Hétfői Hírek, 1982. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-02 / 1. szám

Ünnepi forgalom a szerdán átadott 2,4 kilométer hosszú új metrószakasz Éjmunkás téri végállomásán. A szilveszter haj­nalától menetrend szerint közlekedő szerelvényeket sok tíz­ezer kíváncsi pesti és budai premierutazó próbálta ki. Loson­czi Pál: „Keressük a célszerű — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — ga van annak, hogy foly­tassuk testvéri barátságunk ápolását, sokoldalú együtt­működésünk fejlesztését a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ebben a szellemben üdvö­zöltük és támogatjuk lengyel barátainknak a szocializmus védelmére és a belső rend­­teremtésre irányuló lépéseit is. Abban a meggyőződés­ben, hogy ez a legjobb megoldás a lengyel nép és a világ számára is. Külpolitikánk sarkalatos tételei változatlanok: a Ma­gyar Népköztársaság hű szö­vetségeseihez, barátja a nemzeti szabadságukért, az önálló fejlődésért küzdő volt gyarmati népeknek és a békés egymás mellett élés elve alapján korrekt partne­re a fejlett tőkés országok­nak. Mindannyiunkat foglalkoz­tat a gondolat, hogy mit vár­hatunk az új esztendőtől. Mindenekelőtt békét. Szilárd meggyőződésünk, hogy a békeszerető erők meg tud­ják akadályozni a nemzet­közi feszültség fokozódását, a béke megvédése reális le­hetőség. Előbbre akarunk lépni szocialista vívmányaink gya­rapításában. Szembe kell néznünk a világgazdaság, a világpiac kihívásaival. A követelmények mind szigo­rúbb feltételeket támaszta­nak velünk szemben. Ez a kényszerítő erő pillanatnyi­lag kellemetlen, de hosszú távon segíti fejlődésünket abban a versenyben, amely elől nem térhetünk ki. Mun­kánkat ebben a helyzetben nagyon fegyelmezetten és ésszerűen kell végeznünk, még takarékosabban­ és oko­sabban kell gazdálkodnunk szellemi és anyagi javaink­kal egyaránt. Tisztelt elvtársak! Kedves barátaim! Határozottan haladunk to­vább a kipróbált, jó úton. Nem gondtalanul, de maga­biztosan. Nem állhatunk meg, szorgalommal és közös fejtöréssel kell siettetnünk a pozitív változásokat. Politi­kánk szellemében mind ész­szerűbb megoldásokat, a boldogulás célszerű módjait keressük. Bizakodva tekin­tünk a jövőbe, mert szilárd alapokra, tehetséges, jóra tö­rekvő népünk erőfeszítései­re építünk. Sorainkat még szorosabbra zárva vállaljuk sok, közös tennivalónkat, boldogulás módjait” Az új év első napján a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében kívánok hazáink valamennyi állampolgárá­nak, egész magyar népünk­nek, minden barátunknak eredményekben gazdag, bol­dog és békés új esztendőt! Új rendelkezések sora Különélési pótléktól az üzenetrögzítésig Magánfuvarozás és -taxizás, születő tanácsok, községek — FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — A főmunkaidőt nem érintő különféle mellékfoglalkozási tevékenységekhez a jövőben nem kell munkahelyi enge­dély, elegendő azt csupán be­jelenteni. A munkaidő utá­ni tevékenységhez pedig bi­zonyos esetekben még beje­lentési kötelezettség sincs előírva. Változik a főváros­ban foglalkoztatott építőipa­ri dolgozók különélési pótlé­kának összege is. A munkás­­szálláson élők naponta 30, a rendszeresen bejárók napon­ta 20 forint pótlékot kapnak. A különélési pótlék nem bér­jellegű kifizetés, ezért nem számítható be az átlagkere­setbe. A kisüzemi­ árutermelés bővítésére, a szolgáltatások színvonalának javítására szá­mos újfajta szervezet alakít­ható. Ezeket az újságok ko­rábban már részletesen is­mertették. Az új szervezetek többsége munkalehetőséget kínál a nyugdíjasoknak, egye­temi és főiskolai hallgatók­nak is. Módosulnak az egyes adó­­rendelkezések. Nem kell például adót fizet­ni az újítások után, ha azok értéke egy év alatt nem éri el a 70 ezer forintot. A pol­gári jogi társaságok munká­ját nehezítő 40 százalékos társasági adó 3 százalékra mérséklődik, ha e szervezetek átalakulnak gazdasági mun­kaközösséggé. Kedvező adót fizetnek a különféle szakcso­portok, szerződéses üzemel­tetők is. E kisgazdaságok tagjai évi jövedelmük után 6—75 százalékig terjedő évi jövedelemadót fizetnek, de őket is megilleti majd