Hétfői Hírek, 1981. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-10 / 32. szám

A jelenet Pestike két nő a 12-es buszon. Az egyik: — Hogy érezted magad Földváron? — Remekül! A férjemtől kaptam egy új fürdőruhát. Mindenki megbámulta. — De hiszen már volt há­rom remek fürdőruhád. — Szerencsére sohasem nyaralunk együtt, így egyik­re sem emlékezett... (t. a.) Főszezon Római-parti kemping, reg­gel fél kilenc. — A vezetőt keresem... — Elment teniszezni. — Akkor a helyettesét... — Alszik. Már háromszor ébresztettem. Lehet is aludni, mert nyu­galom van. Kétszázan áll­nak sob­ban csendesen a Csemege feliratú parti pavi­lon előtt, reggelit szeretné­nek vásárolni. A szomszédos tejpavilon zárva. Rács védi a másik bódét is. Mellette a meleg ételeket árusító sem nyitott ki. A zöldséges is nyilván alszik, az összevisz­­sza dobált rekeszek üresek. S hogy miért teszem mindezt szóvá? Mert ha hi­hetek a szememnek: „Nyit­­vatartás 7—23 óráig”. És mindehhez főszezon van. —sm— Teringettét, tengeri! Európában elsőként: kukoricából cukor Megkezdődött a „visszaszámlálás’! Szabadegyházán A kukorcca hasznossága mindenki előtt ismert. Ta­karmánytengeritől hízott a sertés, a kacsa, a tyúk. A silókukorica a szarvasmar­hák kedvenc csemegéje. A csemegekukorica pedig az emberé. Most Szabadegyhá­zán azonban új oldaláról mutatkozott be: cukor készít­hető belőle. Merkl László, a Szabad­­egyházi Cukor- és Szesz­gyár igazgatóhelyettes a HH- nek elmondta: befejezéséhez közeledik a 4 milliárdos be­ruházással épült s Európá­ban elsőként létesített kuko­rica-cukorgyár próbaüzeme. Augusztusban 50—60 száza­lékos kapacitással dolgoznak, de a hónap végére vagy leg­később szeptember elejére felfutnak a 90—100 százalék­ra.Az új gyár építését 1979 januárjában kezdték el. Idén júliusban adott először víz­tisztaságú, folyékony cukrot. A tervek szerint az üzemben naponta 428 tonna kukoricát helyeznek a gépekbe, s a korszerű technológia segítsé­gével ebből 15 tonna cukrot, 82 tonna takarmánykeveré­ket, 26 tonna kukoricacsírát és közel 20 tonna fehérjedús takarmányt, valamint 600 hektoliter finom szeszt és 12 hektoliter ipari szeszt állí­tanak elő. Ezek a termékek export­képesek, de kivitelük nélkül is dollárt hoznak, mivel ed­dig jórészt importálták az itt készített anyagokat. Az évi devizamegtakarítás nem kevesebb, mint 40 millió dol­lár. Ám a folyékony cukor kelendő cikk itthon is: kérik a konzervgyárak, az édes­ipar, az üdítő ital „mixelő” üzemek. A takarmányt a Ga­bona Tröszt vásárolja föl, a szeszt a szeszipar hasznosít­ja. A szabadegyházi új gyár­ban elkezdődött a „vissza­számlálás”. Minden óra fo­rintokat is „számlál”. —sz—d— TÓPRESSZÓ. A „bauxit fő­városában”, Tapolcán szep­temberben megkezdik a düle­­dező, évek óta zárva tartó, nevezetes Tópresszó felújítá­sát. Terv szerint eredeti ál­lapotában állítják helyre, s jövőre már birtokukba vehe­tik a vendégek. Tehercross-versenyt rendez augusztus 21-én Kaposvárott a Somogy megyei MHSZ és a 13-as Volán. Ez az első rendez­vénye a Somogy megyei