Hétfői Hírek, 1981. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-10 / 32. szám

csarnokban Az idén nyáron is több ezer hazai és külföldi érdeklődő tekintette meg a Nemzeti Galéria állandó és időszaki kiál­lításait. Sokan álltak meg Makrisz Agamemnon, kupola alatti csarnokban kiállított, fejet ábrázoló, impozáns rézszobra előtt. A szép alkotás a XIX—XX. századi szobrok tárlatán látható. Tanévelőzetes Tmgyválasztó a középiskolákban Felújítják a híres alma matert Pontszámmódosítás # Jövő évi szünetmenetrend — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — h­ó fointot költenek. Az egyik legjelentősebb építkezés: ■megkezdődik a budapesti Veres Paine Gimnázium fel­újítása. Húsz tanulócsoport­ját más, környékbeli iskolák­ban helyezi el a tantestület, mivel az öreg épületet, egé­szen a főfalakig bontják, hogy új szárnnyal bővítve, korszerűsített fűtéssel, átala­kított könyvtárral, aulával, két év alatt megújulhasson. Jelentős oktatásfejlesztések várhatók az új tanévben. Életbe lép a gimnáziu­mokban a fakultáció, a harmadikosok elméleti, illetve gyakorlati tárgyak közül választhatnak né­hányat; ezeket magasabb óraszámban tanulják, részben a pályavá­lasztás könnyítése, részben a továbbtanulás segítése cél­jából. (A gyakorlati tárgyak közül számítógép-kezelés, építő- és gépipari, műszaki rajz, idegenvezetés, gyors- és gépírás, könyvtárkezelés kö­zül választhatnak a többi kö­zött), összesen csaknem 50 fakultatív tárgy tanulható. Ugyancsak a soron következő tanév nagy változásának ígérkezik a jövő nyáron sor­ra kerülő felvételi vizsgák újfajta pontozásos rendsze­re és a középiskolákból vitt pontszámok módosítása. 1200-féle tankönyv kerül hamarosan — elosztásra — az iskolákba, illetve a ki­jelölt üzletekbe. Köztük 160 kötet új tartalommal, a tan­könyvreform részeként. Új például a felsőtagozatosok történelem, földrajz, iroda­­lom, matematika és ének­könyve, a III-as gimnazis­ták és a IV. osztályos szak­középiskolások könyveinek java. Kisebb késések az idén is várhatók, hiszen 28 millió tankönyvet kell a nyomdáknak elkészíte­niük, majd kiszállítani. Az árusítás módja azo­nos a tavalyival. 230 milliót érő taneszközt is elkészít a hó végéig a Tan­szergyártó és Értékesítő Vállalat az iskolák részére. Sor kerül 170 alapfokú és 80 kivét!l I­skolában az ötnapos tanítási hét — kísérleti jel­legű — ,,kipróbálására” is az új tanév során. Ezekben a tanintézetekben megváltoz­tatják a heti órák és az évi tanítási hetek számát: a gimnáziumokban például 32 hét helyett 36 hét lesz. A kí­sérletre vállalkozó iskolák­ban már augusztus 29—30-án megtartják a tanévnyitó ün­nepségeket, s valamivel ké­sőbb fejeződik be a tanévük. Végezetül a szeptember el­sején kezdődő tanév menet­rendjéről. Elseje és ötödike között: tanévnyitók. A téli szünet december 21-től január 3-ig tart. Az első félév január 30- án fejeződik be. Április 3—13.: tavaszi szünet. Május 8-án ballagnak el a végzős középiskolások. Az érettségik május 17-én kezdődnek. Május 24—25-én írják a közös érettségi-egye­temi felvételi vizsgadolgoza­tokat. Az általános iskolák­ban és a középiskolák I—III. osztályában az utolsó tanítási nap június 12. Ventillátor nélkül Nem forogtak a ventillá­tor lepkeszárnyai a csoma­­golóban, lehetett a héten harmincöt fok is a Lottó Áruház emeletein. Másutt is alig-alig akadt hűsítő fuval­lat, hiszen üzleteink, áruhá­zaink csak igen kevéssé ren­delkeznek ventillációval, lég­kondicionálással. Eladni vi­szont kell! Főleg ezekben a vásáros napokban, amikor tízezrek tolonganak a pultok előtt, a pultok mögött pedig nyugdíjasok és húszéves pá­lyakezdő eladók szenvednek versenyt a százalékok bővö­­letében árut kapkodó töme­gekkel. És­­ dolgoznak. Pokolian nehéz időjárási körülmények közt, amikor a hőség sok­szorozza a verejtéket és fo­kozza a tolongási hajlandó­ságot, könnyen felröppenti az ingerült szót és nehezeb­ben csillapítja a megugró vérnyomást. Ők, az eladók nem léphetnek félórányi hő­guta-fenyegetés után az ut­cára, lazítani és kifújni ma­gukból a vásárlás keservét — nekik maradniuk kell. Még egy hétig. S a hőmérő higanyszála változatlanul harminc fok felé jár. Lehetne tán annyit mon­dani nekik, vásárlás közben: köszönjük a kiszolgálást... MIT IGYUNK? Kánikulai tájékoztató © Mi a szomjúság bioló­giai magyarázata? — így jelzi szervezetünk, hogy vízkészlete csökkent — feleli dr. Bágyoni Attila, a Fővárosi Egészségnevelési Központ igazgató főorvosa. — Mennyi víz kell napon­ta egy felnőttnek? — Két és fél, három liter. Ez függ a testsúlytól, a vég­zett munkától, a levegő hő­mérsékletétől,­­páratartalmá­tól.