Hétfői Hírek, 1982. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-07 / 23. szám

Tiszta zöldséget! Országos érvényű megálla­pítás: kívánatos lenne, ha idén a korábbinál több zöld­séget és gyümölcsöt vásárol­nának fel a boltok a kiskert­tulajdonosoktól — hangzott el nemrégiben egy tanácsko­záson. A belkereskedelmi miniszter rendelete tavaly júniusban engedélyezte ezt a felvásárlási formát, s már akkor is sokan éltek a lehe­tőséggel, hiszen régi igénye volt ez a kiskerttulajdono­soknak. Az akció nyomán lé­nyegesen javult az üzletek kínálata: jól járt a kereske­delem, jól járt a vásárló is, arról nem is beszélve, hogy mindez hasznot hozott a népgazdaságnak. A kisker­tekben termelt nagy mennyi­ségű zöldség és gyümölcs nem veszett kárba, frisseb­ben jutott el a vásárlóhoz. Akadtak azonban megol­dásra váró gondok is az ér­tékesítési forma körül. Eze­ket az idén feltétlenül meg kell oldani! A KÖJÁL ellen­őrei több helyen kifogásol­ták, hogy az átvevő üzletek nem kértek minden esetben permetezési nyilatkozatot az eladóktól. Így aztán olyan zöldségek és gyümölcsök is bekerültek az üzletekbe, amelyeket frissen permetez­tek, s fogyasztásuk veszélyes lett volna. Ezeket a zöldáru­kat el kellett kobozni. Az idei értékesítési akció sike­rének tehát az is egyik kulcskérdése lehet, hogy a termelők tiszta, időben per­metezett árut szállítsanak az üzletekbe. Jó lenne, ha idén ezen az „apróságon" nem múlna e kezdeményezés si­kerei (l­éren ez !) Alázattal jelentették... Jubileum Mecsakalján „... alázattal jelentjük, hogy a pécsváradi uradalom­hoz tartozó Vasas nevű me­gyénkben falu határában bő­ven van kőszén, azaz bá­nyász szén...” — e sorokat 1782 szeptember 5-én írta a helytartótanácsnak Alapi Sa­lamon Sándor szolgabíró. Ez a dokumentum az idén 200 éves mecseki szénbányászat első történeti bizonyítékai­nak egyike. A jubileumát ünneplő bányavidék napja­inkban ismét reneszánszát éli, hiszen megkezdődött a szénvagyon kiaknázásának bővítését szolgáló 22,5 mil­liárd forintos fejlesztés, az úgynevezett liászprogram. Ilyen a liászprogram A XVIII. század derekán igencsak meglepődtek a ba­ranyaiak, amikor a Mecsek kincsei — vasérc, arany és kőkorom közül az utóbbit ta­lálták legértékesebbnek a bécsi urak. Kinyomozták nemsokára, hogy a pécsvá­radi kovács már régen ezt a „vassasi” szenet használ­ja, így kezdődött meg itt az iparszerű bányászat. A XIX. század elején évente 2000 tonna fekete gyémántot hoz­tak a felszínre. A Pécs kör­nyéki bányászat első nagy fellendülése az osztrák Du­­nagőzhajózási Társaság 1852- ben indult bányaépítéseivel kezdődött. Ekkor mélyítették le a még ma is működő András-aknát. A szénterme­lés pedig elérte az évi 120 ezer tonnát. A szocialista iparosítás el­ső szakaszában nagymérték­ben fejlesztették a környék bányáit, s a termelés 1965- ben elérte a mindmáig ér­vényben levő csúcsot, ugyan­is abban az évben több mint 4 millió tonna szenet hoztak a felszínre a bányászok. A későbbi években az olcsó szénhidrogén-kínálat vissza­vetette a bányászkodást, s a műszaki fejlesztés is elma­radt a szükségestől. A het­venes évek elejétől azonban ismét fordult a „kocka”: gazdaságossá vált szénnel tü­zelni. Újból előtérbe ke­rült — s napjainkban nagy ütemben folyik — a mecse­ki bányászat fejlesztése. Ér­demes, hiszen a földtani ku­tatások szerint a föld gyom­rában még kétmilliárd ton­nányi szén található. A liászprogramban a hat me­cseki bánya jelentős re­konstrukciója során a jelen­legi éves 480 ezer tonna kokszkoncentrátum-ter­­melés öt év múlva 670 ezer tonnára, 1993-ra pedig 900 ezer tonnára növekszik. Legek, legek A kétszáz éves születés­napját ünneplő mecseki bá­nyászkodás néhány érdekes­séggel is szolgált: a kezde­tektől napjainkig 225 millió tonna szenet hoztak a fel­színre. Legmélyebb a zobá­­ki szállítóakna, 784 méter, a legdrágább