Hon­védelmi Napok eseménysoro­zatának. Kihallgatás elől kilépett az ablakon Seres Sándor 31 éves bu­dapesti lakos régi „motoros” a szakmában: eddig kétszer volt büntetve lopásért, csalá­sért, munkakerülésért. Leg­utóbb, két éve szabadult. Ezután csak alkalmi mun­kát vállalt s közben rendsze­resen tovább lopott. Elsősor­ban kerékpárokat és gyerek­kocsikat, s azokat a BÁV és a Használtcikk Szövetkezet fiókjainál értékesítette. Per­sze nem riadt vissza attól sem, ha fel kellett törni egy­­egy pincét, lakótelepi kocsi­tárolót. Néhány hónap alatt — 1980 nyarától 1981 feb­ruárjáig — 44 bűncselek­ményt követett el. Főként drágább, összecsukható cam­­pingkerékpárokra „bukott” s összesen 51 ezer forinttal ká­rosította meg a tulajdonoso­kat. Közben különböző cik­kekkel üzérkedett is. Lebu­kott és előzetes letartózta­tásba került. Már az ügyész­ség foglalkozott az ügyével, amikor az egyik kihallgatás szünetében a mellékhelyi­ség ablakán megszökött. Édesanyja lakásán fogták el. A visszaeső tolvaj tárgya­lására a Pesti Központi Ke­rületi Bíróság dr. Náday Ágnes tanácsa 19 tanút idé­zett be. Jjaunálat Alig várom a jövő évet. Minden héten szabad szombat. Évente ötvenkettő. És ugyanannyi vasár­nap. Ha a minde­­nit, az év 3­65 napjából százné­gyet ezentúl hi­vatalosan lógha­tok. Számoljunk hozzá még hat nap fizetett ünnepet, és átlagosan 15 nap szabadságot. Az annyi, mint 125 nap. Több mint négy hónap! A népgazdaság egységesítése és egyszerűsítése ér­dekében javaslom, hogy mindenki egyszerre vegye ki ezt a szabadságot. A három nyári hónapban, és mondjuk decem­berben senki se dolgozzon. Legáli­san! Június elejé­től augusztus vé­géig leállna az egész ország. Mint az Izzó. Leköltöz­ne a magyar nép a Balatonra. Ki­csit zsúfoltan len­nénk, de sok jó ember kis helyen elfér. Külföldről hozatnánk ven­dégmunkásokat a kiszolgálásunkra. Csodájára járna az egész világ a ma­gyar módszernek. De gondolkoz­zunk tovább!­­Egy ember átlagosan 42 évet dolgozik az érettségitől a nyugdíjig. Negy­venkét év alatt tehát 42x4 hónap, vagyis 168 hónap szabadsága van. Ez ponto­san 14 év. Sokkal célszerű­bb lenne, ha érettségi után egyszerre ki­vehetnénk az ösz­­szes szalinkat. Az ember belépne a munkahelyére, az­tán elmenne 14 évi fizetett szakira s 32 éves koráig csak a fizetést kapná, munka nél­kül. Utána kezde­ne dolgozni. Fo­lyamatosan, egé­szen a nyugdíjig. Hacsak addigra a nyugdíjkorhatárt le nem szállítják. Aki csupán az egyetem után kez­dene nem dolgoz­ni, az már 37 éves koráig lenne sza­bin. Ennyi mun­kaviszonnyal már el is lehet menni rokkantsági nyug­díjba. Indokolt lenne már holnap beve­zetni ezt a kor­szakalkotó intéz­kedést. Elbúcsúz­nék a főnökömtől reggel, s csak 1995-ben találkoz­nánk újra. Majláth László Aki nem fürdik, hűsöl stb. Problémák és megjegyzések Miért telefonál a rádió­hallgató egy kánikulai szom­bat délután? Azért, amiért máskor . Az IKV nem fejezte be (nem kezdte el, rosszul csi­nálta meg, stb.) a tataro­zást; nem kapható ez, meg ez, meg ez a gyógyszer; a tetőantenna