­­ Mit igyunk, ha szomja­sak vagyunk? — Semmi esetre sem al­koholt. Legjobb a­­tiszta víz, s alkalmainként igen frissítő a szóda. A gyümölcslevek­­ben levő gyümölcssavak, ás­ványi anyagok igen egészsé­­gesek. Persze, a hízásra haj­lamosak vigyázzanak, mert cukortartalmuk hizlal. — ön mit iszik, ha szom­jas? — Hideg, citromos teát. Olykor hideg tejet kiváló szomjoltó, s nem hizlaló — az aludttej, a joghurt, a ke­fir. (1.) Jubileumi emlékező így élt át 115 évet a pesti állatország Xantus János nevével: Ferenc József Sziám­ja • Ketrecek közt mutatványok Szonja, az evőbajnok Húsz krajcárért — komoly summa! — már libát lehe­tett venni 1866-ban. Vagy belépőt az újszülött Állat­kertbe. Az „oktató, mulatóhely, mely a Városliget élvezetét csak emelendi” alapítására tett beadványt a magas Helytartótanács, a „külföldi művelt városok példájára” 1864-ben hagyta jóvá. Állat­­kerri Társulat néven rész­vénytársaság alakul. A leen­dő lakóknak átmenetileg a Füvészkert nyújt otthont. De nem sokáig. ■A" 1866. augusztus 9-én — hajszálra 115 éve — sor ke­rül az ünnepélyes megnyi­tóra. Dél van, harangszó hullik éppen, amikor világ­járó hazánkfia, a 48-as sza­badságharc mérnökkari tiszt­je, Xantus János, az első igazgató a Madárház előtt üdvözli az úri közönséget. Az 1200 ölnyi kerítésen be­lül 11 épületben 500 állat vár a látogatókra. Árnyas fák, a főkapu a ligeti Páva szigetre tájolva. Vízesés a tóban. Erős vasrács mögött, sziklabarlangban Kristóf, az egyetlen barnamedve. (Ápo­lója, Angelo még bukfen­cezni is megtanítja.) Öt öl magas az Orvmadár röpde, sok a lakója a Majomház­nak. Innen a Bagolyvárig a kajdácsok — papagájok — birodalma. Egyikük, egy vö­rös bábú igencsak szereti, ha a nyakát vakargatják. Jónás is megjött Olvasni, hogy Deák Fe­renc, a haza bölcse a nyitást követően nap mint nap a medveház előtt üldögél tár­saságával. Erzsébet királyné már augusztus 22-én elláto­gat, és másfél órát tölt az állatkertben. Emlékül zsirá­fot hagy ajándékba. Kezdet­ben, de később is gyakori az efféle ajándék. Egy híres mekkai sejk — Vámbéry Ár­min vendége — állandó úti­társait, jól fejlett tigrispárt adományoz a pesti Zoo-nak. Sziámot, a híres-hírhedt ele­fántot őfelsége Ferenc József prezentálja. Sziám Schönbrunnból ér­kezik, 1900-ban. Ott megölte gondozóját. Sajnos, magyar ápolójára is hasonló sors vár. (Utóbb Sziámot rehabi­litálják. Szú­vas agyara, és nem alattomos természete okozza a tragédiákat.) A ki­vételes képességű ormányos a látogatóktól kapott pén­zért ápolójánál élelmet „vá­sárol”. Jól eligazodik az I. világháborút követő inflációs pénzromlásban. Néhányan a többi hírességből. A legendás víziló, Jónás 1893-ban kerül az Állatkertbe. Huszonnégy évig él itt. Ida, a teve egyi­ke azon keveseknek, akik az ostromot átvészelték. Utódot is szült — Tücsök nevűt — 1955-ben. Harcost, a hatal­mas szirtisast (jól elkóborolt szegény) az Alföldön ejtet­ték foglyul. Lupira, a farkas­­­ra meg emlékezetes és sz­em­kertelen szökése miatt fekszünk. Nevezetes dátumok a Kert életéből. Az első nagy csa­pás: 1868-ban, az egész Európán végigsöprő jár­vány miatt a tó szárnyasai elpusztulnak. 1871: az anya­gi gondok arra kényszerítik a vezetőséget, hogy a mutat­ványosok szereplését kezde­ményezze. Így lépnek föl évek hosszú során át Bratz Katalin és Spelterini kötél­táncos kisasszonyok, Miss Cora, a szakállas nő, Casa­nova asszony oroszlánjai, és még sokan mások. 