Hétfői Hírek, 1981. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-09 / 10. szám

Végleg elbúcsúzott a színpadtól — de tovább játszik millióknak Hónapok óta íróasztalánál, kézi­ra­tköteg­ekkel körülbás­tyázva található leginkább Feleki Kamill — Készül az önéletrajz? Szemüvege mögül, rejté­lyes ábrázattal: — Igen is, meg nem is... több mint fél évszázados pá­lyafutásom emlékeit idézem, de nem önmagamról, szere­peimről, sikereimről és ku­darcaimról írok, hanem azok­ról a színész kollégáimról, akikkel életem során talál­koztam. Pillanatnyilag hat, de lehet, hogy még több ré­szes, egyenként 50—60 perces tv-sorozat készül belőle. „Fe­leki Kamill és vendégei” címmel. Az elmúlt fél év­század magyar színjátszása „tábornokairól” és „közkato­náiról” — akik közül sokan tábornokok is lehettek volna — beszélek, mesélek a kame­rák előtt, visszaemlékezései­met fotókkal, filmrészletek­kel és más dokumentumok­kal illusztrálom. Most írom éppen az ötödik folytatást, (az első négy már képmag­nóra került) ebben — Kal­már András rendezésében — Mály Gerőről, Gárdonyi La­josról, Boross Gézáról és Peti Sándorról szólok. — A minap láttuk Oszt­­rovszkij „Hogyan csináljunk karriert?” című komédiájá­nak tévéváltozatában. Úgy hallottuk, újabb szerepek is várják a televízióban• — Bilicsi Tivadarral adok elő egy jelenetet, abban a műsorban, amely Kellér De­zső 70. születésnapjára készül, Kalmár Tibor irányításával. Ezt követően Ney Simon „Napsugárfiúk” című víg­játékának tévéváltozatában alakítom ugyanazt a szere­pet, amelyet a darab Madách színházi előadásain játszot­tam Balázs Samuval, ő, egészségi állapota miatt, saj­nos, nem vállalhatta a mun­kát, így most a tervek sze­rint Major Tamás lesz a partnerem, a rendező pedig Málnay Levente. — És a színpad? Ha jól emlékszünk, 1978. júniusában lépett utoljára közönség elé, a Fővárosi Operett Színház­ban a „Kabaré” című musi­calben ... — Végleg elbúcsúztam a színpadtól. Több okból is. — .. — Értek csalódások, kisebb kellemetlenségek, amelyekről ma már kár lenne beszél­ni... Meg aztán: eljártak felettem az évek, nehezemre esnének a mindennapos dél­előtti próbák és esti előadá­sok. Pedig a próbákat na­gyon szerettem! Talán job­ban, mint a kész figura is­mételgetését, véget nem érő szériákban. Mert a próba: az alkotás ideje. — Nem hiányzik mégis­csak a színpad? — A televízióban százak helyett százezrek, sőt mil­liók előtt játszhatom. Ha meg már nagyon kívánom a személyes kontaktust a né­zőkkel, fogom magam és „le­­­ugrom” vidékre, önálló mű­sorommal. Nap mint­ nap ta­pasztalom, hogy a budapesti közönség sem felejtett el: még ma is tucatjával kapom a leveleket. Ünnepek idején szünet nélkül cseng a tele­fonom, ismeretlenek hívnáld fel, hogy elmondják jókíván­ságaikat. Kell ennél több? Garai Tamás Versenyben az Oscar-ért Szabó István a nemzetközi elismerésről Beszámolt róla a világ-­­sajtó: Szabó István „Biza­lom" című alkotása az Ame­rikai Filmakadémia több száz tagjának szavazata alap­ján bekerült azon öt játék­film közé, amely­­ az Os­­car-díjért versenyez. A film rendezője számos nemzetkö­zi sikert mondhat magáénak. Ezek közül csak néhányat említve: az 1966. évi moszk­vai nemzetközi filmfeszti­válon a nagydíjjal jutalmaz­ták „Apa” című filmjét, a „Tűzoltó utca 25” Locarnóban nyert nagydíjat, a „Bizalom” filmre viteléért pedig a leg­jobb rendező számára kiírt díjjal tüntették ki a nyugat­­berlini filmfesztiválon.