szellemképes, a házkezelőség nem szereli át, étszereltetni pedig nem en­gedi; a Marx téren éjjel sem lehet aludni — nem annyira az építkezés zajá­tól, mint az építők ordítozá­­sától; lassan teljesen be­épül a budai zöldövezet; mi most újra felfedezzük az öt­napos munkahetet, pedig külföldről rengeteg tapasz­talatot vehetnénk át — ké­szen; sok vidéki Budapesten keresi a hiányzó tankönyve­ket, pedig odahaza hama- srabb megkaphatná; több társadalmi megbecsülés il­letné meg a nyugdíjasokat — és nemcsak anyagi.­­ Azért, mert egyik-má­sik riporthoz megjegy­zést kíván fűzni: — Budapesti lakos vagyok. Badacsonyi telkemről az őszibarackot nem adhattam el, mert a zöldségbolt vezetője elzavart. Ott a bolt előtt nem érvé­nyes az új rendelet.? — Ta­polcán hiába keresek alkat­részt kiskerti gépeimhez, — a kommunista szombatok bevételét — amint azt a 168 óra riportja is jogosan szóvá tette — ott és arra kell elkölteni, ahol és ami­re a dolgozók szánták; — a rossz szervezés, a pontatlan tájékoztatás a legjobb szándékot is visszájára for­dítja; — a KÖJÁL túl szi­gorú az éttermi teraszok engedélyezésénél (már ami az étel felszolgálását illeti),­­ miért hiányzik ez a szi­gorúság sokszor az üzleten belül? És miért nem telefonál a hallgató egy kánikulai szom­bat délután? O Azért, mert fürdik, al­szik, hűsöl stb. O Azért, mert fürdik, al­szik, hűsöl stb. Csák Elemér Recsk Bányászbaleset A recski ércbánya 1. szá­mú aknájának 900-as rako­dójánál szombaton robban­tási munka közben baleset történt. Ennek következté­ben Végh Tibor 29 éves har­madosztályú vájár a hely­színen meghalt. Kócsa János 42 éves vájár súlyos sérü­lést szenvedett. DOBOGÓS TŰZOLTÓK. Bronzérmet nyert a Bárándi önkéntes Tűzoltó Egyesület csapata a Nemzetközi Tűzol­tószövetség döblingeni verse­nyén. Micsoda lepedő! Három idézet: „Az első 4—5 hónapban minden olyan holmit, ami közvetlenül érintkezik a cse­csemő bőrével, nemcsak mosni, hanem főzni és egé­szen forró vasalóval is va­salni kell." (Babát várunk, Második kiadás, 173. oldal, Medicina, 1977.) „Egyszerű mosogatással, mosással, törösruhával töröl­­getéssel nem lesz tiszta sem­mi. Ettől nem pusztulnak el a baktériumok. De elpusztul­nak hosszabb ideig, — leg­alább 15 percig —a tartó fő­zés következtében, vagy ha tüzes vas éri őket. Ezért nem elég, ha csak átmossuk a csecsemő ruhaneműjét, ágy­neműjét. Ki is kell főznünk és vasalnunk.” (László Mag­da, dr. Pikter Emmi: Anyák könyve. Tizenkettedik ki­adás. 56. oldal, Medicina, 1975.) „Mosás: mérsékelten me­leg, legfeljebb 40 ° C hőmér­sékletű, semleges, szintetikus mosószert tartalmazó oldat­ban, nyomkodva...” Vasa­lás: mérsékelten meleg, leg­feljebb 120 °C talphőmér­sékletű vasalóval enyhén si­mítva.” (Kezelési utasítás egy frottír csecsemő fürdő­lepedőhöz, 1981.) Ennyi. Le vagyok forrázva. De mi lesz a lepedővel? (münz) - Támaszkodjunk bátran a fiául tehetségekre? Mészáros András rajza a Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó gondozásában megjelent „Jobb erről nem beszélni” című