Hétfői Hírek, 1982. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-03 / 18. szám
Program Plautustól Jékelyig Nyári teátrumok tizenhárom városban Hilton és tanyavilág • Ősbemutatók és vendégtársulatok Kodály a tettyei romoknál Elkészült a budapesti és vidéki nyári szabadtéri előadások végleges programja. Budapesten és tizenkét más városban rendeznek nyári játékokat. Irma folyt. köv. A margitszigeti szabadtéri színpadot néhány évre az építők vették birtokukba. Helyette a Hilton Szálló dominikánus udvarán tartanak előadásokat. Bemutatásra vár Pergolesi „Az úrhatnám szolgáló” és „A zenemester”, Haydn „A halászlányok” című operája, az „Eszterházy rögtönzés” és Heltai Jenő „Néma levente” című vígjátéka. A Zichy kastélyban klasszikus tragédia kerül a közönség elé: Euripidész „Bakkánsnők” című színműve. A városmajori színpadon felújítják a múlt nyári sikert, az „Irma, te édes” musicalt. A Budai Parkszínpadon külföldi — közöttük távoli, egzotikus országokból érkező — népi ének- és táncegyüttesek lépnek fel, az Állami Népi Együttes pedig nagy sikerű „Ecseri lakodalmas”-ával gazdagítja a programot. Balett Permbol A Szegedi Szabadtéri Játékok idei műsora a „Háry János” — Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából —, Verdi „A trubadúr” című operája, Johann Strauss nagyoperettje, a „Cigánybáró” és Csajkovszkij klasszikus balettje, a „Hattyúk tava”, a Tisza partján vendégeskedő permi (Szovjetunió) balettegyüttes előadásában. Az Állami Népi Együttes Szegeden is fellép „Lakodalmas” című öszszeállításával. A Gyulai Várszínház két újdonsága: Székely János „Vak Béla” című történelmi drámája és a közelmúltban elhunyt Jékely Zoltán „Oroszlánok Aquincumban” című színműve. A szentendrei Teátrum nyáron Schubert rég nem játszott daljátékát, a „Három a kislány”-t újítja fel, az Agria játékszínben pedig klasszikusokat láthat a közönség, így Euripidész „Iphigénia Auliszban, Goethe „Iphigénia a tauruszok között” és Zuckmayer „A köpenicki kapitány” című színjátékát Az Egervári ■ esték keretében színre kerül Goldoni „A kávéház”, valamint P. Foster „Tom Paine” című műve. Puccini „Tosca”, Shakespeare „A windsori víg nők” és Lehár „Víg özvegy” című műve a soproni ünnepi hetek nyári programján szerepel. A győri zenei nyár is gazdag választékot, kínál. A műsor Brecht „Háromgarasos opera”, Puccini „Turandot”, Haydn „Philemon és Baucis” valamint Kálmán Imre „Marica grófnő”. Tánc a bástyán öt színhelyen zajlanak a Pécsi Nyári Színház idei produkciói. A szabadtéri táncszínen Puskin—Aszafjev „Bahcsiszeráji szökőkút” című balettje, Kacsóh Pongrác „János vitéz” című daljátéka mellett Kodály műveire készült baletteket láthat a közönség. A Barbakán bástyán két kamarabalettet mutatnak be a pécsi Nemzeti Színház táncművészei, a prózai társulat pedig Corneille „Cinna” című művét adja elő. A Csontváry-udvaron a Bóbita bábegyüttes vendégszerepei, a tettyei romoknál Kodály „Székelyfonó”-ja hangzik fel több alkalommal. Végül: Heltai „Néma leventé”-je megtekinthető nyáron a diósgyőri várszínházban is. A kecskeméti Tanyaszínház Plautus „Amphitrion” című művével járja a környező kisebb településeket, a boglárlellei nyári színházban pedig Moliére „A nők iskolája” és Brecht „Kaukázusi krétakör” című drámája szerepel a