­­— Gondolom, az a hír, hogy versenyben van az Oscar-díjért, mégis egészen más hatást tett önre? — Rendkívül nagy örömet éreztem, hiszen jó dolog, hogy külföldön ezt a pro­dukciót Oscar-díjra érdemes­nek tartják. — Ismeri-e versenytársai­nak filmjeit, és milyen esélyt ad a végső küzdelemben a „Bizalom” -nak? — A francia Truffaut és a japán Kurosawa alkotását már láttam, a másik két ver­senyben levőt, a szovjet, il­letve a spanyol filmet még nem. Én Kurosawa alkotásá­nak adnám az Oscar-díjat! Nagy, igazi mű. Számomra az is megtiszteltetés, hogy mellette — a nagy öreg mel­lett — versenyben lehetek. — Kollégái, a hazai film­művészek, hogyan reagáltak sikerére? — A napokban valaki a filmgyár udvarán­­ azt mondta: ennek a hírnek minden filmművész, min­denki, aki a filmgyártásban dolgozik, örül, mert ez az el­ismerés az ő munkájuk ér­tékelése is. •— Jelenleg min dolgozik? — Már befejeztem, s je­lenleg a vágóasztalon dol­gozom „Mefisztó” című fil­memen. Hőse egy olyan — tehetséges — ember, aki in­gatag jelleme miatt minden rosszra felhasználható... (sebes) 4 KI­KI­K • VENDÉGEK. Nicolai Gedda olasz tenorista már­cius 10-én a Traviata Alf­­­idját, és 13-án a Szerelmi bájital Nemorinóját, Dan Iordachescu román barito­nista pedig 17-én és 20-án a Traviata Germont­ szere­­pét énekli az Erkel Színház­ban. Giuseppe Patane olasz karmester 21-én vezényli a Simon Boccanegrát. • SZINETÁR MIKLÓS „Az erőd” című műve kép­viseli a magyar filmművé­szetet a hét elején megnyílt madridi Nemzetközi Film­­fesztiválon. • BEMUTATOK. Április harmadikán tűzi műsorára a kaposvári Csiky Gergely Színház — Babarczy László rendezésében — Victor Hu­gó „A királyasszony lovag­ja” című drámáját, s ugyan­aznap kerül színre először a debreceni Csokonai Színház­ban Gribojedov az „Ész baj­jal jár" című komédiája, Illés István rendezésében.­­ NÉMETH SÁNDOR­RÓL, a Fővárosi Operett Színház művészéről zenés port,műsor készül a tele­vízióban, Csenterics Ágnes irányításával.­­ Pálos Zsu­zsa és Tahi Tóth László le­mezlovasként mutatkozik be rövidesen a képernyőn, Tar­­dos Péter „Videó-disco” cí­mű zenés műsorában. • BIR­KAS ISTVÁN du­naújvárosi festőművész ki­állítása vasárnap délelőtt nyílt meg a székesfehérvári István király Múzeumban. Az elmúlt öt esztendő ter­méséből olajfestmények, temperaragasztások és plasz­tikus kompozíciók láthatók a tárlaton. • HULLÓ FALEVÉL. Ez­zel a címmel tévéfilm ké­szül Zerkovitz Béla dalszer­ző életéről. A fiatal zene­szerzőt Straub Dezső, az öregedő korút pedig Márkus László alakítja. Rendező: Bednay Nándor. A „Röpülj páva” népdalverseny döntőjét március 9-én este, egyenes adásban közvetíti a televízió, a Pataky István Művelődési Központból. Ez alkalommal 8 szólista és ugyanannyi énekegyüttes mutatja be műsorát a nemzetközi zsűri és a közönség előtt. Ké­pünkön a középdöntő egyik győztes párja, a Greges—Frei énekkettős.­­ (Szvoboda István felvétele) Aki nem tud arabusul... Mégsem jöhet zsargonszótár Ahány nyelv, annyi em­ber — szól a közmondás. Egy nyelv — sok szótár! Ez pedig az Akadémiai Ki­adó célkitűzése. S hogy a mai napig mi valósult meg belőle, erről beszélgettünk dr. Décsi Gyulával, a szó­társzerkesztéséig vezetőjével. — Harminc esztendeje je­lent meg kiadónk gondozásá­ban az első: az orosz—ma­gyar műszaki szótár — mon­dotta. — Azóta 258 féle szó­tárt bocsátottunk útjára, 350 kiadásban, több mint 30 nyelven, minitől maxiig. Minitől maxiig — Az utóbbiak mit jelen­tenek? — A maxi, mintegy 250 ezer adatot tartalmazó, több­kötetes nagyszótár. A mi­ni: mellányzsebben is elférő, 5 ezer szavas útiszótár. Az úgynevezett kéziszótáraik 60- 80 ezer, a kisszótárak pedig 16-20 ezer adatot tartal­maz­­nak. De kiadtunk 22 nyelvű szótárt is könyvtárkatalógus készítők számára és hétnyel­vű zenei szótárt. Ugyancsak