fejtési gép 42,6 millió forintba került. A leg­idősebb, ma is dolgozó vájár Steinerbrunner Ferenc, Zo­­bák­bányán. A legnagyobb hűségjutalom 41 ezer forint volt, s a legtöbb bányászla­kás az V. ötéves tervben épült fel: 2136. És a fekete krónika lapjaiból: a legfélel­metesebb gázkitörés 1981- ben történt, a legpusztítóbb bányatűz 1973-ban követke­zett be Kossuth-bányán. A Mecseki Szénbányák Vállalat­a jubileumi rendez­vényei közül kiemelkedik a júniusban sorra kerülő szak­mai konferencia, az ugyan­csak júniusban megrendezen­dő szénbányász ifjúsági talál­kozó, az augusztusi III. or­szágos vájárvetélkedő, s ter­mészetesen a bányásznapi program. Mécs G. László Hétfőtől: Nagyszabású utcai árusítás Hétfőtől szombatig a Kos­suth Lajos utca és a Rákóczi út járdáira „költözik” az Úttörő, a Textil, a Csillag, a Verseny, a Lottó, a Corvin és az Otthon áruház. Nyitástól zárásig az áruházak előtti járdára telepített standokon engedményes árakon árusí­tanak hazai gyártmányú ru­házati és iparcikkeket. Kap­hatók többi között férfiin­gek, kötöttáruk, női szandá­lok és cipők, szappanok, de­­sodorok, törülközők, ágyne­műk, játékok, biciklik, kem­pingszékek és­­asztalok, ezenkívül több száz háztar­tási aprócikk. Az utacai vásárral egy idő­ben az áruházak eladóteré­ben is több cikket árenged­ménnyel árusítanak. Nincs műszer, amely erre képes Itt tanulnak a négylábú bűnüldözők „Szépség hiúság nélkül, bátorság kegyetlenség nél­kül, minden emberi erény az emberi gonoszság nélkül", hívja segítségül Byron sza­vait Preisler József főtanár, legősibb háziállatunk jellem­zésére. Dunakeszi határában, a bűnüldözésre tanítandó kutyák egyetlen hazai isko­lájában vagyunk. A főhadnagy tíz év előtti pillanatokat idéz: ekkor kezdték rendőrkutyákkal biz­tosítani a tömegméretű sport­­rendezvényeket Az iskola egyébként akár egy szanató­rium hatalmas parkja is le­hetne. A kutyák napjában egyszer esznek, a négy liter­nyi húsos főzelékben 3000 kalória van. A képzés kín- és fájdalomérzet-mentes. A módszer: ösztönzés, ráveze­tés, és dicséret. No, meg a türelem. Erre is tanítják a bentlakásos tanfolyamon a kutyák veze­tőit. Utóbbiak gondozzák, irányítják később az állato­kat. Azután, a nehéz pilla­natokban igazolódik, meny­nyire fontos az ember és se­gítője lelkialkatának, tempe­ramentumának egyezése: nagy gonddal válogatják össze a párokat őrző kutyát hat, határon járőrözőt tíz hét alatt képeznek ki. Három hónapig tart, míg egy „tanu­latlan” német juhászból rendőr járőr­kutya lesz: négy hónap, míg biztosan jelez, ha kábítószer van a bőröndben, autóban. Nyomozókutyának félévet kell tanulnia. Az alaptanfolyam után a „nö­vendékek” rendszeresen vis­s­szajárnak az iskolára, idővel ugyanis megfakulnak a be­­idegzett reflexek. A Kynológiai Tanszék ve­zetője, Daragó Sándor alez­redes a növekvő városiaso­dás, a motorizáció és az iparfejlesztés hatásairól be­szél. Ezek a hagyományos nyomkövetést mind esélyte­lenebbé teszik. Az elkövetők módszerei is kifinomultabbá váltak. Korszerűsítettek te­hát a bűnüldözésben is: a szagazonosításra kiképzett kutyák a több évre „eltehe­tő", konzerválható, láthatat­lan szagminta alapján csal­hatatlanul választják ki a valódi „tulajt”. Nincs mű­szer, amely erre képes! Még az egészen fejlett országok kísérleteit is kudarc kíséri. Hiszen miként is lehetne produkálni olyan érzékeny­séget, mint például az afri­kai vadkutyáké, amelyek egész antilopcsordát üldözve biztosan haladnak a beteg vagy fiatal állatok nyomán. A kutyák nem kapnak rangot, csak törzskönyvük, és nevük van. Tenyésztőktől többnyire német juhászku­tyákat vásárol az iskola, ezeknek az állatoknak a fi­zikai adottságai igen jók, a faj magas intelligenciájú, könnyen tanítható. De fog­lalkoznak még snauzerek­­kel, sőt spaniel, foxterrier is van a „hallgatók” között Lényeg a jó alkalmazkodó