programban. (g. t.) Visszaidézni a múlt egy időszeletét — és közben elkerülni az édeskés nosztalgiát: derék, s kemény feladata minden kor krónikásának. Néhány riporternek — úgy tűnik — szombat este sikerült! Rokonszenves egyszerűséggel idézték meg kameráik „A felvonulók kérték” műsorban az emlékezetes negyedszázad előtti munkásünnep „régi” főszereplőit —a mai középkorú asszonyokat, férfiakat, az akkori felvonulókat. Kínálkozott volna a „riportosítás" is, ám Sugár András, Szegvári Katalin szerencsésen kerülte meg. Elnyújtott visszaemlékezések helyébe néhány szerény — a sorsokat, életeket csak körvonalaikban jellemző — mondatsor került. Kinek-kinek az, ami visszafénylett negyedszázad távlatából; izzó hangulatú, bizakodó 400 ezres demonstráció az egykori rádiósoknak, KISZ művészegyüttesben — huszonévesen — tánc és ének a mai középkorú technikus asszonynak; kohászzenekari vidámság régen elköszönt társakkal az idős munkásnak ... Sok humorral, sok szép zenével és gyerekekkel meg unokákkal, akik könyvből-képről ismerik máig ívelő jó politikánk kezdő hónapjait, az egykorvolt májusünnepet. Jó volt megidézni a kezdetet. Nekünk, akkori vonulóknak is, akik önmagunk ifjú vonásait kutattuk megkeresett-meghívott kortársaink arcán. Zenébe és vidámságba öltöztetve negyedszázadból most a szépet látni, ünnepi derűvel takarva az út kemény kockaköveit is, egyszerű lehet így is. Elhive és elfogadva — hiszen voltaképpen a lényeget fogalmazta meg a műsorban elsőnek megszólaltatott asszony, egykori felvonuló kisgyerek: — „Tulajdonképpen nem történt semmi különös az életünkben ezalatt. Jól megvagyunk ...” Igen. Köszönjük, jól megvagyunk. (Várkonyi) • MARTONVÁSÁROTT négy Beethoven-hangversenyt rendeznek a nyáron, június 26. és augusztus 14. között. Karmesterek: Roberto Berni, Heinz Rögner és Dzsanszug Kahidze. Közreműködnek: Jandó Jenő és Szelecsényi Norbert (zongora), az Operaház szólistái, valamint a Budapest kórus és a debreceni Kodály-kórus. SEAN CONNERY, aki mint James Bond, a „007-es ügynök”, a nők bálványa volt hosszú éveken keresztül, most ismét visszatér a műterembe, egy újabb Bondfilm főszerepében. Kissé megváltozva ugyan, megkopaszodott... De nem vesz fel parókát. „Hadd lássák a nézők — mondotta —, hogy a szuperkémek felett is eljár az idő...” • ELŐTTEM AZ UTÓDOM. Ezzel a címmel ajánlotta a közönség bizalmába — a képernyőn — több népszerű művész azt a fiatal kollégáját, akit a legméltóbbnak tart arra, hogy majd átadja neki a stafétabotot. A sorozat következő adásaiban — a többi között — Kállai Ferenc Kalocsay Miklóst, Neményi Lili Császár Angélát, Csákányi László Cseke Pétert, Lakatos Gabriella pedig Keveházi Gábort és Pongor Ildikót „prezentálja” utódaként. OLASS SYLVIA május 20-án a „Tosca” címszerepét, 27-én pedig a „Bohontétel” Mimi-jét énekli az Erkel Színházban. © LEHÁR FERENC műveiből zenés tévéfilm készül, „Szép a világ” címmel. Főbb szereplők: Lehoczky Zsuzsa, Felföldi Anikó és Farkas Bálint, rendező: Csenterics Ágnes. • A VÍZÖNTŐ, a hazai folklórmozgalom egyik legjelentősebb együttese 10 éve alakult. Most tévéműsor készült róluk, Mérei Anna rendezésében, „Szántottam gyepöt, vetettem gyöngyöt” címmel. KELLÉR DEZSŐ május 8-án este a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában mutatja be „Az én