hétnyelvű az igen keresett sportszótárunk is. Szerkesz­tettünk — a többi között — műszaki, orvosi, jogtudomá­nyi, katonai, államigazgatá­si, soji számítás­technikai és kibernetikai értelmező szó­tárt is. — Egyes szótárak olykor mégis hiánycikknek számí­tanak. — Nem rajtunk múlik! Pénzügyi előírások miatt ugyanis a könyvterjesztő vállalatok nem tarthatnak nagyobb mennyiségű, évekre elegendő példányszámú szó­tárt raktáron. Ha valamelyik , az utolsó szálig elfogy, új kiadást kiérnek, és ennek el­készítése nem megy máról holnapra. Továbbá —"Valamennyi európai nyelvnek van már szótára a kiadó választékában? — Majdnem... A közel­jövőben jelenik meg a ré­gen várt magyar—finn, ma­gyar—svéd és magyar—por­tugál kéziszótár és „tarto­zunk” még a dán, török és görög nyelv szótáraival is. Ami pedig a tengeren túli nyelveket illeti:­ befejezés előtt áll kínai—magyar, va­lamint arab—magyar és ma­gyar—arab szótárunk s tár­gyalásokat­­ folytatunk japán —magyar szótár megjelente-­ téséről is. Ez utóbbit és jó­­né­hány szakszótárunkat kül­földi kiadókkal közös vál­lalkozásban készítjük el. — Meddig „él” egy szó­tár? — A szótárírás sohasem befejezett munka, mert a nyelv nem holt anyag: foly­tonosan él, fejlődik, alakul. Egyes szavak elavulnak, el­tűnnek, átalakulnak, ugyan­akkor újak keletkeznek. Emiatt 25-30 évenként szük­ség van átdolgozásukra, sőt olykor teljesen új kiadására, illetve — a korábbi kiadvá­nyok utánnyomásánál — bő­séges függelékre. — Néhány évvel ezelőtt szó volt arról, hogy kiadnak magyar—magyar zsargonszó­tárt is. — Meg is kezdtük az elő­készítő munkát, de kiderült, hogy ezeknek a szavaknak a többsége nem bírja el a nyomdafestéket. Legföljebb kipontozhatnánk. De annyi pont talán nincs is szedőgé­pen. Emiatt elálltunk­ ettől a tervünktől... g. t. Március 16—21. Tizenötödször rendezik meg március 16. és 21-e kö­zött hazánkban a Magyar nyelv hetét Mottója: „Tár­sadalmi fejlődés és nyelvi magatartás”. Az ünnepélyes megnyitóra március 16-án délután 2 órakor kerül sor a Magyar Tudományos Aka­démián, Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Központi Bizottság titkárának beszé­dével. Ezt tudományos ülés követi. Az ünnepi program egyik eseménye lesz az az est, amely március 18-án kerül a közönség elé „Nyelv­édesanyánk” címel a Radnó­ti Miklós Irodalmi Színpa­don, s amelyet a rádió egyenes adásban közvetít. Előzetes Kramer kontra Kramer Amerikai film, írta és rendezte: Robert Benton. Zsebkendő, sőt pótzsebken­dők nélkül nem ajánlatos megtekinteni ezt a filmet. Pedig Robert Benton alko­tása igyekszik elkerülni a s­zenti men­tali­zmus olcsó, ám hatásos eszközeit. Legalább annyira épít a néző együtt­gondolkodására, mint érzel­meire. Tömören fogalmazva: a szülők felelősségéről szól, gyermekeik iránt. Részlete­sebben: a pénzhajszáról, a beszűkülésről s következmé­nyeiről,­­ a házassági kap­csolatok elhidegüléséről, majd teljes felbomlásáról. S az ártatlan áldozatról: a gyermekről. Kramert, a szép karrier előtt álló reklámügynököt Dustin Hoffman, feleségét Meryl Streep alakítja. Mind­kettőt — nemkülönben az egész filmet — Oscar-díjjal tüntették ki, korántsem ér­demtelenül. De a pálmát ma­gunk részéről mégis a gyer­meküket játszó Justin Hen­­rynek, ennek az alig nyolc­esztendős kisfiúnak adnánk, annyira természetes, spon­tán, magával ragadó, hiteles. mit— „ OPERA — AZ OPE­RETTBEN. Rendhagyó be­mutató volt vasárnap dél­előtt a Fővárosi Operett­színházban: Mozart „Figaro lakodalma” című vígoperá­­ja került a közönség elé, Oberfrank Géza rendezésé­ben és vezényletével. Képün­kön: Domonkos Zsuzsa és Kincses Károly.

Next