karikatúra-kötetből. Folyik az előkészítés Kikötő épül Szegeden Medencében­ kötnek ki a hajók // A szegedi árvízi emlékmű­től délre húzódó — Boszor­kány-szigetnek nevezett — part csendjét munka zaja ve­ri fel: kikötő épül a Tisza­­part nagyvárosában. — Medencés kikötő lesz — mondja Keller Péter, az Al­­só-Tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság árvízvédelmi és fo­lyamszabályozási osztályá­nak főelőadója —, tehát az áruszállító hajók az élő Ti­szától távolabb kialakított mesterséges öbölben, egy 130x500 méteres „meden­cében” kötnek ki, mely­hez csatornán át vezet az út. Az idén kezdett és várhatóan 1986-ban befejeződő beruhá­zás 900 millió forintba kerül. A vízügyi igazgatóság itt tartja majd a hajózási sze­zon végeztével a tiszai úszó­házakat, úszó vízkivételi mű­veket, csónakokat — össze­sen 160 telelő egység befoga­dására lesz hely —, s ezzel párhuzamosan megszünteti a Maros torkolatnál lévő tápéi téli kikötőt. A kikötő 30 ezer négyzet­­méternyi „hasznos” vízfelü­lete a ma még gyerekcipőben járó tiszai áruszállítást jelentősen fellendíti. A partjára települt közrak­tározási központ tárházainak áruforgalma ebben az idő­szakban évi 240 ezer tonna lesz, amelynek 40 százalékát vasúton, 30—30 százalékát pedig közúton és hajón szál­lítják el. A tervek szerint a kikötőbe érkező áruk mint­egy fele konténeres lesz, így közvetlenül — és gyorsan — átrakodhatják hajóról vas­útra, teherautóra, illetve az utóbbiakról az uszályokra. Egyelőre az előkészületek folynak. A nagyszabású épít­kezés során 1,2 millió köb­méter földet mozgatnak meg, 80 ezer köbméter betont és 1400 tonna acélszerkezetet építenek be a szegedi kikö­tőbe. (Igriczi) 40°/a engedménnyel Tiszthelyettes­avatás A magyar néphadsereg hi­vatásos tiszthelyetteseinek nyilvános avatóünnepségét vasárnap tartották meg Salgótarjánban. Megtekinté­sére mintegy 10 ezer főnyi közönség sereglett össze a városból és környékéről. .Az avatóünnepség díszmenettel ért véget. Fesztivál dal­ok vízen. Zenés sétahajót indít szerdán. 12-én a MAHART KISZ-klubja a tv táncdalfesztiváljának szerep­lőivel: Balázs Klárival, Stefa­­nidu Janulával, Korda György­­gyel, Túri Lajossal és a leg­jobb együttesekkel. A házigaz­da Nagy Endre műsorblokk­­formában John Lennon élet­útját mutatja be. VÁSÁRNAPTÁR A rövidítések jelentései orszá­gos állat- és kirakó vásár ,­oák, országos állatvásár­­­oá, autó­vásár­n­ar. Augusztus 10.: Dömsöd, Egyek, Mezőkövesd, Putnok, Siklós, Szek­­szárd — oák. Augusztus 11.: Iván, Magyarkeszi, Regöly, Szombat­hely, Zalaegerszeg - oák, Tapol­ca - vá. Augusztus 12.: Csorna, Mezőgsát, Sárrétudvari Török­­szentmiklós — oák, Heves, Makó — oá. Augusztus 13.: Cece, Gyönk, Mélykút — oák. Augusztus 14.: Nyírábrány, Pusztamérges, Sziget­vár - oák, Szeged—Kiskundorozs­­ma — oá. Augusztus 16.: Duna­­földvár Mázaszászvár, Monor, Nagykáta, Tiszakécske — vák, Aj­ka, Debrecen Dunaújváros. Kapos­vár Mázaszászvár, Miskolc Mo­hács. Monor, Nagykanizsa. Nyír­egyháza. Orosháza, Sopron Sze­ged, Szolnok, Tatabánya — av.

Next