1876-ban Hauszmann Alajos tervei alapján elkészül az oroszlán­ház. Ugyancsak ez évben kóbor rókák törnek be, és 41 értékes szárnyast fölfal­nak. 1886: a 20 éves jubileu­mon — addigi rekord — 1080 az állatok száma. 1899: Garten, bécsi vállalkozó azt tervezi, hogy a tavat kibé­reli, és benne a zentai csa­tát ábrázoló óriási sakkjáté­kot rendez. Később bika­viadalt is. A tervet az Or­szágos Állatvédő Egyesület — szerencsére — megvétóz­za. 1907: A főváros átveszi a teljesen lezüllött állatkertet. 1912: újjáépítve megnyitják. (Az alkotók között olyan nevek, mint Végh Gyula, Zrumeczky Dezső és Kós Károly.) 1945: romok, a 2500 állatból csupán 14 maradt meg... Csimpánzmenü Ugrás az időben, adatok a mából. 1979: kétmillió láto­gató az Állatkertben. Takar­mányból 178-félét fogyasztot­tak lakói. (A legtöbbet Szon­ja, az indiai elefánt, napi 105,5 kilogrammot, a legvál­tozatosabbat a csimpánzok: 42-félét.) Egyebek közt 70 000 kilogramm hús, 100 000 kilogramm széna és 46 000 tojás az évi norma. Münz András Egykori metszet 1880-ból, az akkor még ifjú budapesti állatkert majomházából. Magyar elnököt választott egy nemzetközi orvosszövetség //FOGASZ­KÉRDÉSEK Édesség? Nem! 9 Fontos tudnivalók a gyermekfogászatról Magyar elnököt válasz­tottak több mint negyven or­szág képviselői Davosban, a Gyermekfogorvos Társaságok Nemzetközi Szövetségének nemrég tartott nyolcadik kongresszusán. Dr. Tóth Pál, a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem Gyermekfo­gászati Klinikája docensének megbízatása két évre szól. — Az elismerés nemcsak személyemnek szól — mond­ja. — Világszerte felfigyeltek arra, hogy hazánkban a gyermekfogászatnak magas színvonalú országos hálóza­ta van. _ Ennek ellenére évről évre arról hallunk, hogy száz gyerekből nyolcvannak szuvasak a fogai... — A század elején alig voltak lyukas fogú gyerekek, pedig különösen faluhelyen a fogmosás szinte ismeretlen volt. Igen ám, de összehason­líthatatlanul egészségesebben táplálkoztak, mint a mai gyerekek, akiket a szülők, nagyszülők teletömnek édes­séggel. Tévedés ne essék, nem a fogmosás ellen beszé­lek, hiszen éppen a kong­resszuson számolt be a dán Kisling professzor arról, hogy náluk étkezés után na­ponta háromszor fogat mos­nak a gyerekek, és lényegesen csökkent a fogszuvasodás. De azt is hozzátette, hogy cukorkát, csokoládét, ka­maszkorig alig adnak a gye­rekeknek. A fontos: olyan ételek fogyasztása, ami in­­tenvíz rágásra készteti már a kisdedeket is.­­ Milyen eredményekről számoltak be a kongresszus résztvevői? — Néhány érdekesség je­lezte szakágunk fejlődését. Például a fogszabályozás eredményeiről szólva Dénes professzor elmondta: nemré­giben meghonosítottunk egy újfajta, Amerikában kidol­gozott módszert, amivel a fogszabályozás ideje a ko­rábbi 2—3 évről fél évre csökkenthető. Ugyancsak magyar előadás hangzott el azokról a kutatásokról, me­lyek igazolják: ha egyoldalú a táplálkozás és kevés fe­hérje kerül a szervezetbe, bizonyos mikroelemek nem épülnek be a fogzománcba, s ez előbb-utóbb szuvaso­dáshoz vezet. (gazse) BNV-előzetes Minden hely forhkt Hosszú hetek múlva kez­dődik csak az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, de már valamennyi kiállítási terület előre „elkelt”. A Hungex­­po tájékoztatása szerint ez ideig a fogyasztási cikkek szakvásárára 35 ország 1200 kiállítója jelentkezett. Az őszi BNV 42 ezer négy­zetméternyi területet foglal el. A hivatalos kiállítók sorá­ban először mutatkoznak be mexikói, pakisztáni, laoszi, kambodzsai és iráni cégek. Egyébként a vásáron kiállí­tott termékek egy része a különböző elárusítóhelyeken megvásárolható. A nagysza­bású játékvásárra tíz ország­ból 36 gyártócég érkezését várják. Augusztus 15-ig NYÁRS VÁSÁR NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL Bútorvászon, falvédő, 30%-os, sokféle pamut, selyem, kártolt szövet és jersey méteráru 40%-os árengedménnyel, amíg a készlet tart. ertfatárrégi textilÁruház BUDAPEST VI. MAJAKOVSZKIJ U. 56-58, tar 221-000, 221-212 Nyitva: 9-től 18.30 óráig, szombaton 9-től 13 óráig. Várjuk vásárlóinkat!

Next