a kis­iparosokéhoz hasonló 5—40 százalékig terjedő degresz­­szív adókedvezmény. A kisiparhoz való jog a jövőben állampolgári jog, aki a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, s rendelkezik a szükséges szakmai képesítéssel, iparjogosítványt szerez­het. A jövőben nem a hivatalok, hanem a lakossági igények döntik el, hogy az adott te­rületen hány kisiparosra, mi­lyen szakmákra van szükség. Működésüket számos új fel­tétel teszi kedvezőbbé. A jö­vőben iparengedélyt lehet szerezni közúti fuvarozásra, taxizásra és autómentésre is. Ennek megfelelően magán­­személyek teherautót, mű­hely- és szervizkocsit stb. is vásárolhatnak. Az Állami Biztosító a sze­mélyautók kötelező felelős­ségi biztosításának díját 460- ról 960 forintra, a motorke­rékpárokét 100-ról 150 fo­rintra emeli, s új szolgálta­tásokat vezet be. A kisvállal­kozások kockázatainak csök­kentésére összevont vagyon­biztosítást, a házak és léte­sítmények kivitelezésének idejére építés- és szerelésbiz­­tosítá­s köthető. Az ötnapos munkahétre való áttéréssel üzenetrög­zítő automata hálózatot létesítenek: a telefonon feltett kérdések­re távbeszélőkészülék-tulaj­donosoknak telefonon, má­soknak személyesen a laká­sokon adnak választ. Az Elnöki Tanács korábbi határozata értelmében 11 megyében 29 községi és nagyközségi tanácsot szerveznek, nyolc községet a közeli vá­rosrészhez vagy nagyköz­séghez csatolnak. Három új község született: Endrőd és Gyoma a jövőben Gyoma­­endrőd, Héhalom és Palotás Palotáshalom lesz, Keme­­nesmihályfa és Kemenessöm­­jén pedig Sömjénmihályfa néven egyesült. A mezőcsáti járás nevét leninvárosi já­rásra változtatták és Lenin­­város járási székhely lett. Tőke Péter Közeleg a XXL Mit hoz a jövőnk ? Világkép 21­70-ig • Kovács Géza professzor tudományos jóslata Amikor az ember szinte a­ végtelenségig kitágította a megismerés határait, kit ne izgatna jövőnk? Mi várható az elkövetkező években, s a XX. század küszöbét átlép­ve? Milyen lesz fiaink, uno­káink élete? Hogyan tud a sűrűsödő gondok közepette helytállni e „homloknyi” or­szág? — erről kérdeztük dr. Kovács Géza egyetemi ta­nárt, a Marx Károly Közgaz­dasági Egyetem Tervező In­tézete jövőkutatási osztályá­nak vezetőjét.­­ Három éve, a H. H. inter­jút készített önnel, s amit mondott, minden igaznak bi­zonyult, bekövetkezett. Ho­gyan lehet ennyire pontos „horoszkópot” készíteni? — A tudomány, a rendel­kezésünkre álló, s az egész földre vonatkozó adatok se­gítségével, bár a tévedés le­hetősége természetesen fenn­áll. Feldolgoztuk a világ jö­vőjével foglalkozó modelle­ket, tanulmányoztuk a glo­bális jelentéseket, amelyek 2020—2070-ig vizsgálják a jövőt. Mi is már a XXI. szá­zaddal foglalkozunk.­­ A világmodellek szerint a föld népessége a XXI. szá­zad közepéig elérheti a 12 milliárd főt, és az északi fél­teke, a fehér népesség ará­nya a jelenlegi 20-ról 10-12 százalékra esik vissza. Mi­lyen következtetéseket kell ebből levonni? — Elsődlegesen fontosak a kapitalizmus és a szocializ­mus kapcsolatainak problé­mái. Ám tovább tudatosult egy északi—dél közötti ellen­tét is. Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok né­pességének számottevő növe­kedése kiélezte az élelmezési gondokat. Ezek enyhítése, másfajta gondolkodást, egy új világrendet tételez fel, aminek megteremtése lassan halad. Valószínűnek tartjuk, hogy megszűnik a világ két­­központúsága s több köz­ponttal kell számolni. Pél­dául Japán, Brazília, Kína, az integrálódó Nyugat-Európa fog valószínűleg olyan igény­nyel fellépni, hogy bizonyos erőket maga köré tömörít­­sen. Egy bizonyos: az élelmi­szer egyre fokozottabban stratégiai cikké válik.­­ Hazánk hogyan tud se­gíteni a fejlődő országoknak? — A nemzetközi fizetési mérleg javításával összekap­csolva, fokozni kell élelmi­szerexportunkat, bár amit e téren nyújtani tudunk, világ­méretekben nem jelentős. Segíthetünk viszont — töb­bek között — termelés­tech­nikai téren, vagy például szakemberek küldésével, itt­honi képzésükkel. Végezetül: adva van a hazai modell, amelyben a szocializmus ta­laján sikerrel kapcsoltuk ösz­­­sze a termelési, politikai és szociálpolitikai elemeket.