kabarém" című önálló műsorát. Vendégei: Koltai Zsuzsa, Maros Gábor és Kokas László. • CONAN. Ezen a néven új filmhős született Hollywoodban. Conan, a rettenthetetlen izomember kalandjai a kőkorszakban játszódnak, s a szerepet az osztrák származású, egykori Mister Universe, Arnold Schwarzenegger alakítja. © VRI MAYER kanadai karmester június elején Budapesten, Debrecenben és Szombathelyen vendégszerepel. • SZABADTÉRI táncszín nyílik nyáron Pécsett. Itt vendégszerepel — többek között — a guineai népi együttes, a rennes-i (Franciaország) balett és a Pécsi Balett, valamint a Baranya Táncegyüttes. • A PRÁGAI TAVASZ idei programjamájus 12-én kezdődik, Smetana „Hazám” című szimfonikus költeményével, melynek éppen 100 évvel ezelőtt volt az ősbemutatója. A Szivárvány áruházak ajánlata, amíg a készlet tart. A fekete-fehér, szenzoros Uranus televízió 1000 Ft-tal, a Sillalis televízió 450 Ft-tal olcsóbban kapható. Egyes kávéfőzőket 40%-os árengedménnyel árusítunk a Szivárvány áruházak műszaki osztályain. Vevőszolgálat: 66-44-66 Dániel. Ezzel a címmel hatrészes filmsorozat készült a televízióban, egy fotóriporter (Huszti Péter) országjáró kalandjairól. A forgatókönyvet Szakonyi Károly írta, a produkció rendezője Szalkay Sándor. Képünkön: Tolnay Klári és Ungvári László (Matz Károly felvétele) Minikönyvgyűjtők szektája Megújhodik a Gutenberg SZOT-díjas Hetvenöt éve, közadakozásból— budapesti és vidéki nyomdászok filléreiből — létesült az a neoszecessziós jellegű épület a Kölcsey utcában, amely azóta is szakszervezetük központja és művelődési otthona. A Gutenberg-otthon. Ide jár Rodolfó is Simon Endre igazgató negyedszázada áll az vitéz kórusvezetők mény élén, s most készül a jól megérdemelt nyugdíjba. Kapásból sorolja az adatokat, a programokat. Mint mondja: az 510 személyes nagyteremben játszott — 1948-ig — az Omnia mozi. Három esztendővel később vette birtokba az egész épületet a művelődési központ, amelynek évente több mint 120 ezer látogatója van. — Néhány száz méteres körzetben színházak, mozik, műsoros szórakozóhelyek vonzzák a közönséget. Hogy állja a konkurrenciát a Gutenberg? — Mi elsősorban a szakma művelődési, szórakozási igényeit elégítjük ki. A nagyteremben rendszeresen tartunk színházi előadásokat, filmvetítéseket, hangversenyeket és előadóesteket, külön műsorokat rendezünk a gyerekeknek és nyugdíjasainknak. Klubjaink közül a leglátogatottabb a minikönyvgyűjtők „szektája”, tagjai elsősorban nyomdászok, de gyakori vendégünk Rodolfó és Feleki Kamill is. A Históriaklub tagjai a történelmi hagyományokat ápolják. Belgiumi fődíjasok Az otthon egyik büszkesége: a Gutenberg-kórus. Vezetői: Csányi László és Botka Valéria most, május 1-én kaptak SZOT-díjat itteni, nemkülönben a rádióban végzett munkásságukért. Az énekkar tagjai a rádió gyermekkórusának „kiöregedettjei” : tizennégy-húsz esztendős leányok. Itthon és külföldön gyűjtik a sikereket. Az elmúlt években vendégszerepeltek az NDK-ban, Finnországban, Jugoszláviában, Dániában, Belgiumban, sőt Japánban is. A huszonnyolcadik európai ifjúsági kórustalálkozón, a belgiumi Neerpeldban ők nyerték el néhány évvel ezelőtt az első díjat, s most újabb dániai hangversenykörútra készülnek. Az otthon egyik fontos feladata: a szocialista brigádok kulturális