képesség, a kitűnő idegrend­szer és az egészség. Az első komolyabb felülvizsgálatra 8 éves korukban kerül sor, van azonban 15 éves „nem nyugdíjasuk” is. Kiöregedve vállalatokhoz, éjjeliőrök mel­lé kerülnek. ★ Elmenőben az alezredes szavait idézem: pótol­hatatlanok ... nem vetélytár­­suk a technika.” Rangnélküliek... ? Voksán György Pedagógusok Pedagógus-ténykedéséről meditálva írja egyik cikkében Németh László: „Óraadó lettem. Kezdő tanárok, lányok és fiúk hunyorítanak rám cinkosan. Mialatt kortársaim egy év­tizedet öregedtek, s mint miniszterek, képviselők, akadémiku­sok ülnek az ország csúcsán — engem hazám megifjított. Ami az ezredessel is csak álmában történik meg — hogy megint zászlós lehet —, az énvelem valóban megtörtént!... Szerzett jogaim vannak hát, hogy mint egyenrangú, intézzem szómat ehhez az ifjú rendhez és elmagyarázzam, milyen királyságot kaptak.. Az igazi pedagógus — bárha sok évtized eliramlott felet­te, bárha fehérre szelídül sokuk haja és a katedrán hamar kopnak a hangszálak — ezt vallja ma is, holnap is. Szocia­lista rendünk becsülését és értő figyelmét élvezve immár ne­gyedik évtizede tanúsítja csaknem kétszázezer nevelő, az iga­zi pedagógusból soha nem kopik ki a lelkesedés, az emberfor­málás ereje és igénye. Mi is sugárzik a ma hazai katedráiról az ifjú szívekbe? A szülő szeretete­­ és a munka szeretete, tisztelete, értve és szolgálva korunk igényeit és követelményeit, nem gondok és nem nehézségek nélkül. A diákgenerációk sora elsősorban az iskolákban, a nevelők legkiválóbb képviselőitől tanulja meg, hogy a munka jó, és hogy érdemes dolgozni, pontosan, szé­pen. Hogy ez a mi korunk az emberség és a tisztesség kora, amelyet illik legjobb erőnkkel szolgálni. Jó és nagy tudású nevelőktől tanulja meg az ifjúság, a versek szeretetét, a tör­ténelem értését, az ember tiszteletét és az életvezetésnek azt az elemi törvényét is, hogy tartozunk egymásnak, akik egy­más mellett élünk. Hogy vannak alapvető normák, amelyeket be kell tartani, s, hogy Hiedelemmel és alkalmazkodóképes­séggel, humánummal és a segítségadás készségével kell egy­más mellett élnünk. Ez mind a pedagógusok leckéje. S a nevelők nagy társa­dalma iparkodik dolgát a lehető legjobban tenni. Köszönet érte! Veszprémben Lada-találkozó ben­t a IX. Lada márka­találkozót és ügyességi ver­senyt. Nyolc éve, az első ta­lálkozó idején mindössze 60 ezer volt a Zsiguli-Lada au­tók száma, ma már több mint 300 ezer fut az ország­ban. Ezúttal is a veszprémi Ba­kony Művek volt a házigaz­da, itt készülnek egyebek között a Lada személyképko­­csik gyújtáskapcsolói, gyúj­táselosztói, ablaktörlői, több mint tíz esztendeje megkö­tött kooperációs megállapo­dás keretében. A találkozón az AFIT javítószolgálata díjmentesen végezte a mo­torok műszeres vizsgálatát és szerelte be az ÁFOR árusí­totta levegőszűrő berendezé­seket, valamint azokat a fo­gyasztáscsökkentőket, ame­lyekkel négy-öt százalékos megtakarítást lehet elérni. A márkatalálkozón egy Lada­­cst is kiállítottak: a század elején gyártott Fiat gépko­csi a „Meseautó” című film­ben is szerepelt. Az idei évre visszaigazolt Ladák leendő tulajdonosai között a MERKUR négyet kisorsolt, a kocsik már a találkozót követő napon, június 7-én átvehetők a MERKÚR deb­receni, győri vagy buda­pesti telepén. Vasárnap Veszprémben, a 1 8-as úton, a 48. kilométerkő­nél rendelték meg — az energiatakarékosság jegyé-1 Szerencse színesben... A színes tv-hez gépkocsit nyerhet a Skálában ! A Skála Budapest Nagyáruházban a VB végéig minden színes Orion tv-készüléket vásárló vevő sorsjegyet kap. SKÁLA«©©» ©I© ffl Ezzel, szerencsés esetben megnyerheti a Merkur által rendelkezésre bocsátott, Moszkvics Limousine személygépkocsit, amely az áruház előtt megtekinthető. Nyilvános sorsolás: július 15-én 14 órakor, a Skála Budapest Nagyáruház bejáratánál.

Next