­­ Újabban a nyugati saj­tóban megfogalmazást kap a „magyar csoda”... A magyar társadalom gaz­dasági fejlődését nem a cso­davárás jellemezte. Mégis, minek köszönhetjük sike­reinket? Talán kevésbé vol­tunk előítéleteink rabjai bi­zonyos társadalmi-gazdasági kérdések megítélésében. Gondoljunk a gazdaságirá­nyítás reformjára!... Növel­tük rugalmasságunkat, alkal­mazkodóképességünket. Az­tán: elsősorban a mezőgaz­daságban, időben ismertük fel a termelőerők és terme­lési viszonyok kötelező össz­hangjának törvénye alapján a modern nagyüzemek és a kisüzemek együttélésének fontosságát.­­ Mitől kell viszonylago­san jó pozíciónkban óvakod­ni? — Hogy túlzott mértékben beleragadjunk a jelenlegi gondok megoldásába. Mai problémáink strukturális ter­mészetűek, nincs rövid távú megoldási lehetőségük. A fe­szültségek rövid távban, csak enyhíthetők. A gazdasági nö­vekedésnek alsó korlátai is vannak ... Bizonyos társadal­mi-szociális problémák meg­oldása feltételezi a gazdasági növekedés néhány százalékos ütemét Ha tartósan stagná­lunk, nem elégíthetjük ki a széles rétegeket érintő la­kás-, egészségügyi, oktatási stb. igényeket, nem fejleszt­hetjük az infrastruktúrát, fennáll annak veszélye, hogy az egy helyben járás az elért eredményeinket is aláássa. — Mi hát a teendő, mit kö­vetel a jövő? — Korábban megfogalma­zott társadalmi céljainkat va­lóra váltottuk. Új célokra van szükség, mintegy 40-50 éves távra. Követelmény: új társadalmi struktúrákra át­állni. Magyarán szólva: hosz­­szabb távra kell fényszórón­kat vetíteni. Nagyon fontos, hogy fokozottabban takaré­koskodjunk, ki kell dolgozni egy pazarlásmentes, tudo­mányos alapokon nyugvó, termelés-szolgáltatás fejlesz­tési stratégiát. A tudomá­nyos kutatás műhelyeiben ezzel már foglalkozunk. Szüts Dénes Petőfi fényei­ t ... megint Nála voltam, örökös szerelmemnél.. (Jászai Mari) Így emlékezik Petőfi szü­letésének napjára a legna­gyobb magyar tragika, aki esztendőről esztendőre a költő szülőházában töltötte a szilvesztereit. Az új esz­tendő első óráiban most is sokan zarándokoltak ahhoz a házhoz, ahol 1823. január el­sején „a jó öreg korcsmá­­ros” poétafia meglátta a napvilágot, s az emlékezők kezében mécsek gyúltak. Kiskőrösön, a Petőfi téri épületek ablakaiban már Szilveszter délutánján lo­bogtak a gyertyák. Emlék­beszéd idézte meg a költő­óriás, a 48-as szabadsághar­cos alakját, majd verseit szavalták a helybeli úttö­rők. Végezetül a tanács, a Hazafias Népfront és a Pe­­tőfi-társaság nevében koszo­rút helyeztek el a szülőhá­zon. ** Hajnalra elcsendesült a kiskunsági város is. Azt mondják, ekkor egy madár­­csontú, szakállas férfi ma­­laclopóba burkolózva kapta­­teát át a téren. Talán ő volt... (mécs) Barlingszilvater Föld alá bújni az év for­dulóján?! — igencsak furcsa mulatság. Pedig­­ezt tették a Tatabányai Szénbányák bar­langászai. Már a karácsonyi ünnepe­ket is a hegy gyomrában töl­tötték, a Pusztamarót mel­letti pisznicei barlangban. A kívülállónak mindez különc­ségnek tűnik. A barlangku­tatók így fogalmaznak: „Téli feltáró táborozást tartunk.” Természetesen az új esztendő első napját is a mélyben töl­ti a barlangász csoport. Ez az aszkétikus szilveszteré­ nem zárta ki, hogy a piszni­cei barlang zegzugos járatai­ban pezsgő pukkanjon, s koccintsanak 1982 üdvözlé­sére. 4 Új gyógyszerek az új évben 1982-ben várhatóan több gyógyszerújdonság kerül for­galomba: a hazai gyógyszer­­gyárak megkezdik néhány, ez ideig külföldről behozott medicina gyártását. Az egyik új termék a vér­nyomáscsökkentő Minipress­­tabletta. Histodil néven for­galmazzák majd a gyomor­fekély korszerű gyógyszerét, s megkezdik a tartós hatású nitroglicerin gyártását, illet­ve a Nitromint-tabletta újra gyártását. Gyarapszik a kö­högéscsillapító, a krónikus hörghurut, a bőrgombásodás elleni gyógyszerek választé­ka és új májvédő gyógyszer is lesz, előreláthatóan már az új év első negyedétől. 55 Önki-rikkancs 55 „Önki-rikkancs” becsületpersellyel. Budapesten és vidéken hamarosan ilyen utcai „félautomaták” árusítják majd az új­ságot, pénzérme ellenében

Next