Hétfői Hírek, 1984. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-26 / 13. szám
Tavasz az Állatkertben Az öthónapos jegesmedveleves anyjával MTI Fotó : Manek Attila felv. Ős-Nemzeti oszlopain Jó időben vizet ad a Borárus Meghökkentő szoboregyüttes magasodik néhány hete a Petőfi-híd pesti hídfőjénél. Az egykori első Nemzeti Színház homlokzatáról való két oszlop egyikének tetetees a nagyszentmiklósi aranykincs ivóedényének másolata, mellette egy megtermett, micisapkás alak, hatalmas hordókkal. Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. — A túloldali Lágymányoson gyerekeskedtem — mondja —, akkor még nem állt a híd. Az utcákon gyakran jártak lovas kocsival sör- és borárusok. Bokáig érő kötényben, afféle közép-európai Bacchusokként vitték a vidámságot, jókedvet. A Boráros téri szoborral hoszszú idő után először kaptam olyan megbízást, amelyben nem valamilyen konkrét emlékművet kellett készítenem, így hát szabadjára engedtem a fantáziámat. A boráros alakjával így Boráros Jánosnak, a nevezetes pesti polgármesternek állítottam emléket. Aki ránéz, annak az arcán megjelenik egy pici mosoly. Az ős Nemzeti Színház oszlopaira véletlenül találtam. Az egyikre,egy szobrász kertjében, a másikra egy múzeum kőtárában. A harmadikról is tudomást szereztem, az a Jászai Mari Színészotthon halljában áll, alatta üldögélnek az idős színészek... A Boráros szobor egyébként kút is. Ha beköszönt a jó idő, az egyik hordóból folyni kezd — no, nem a bor, hanem — a víz. Ómolnár Miklós Indulat fűtötte a beszélgetés első perceit: egy haragvó emberhez jöttem. Haragudott a sajtóra s ránk, a lapunkra. Szemüveglencse áremelése okán „kiszerkesztették” még év végén a Magyar Optikai Műveket, s egy cikkünk később, tán túl kemény példák között említette meg ezt a tényt. A besorolást kifogásolta a haragvó ember. Balogh András vezérigazgató arcképét már a csillapuló indulatok múltával rajzoltam fel önmagamnak. Abból elindulva: ma, amikor a nagyipar „nem divat" az emberek szemében, az ország első tíz gyárából az egyik ugyan mit nyújt és mit kér egy felsőfokú képességű és képzettségű műszaki vezetőtől? ★ 1982. április 29-én vette kézhez az ipari minisztertől a kinevezése okmányát. Hajszálpontosan 25 évvel azután, hogy a Csörsz utcai gyárban ifjú fejlesztőmérnökként dolgozni kezdett. El is mondta ezt a miniszternek, jót nevettek a furcsa véletlenen. Most azt mondja: tán sorsszerűség inkább... „Ide én konstruktőrnek, tervezőmérnöknek jöttem, villamosmérnöki diplomával és a kutatás, az újdonságok iránti mérhetetlen imádattal. Rám bízták egy műszercsalád tervezését, voltunk a munkára hárman, akkor 1958-ban. Valami egészen újat, izgalmasat csináltunk akkor, egy szörnyű politikai kornak romjaiból tápászkodó országban. 1972-ben már 45 fős részleget vezettem, s a gyártmánycsaládunk a gyári termékek 20 százalékát képviselte. Ha van műszaki, alkotói siker — ezt oda sorolom. Remek műszaki megoldások, egy mérnök álma valóságba formálódva... És akkor kineveztek kereskedelmi igazgatónak!” Utólag elemezve a sorsfordulókat, az előbbre lépést mindig a gondok feltornyosulása követte. Egy évvel a „kiemelése” után kezdett megnehezedni — követve az olajárrobbanásokat — a kereskedelmi tevékenység. Tíz kemény évet követelt tőle ez a foglalkozás: „Mondtam, hogy keserves győzködésekkel, de beletanultam. Ma már a legjobb, idevaló előiskolának tartom: egy igazgatónak mérhetetlenül fontos, hogy ne csak a cikkek gyártását, fejlesztését, hanem az eladásuk — az eladhatóságok — minden gondját,-barát kellően Reggel hétre az irodájában van, este 6 előtt sose végez. Nem talál ebben semmi kivetnivalót, a hét és fél ezres gyár vezetésének teendői legalább ennyi időt kívánnak. Nincs ebben alku, nem is tartja különlegesnek. Azt sem, hogy ideje tekintélyes hányada „nemzetközi”, a tárgyalópartnerekkel való kapcsolathoz ugyanúgy hozzátartozik számtalan utazás, mint a protokollvacsorák, a programok, a német nyelvű