vállalásainak segítése és ismeretterjesztő előadások tartása. Ez utóbbinak a Gutenberg-akadémia nyújt méltó kereteket. Mindezek mellett társasutazásokat is szerveznek: jelenleg is hatvanegyen vesznek részt az otthon szervezésében a prágai nyomdaipari újítási kiállításon. Ősszel nagyszabású munkálatok kezdődnek az épületben: átépítik, korszerűsítik az egyes helyiségeket. Hogy a jelenleginél jobban szolgálják a korszerű művelődést, az igényes szórakoztatást Garai Tamás I Előzetes Cha-cha-cha Magyar film, írta és rendezte: Kovácsi János. Az első sötétkék ruha.. . Az első cigaretta... Az első önfeledt pillanatok és az első csalódás... Ki ne emlékezne vissza elszállt ifjúsága édesbús emlékeire? Kamaszkorának soha vissza nem térő élményeire? Ezt teszi Kovácsi János is első, egész estét betöltő játékfilmjében, tipikus helyzeteket, jellegzetes agurákat, emléképesztő megfigyeléseket sorakoztatva egymás mellé. S mindezeket összesűrítve egyetlen nap huszonnégy órájába! A színhely pedig: a tánciskola. Matrózblúzos lányok, lenyalt frizurás, kiálló ádámcsutkás, félszeg vagy éppen öntudattúltengésben szenvedő, pelyhedző bajuszú „kislovagok”, kölniillat és verejtékezés, idétlen bókok és suta csókok ... Ugratás, civódás, kakaskodó verekedés s az első, kiábrándító-keserű szexuális élmény. Játékfilmet látunk — egyszersmind dokumentumhitelességű képsorokat. A mai harminc-negyven évesek ifjúkorát. Amely hasonlatos ugyan az előtte járt és utána következett generáció serdülőkorához — mégis más. Kinek a keringő, a tangó, kinek a cha-cha-cha, a twist, kinek (majd) a discotánc jelenti ugyanazt a nosztalgiaemléket. Társadalomtörténészek bizonnyal haszonnal tanulmányozhatják — évtizedek múltán — ezt a filmet: hiteles képet kapnak az 1960-as évek hazai, nagyvárosi értelmiségi fiatalságáról. S mit kapunk mi, mai nézők? Hangulat- és érzelemgazdag másfél órát és néhány meglepően tehetséges ifjú színészpalánta remek alakítását. Rudolf Péter, Pallós Rita, Usztics Mátyás mellett kitűnő epizódfigurát formál a két tánctanár szerepében Géczy Dorottya és Hollósi Frigyes. Kovácsi Jánostól pedig a bemutatkozó munkája alapján — még sok figyelemre méltó alkotást várhatunk. (—U —) Csák Elemér Jenyiszejország Nansen, neves norvég utazó majd hetven éve járt e tájon. Vajon milyen kép fogadja a mai utazót, ha napjainkban hajózik végig a Szibériát derékban kettészelő, csaknem négyezer kilométer hosszú óriás folyón? Hogyan élnek itt, a tajgában, a városokban, e hazánknál 25-ször nagyobb területű krasznojarszki határvidéken az emberek? Ide, a Jenyiszej vidékére kalauzolja el az olvasót Csák Elemér, a Magyar Rádió volt moszkvai tudósítója — jelenleg a „168 óra” felelős szerkesztője. A technikai ismertető, a színesen megírt természeti leírások mellett a közvetlen hangvételű beszélgetések valóban emberközelbe hozzák e távoli vidéket. A szerző vérbeli riporter, aki útja során eljutott földünk legészakibb városáig, a Jenyiszej torkolatánál levő Norilszkig. Nemcsak az útleírások kedvelőinek érdekes olvasmány e bravúrosan megírt riportkönyv. A MAGYAR FILMHÓNAP kezdődött a szófiai Vitosa Stúdióban. A többi között Bacsó Péter, Kovács András, Fábri Zoltán, Mészáros Márta és Szabó István műveit láthatja itt a közönség. Az eseménysorozat május 23-án ér véget.