből kapott rekord, amely mégsem légből kapott! Két nap alatt három országos csúcsot állított fel Bolla Mária, az MHSZ Postás gyémántkoszorús vitorlázórepülő pilótanője. Az újdonsült rekordernő természetesnek tartjja, hogy immár 17 éve nap mint nap ott röpköd a felhők körül. — Hogyan jutott az eszébe, hogy a repülést válassza? S3 Az unokabátyám csalt le a repülőtérre, igaz, akkor, 1963-ban a nők még nemigen röpködtek. Utólag bevallhatom, nem volt könnyű dolgom. A fiúk nem szerették a nőket a reptér környékén. De makacs vagyok, nem hagytam magam lebeszélni. Ekkor cselhez folyamodtak. Egy jóképű srác udvarolni kezdett nekem. Mint később kiderült, az volt a feladata, hogy eltávolítson a reptérről. Ez nem sikerült, így aztán mégiscsak befogadtak. Életem első felszállása 1963. június 20-án volt, majd egy évvel később az első önálló repülésem. Azóta túl vagyok már a 2200 órán, és az 55 ezer kilométeren. Hivatásomnak tartom a repülést és a fiatalok oktatását. — Két nap alatt három rekord — szép teljesítmény!gy Az elsőt egy Standard Jantár géppel értem el, a 300 kilométeres, háromszögrepülésben állítottam fel sebességi rekordot, 76 kilométer/órával. Ez azt jelenti, hogy a felszállás után két megadott pontot le kell fényképezni, majd aztán visszatérni a felszállási helyre. Egy nappal később egy IS 28 B/2-es kétüléses géppel 304 kilométerrel a hurokrepülésben távolsági és egyben sebességi alaprekordot teljesítettem. Társam — aki a gépen mögöttem foglalt helyet — a navigátor a szegedi Szakács Ildikó volt. Már-már azt hittem, ez a csúcsjavítás nem fog sikerülni, mert visszafelé sok volt a „döglött” felhőrél Ez egy repülős zsargon, azt jelenti, hogy a felhő alatt található általában a termik, vagyis a felszálló légáramlat, amelyet meglovagolva tudunk emelkedni. Mire odaérünk a felhőhöz, már szét is foszlott. De azért valahogy mégiscsak hazavergődtünk. — Milyen feladatok előtt áll? gy Két hónap múlva Franciaországban rendezik a II. női vitorlázó Európa-bajnokságot. Szeretnék jól szerepelni. Tegyük hozzá: a nők közül eddig még csak neki sikerült teljesíteni a gyémántkoszorús pilótavizsgát és hogy sokszoros bajnok, rekorder, s az első EB-n a 4. volt. F. M.