társalgás tolmács nélkül, szobányi szakirodalom tanulmányozása a „naprakész’,’ információkért; 3,5 milliárdos kül- és belföldi évi forgalom lehetőleg tökéletes lebonyolítása; félmilliárdnál több nyereség elérése ... „nem, nem a gyárnak, hanem a népgazdaságnak; a lakossági fogyasztási cikkeknél nem a nyereség emelésére törekszünk, hanem a veszteségeinket próbáljuk csökkenteni... nem a széles közönségnek szóló termékeink hozzák a MOM hasznát...” Nemrég „csak úgy, a biztonság kedvéért” ment el orvoshoz. Azt mondták neki, próbáljon kicsit többet fizikai munkát végezni, rekreációs tevékenységként, szívet megőrző-védő elfoglaltságként. „Hát... ez aligha fog menni. Van egy kertem Pest határában, ott kertészkedem hétvégeken, ennyi jut a mozgásból. Uszodára, testkultúrára egyszerűen képtelen vagyok időt rabolni. Évente egyszer, három hétre elutazom a feleségemmel külföldre, ennyi tartozik még a magánéletemhez, a szabadságomat sok éve erre fordítom. Feltöltődés? Az is. S még valami. Aki üzleti ügyben utazik , rohan. Menetrend a bédekkeré, árajánlat az útiolvasmánya. Nézni és látni akkor kell, ha magánember, turista valaki.” Az elődje 44 évig dolgozott a MOM-ban, és 27 évig ült le reggelente a vezérigazgatói székbe. „Amikor kineveztek a helyére, úgy éreztem magam, mintha Major Tamás után kellene József Attilaverset szavalnom a Nemzeti színpadán... Aztán mégis nekiláttam. Akikkel fiatal mérnökként kezdtem itt a MOM-ban, jobbára ma is itt vannak. Közép- és felső vezetők, velem tartanak. Sorsom nemezise, hogy megint csak nehéz, adósságoktól terhes, az értékesítés terén roppant keserves korszakban kaptam új feladatot. Úgy látszik, most már végigkíséri az életemet. De hát — erről szól a jogosítvány.” ★ 53 éves Balogh András. Milliókat nem gyűjtött, vagyona nincs. Gyerekeit felnevelte, végzettségét az elmúlt huszonöt évben megkétszerezte. A haja megőszült, el nem hízott, nem olyan alkat, szerencséjére. Haragja egyébként sosem tartós. Olyannak ismerik, aki nem őriz meg indulatokat, hanem műszaki racionalitással, precízen és értelmesen rendet tesz maga körül... Vezérigazgató, napjainkban, Magyarországon. Várkonyi Margit Arckép, nagyítás nélkül Jelentős intézkedések Hogy ne csökkenjen az öntözött terület Három megyében már dolgoznak a gépek Struktúra-felülvizsgálatot Szomjúhpanató már most is a földek, hiszen az aszályos nyár után az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, így a talaj vízikészlete a miniimálisra csökkent. Sajnos az utóbbi esztendőkben a „mesterséges csapadék” is egyre kisebb területre hullik. A 70-es évek mintegy 420—450 ezer hektár öntözhető területe napjainkban körülbelül 290 ezer hektárra csökkent. Miért a visszaesés? — Az általános árrobbanás miatt — mondta Vályi István, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztályának helyettes vezetője. — Az öntözés világszerte költséges technológia. A berendezések ára tetemesen emelkedett, s az öntözőgépek többsége dízel- és benzinüzemű. Emellett az öntözés munkaigényes, ezt is meg kell fizetni. Tízszeresére növekedtek a vízdíjak is. De ez csak látszólag sok, mert az öntözés költségeiben ez az összeg csupán 7—10 százalékot tesz ki. Megcsappantak a gazdaságok fejlesztési, beruházási forrásai is. A főhatóság, látva a helyzetet, a Gazdasági Bizottság döntése alapján, már az elmúlt esztendőben számos intézkedést tett az öntözés ösztönzése érdekében. Először is az aszály sújtotta megyékben mérsékelték a vízdíjakat. Kedvezményes öntözőberendezés, „vásárt” rendeztek. Ez utóbbira azért is szükség volt, mert az AGROKER-ek raktáraiban felhalmozódtak a készletek, és ez azzal fenyegetett, hogy — kihasználatlansága miatt — felszámolják, vagy csökkentik a hazai gyártókapacitást. Ebben az esztendőben a különböző mezőgazdasági programok megvalósulása érdekében a MÉM — az OVH-val közösen — további ösztönző intézkedéseket határozott el. A korábbinál egy hónappal előbb — március 15-től — megkezdődött az öntözési szezon Hajdú-Biharban, Bács-Kiskun megyében és Szolnok térségében. Az illetékes hatóságok hozzájárultak, hogy az üzemek kötelező tartalékalapjukból öntözőberendezéseket vásárolhassanak. A KISZ KB és a MÉM öntözési versenyfelhívást tett közzé: a fiatalok segítsék elő a berendezések helyreállítását és mihamarabbi üzemeltetését. Tárgyalások indultak a gyártó és kereskedőcégek között is, hogy — saját kockázatra is — készítsenek öntözőberendezéseket. Lesz-e bővülés? Az illetékes szakminisztériumban elmondták: az említett intézkedésektől az öntözhető területek látványos bővülésére nem lehet számítani. De ahhoz bizonyára elegendők, hogy tovább ne csökkenjen a gazdaságosan öntözhető növényi kultúrák (rizs, cukorrépa, takarmányféleségek, zöldségnövények) köre. Annyi azonban bizonyos: hosszú távon felül kellene vizsgálni az öntözési rendszerünk struktúráját, annak formáit és szabályzóit. Igaz, hogy hazánk a feltételes öntözési zónában foglal helyet, amely azt jelenti, általában nincs szükség rendszeresen a csapadék mesterséges pótlására. De egyes növényi kultúrák már elért világszínvonalú átlagtermése érdekében bizonyos időszakokban az öntözés elengedhetetlen. A termelés biztonsága ezt kívánja. Mécs G. László Elkészülni! Vigyázz! Gyufára! Pesten volt a füsttorna 3 gramm+3 perc Nem lett füstbe ment terv a kaposvári Dorottya Pipaklub tagjainak elképzeléséből, közreműködésükkel ugyanis ezen a hét végén megalakult a budapesti Aranyfüst klub is. Az „illatos sport” hazai hívei tovább ügyködtek. A tavaszi fesztivál idejére nemzetközi pipaszívóversenyt hirdettek meg a Gresham étteremben. A tornán jelen volt a legjobb hazai női (Drahos Sarolta, ideje egy óra 10 perc) és a legkiválóbb magyar férfi (Forintos László, ideje 3 óra 3 perc, 33 másodperc) pipaszívó. Mindketten kaposváriak. A verseny szabályairól Tóth Istvánt, a Gresham étterem vezetőjét kérdezzük. A versenyzők 3 grammnyi dohányt kaptak és három perc felkészülési idő állt rendelkezésükre. Ez alatt megtölthették „szerszámaikat”, s elvégezhették a legfontosabb utolsó mozzanatokat, majd egy perc gyújtási idő után — két szál gyufával — rágyújthattak a pipájukra. Az illat- és füstfelhőben további információkat tudhattunk meg hazai pipásaink jövőbeni elképzeléseiről. Mindenekelőtt nemzetközi kapcsolataikat kívánják erősíteni és eseménydús klubéletet szeretnének. Kéthetente találkoznak majd, s külön pesti pipajavítót hívtak meg soraikba. A Greshamban — ha kínai étteremként újból megnyílik — helyiséget is kapnak. • K. D. P. Csúsztatgatunk Szüksége lehet egy Pest megyei nagyközségnek negyedévenként 1020 darab fürdőkádra? Aligha! A helybéli áfésznak viszont ennyit szállított egyetlen negyedévben a Vídia Nagykereskedelmi Vállalat bajai és kecskeméti lerakata. A mindenhol keresett áruk hamarosan nagy tételben vásárló — „hálás” gazdára találtak, s mint tudjuk, az efféle „hála” öszszehajtogatható és zsebrerakható. Ám az áfész vezetőinek olthatatlan vonzalma a fürdőkádak iránt szemet szúrt. A rendőrség megkezdte a vizsgálatot... ★ A Keleti Áruház egyik eladója Lewis-farmereket árusított — raktárból — a vételárnál 200 forinttal „igényesebbeknek”. Mindaddig, amíg kiderült: az ellenőrző szervek is igényesek ... Ám kellene még színes tévé, hűtőláda, hőtárolós kályha, bojler, radiátor... Hiánycikkek. Mitől? Keveset gyártanak. Rossz a terítés. Visszatartják, eldugják. Előjegyzésekre hivatkoznak. Aztán, szinte akaratunk ellenére kivarázsolódik zsebünkből a „lila” vagy a „zöld”. A Népi Ellenőrzési Bizottsághoz és az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőséghez naponta érkeznek „csúszópénzes” bejelentések. Igaz, e jelzések többsége névtelen, elhárítva ezzel a nyílt kiállás, a tanúskodás lehetőségét. Kereskedelmi felügyelők és társadalmi ellenőrök próbálják kordában tartani országszerte a kereskedői tisztességet. Tarthatnak próbavásárlásokat, kontrollellenőrzéseket. Jogkörük az áru visszatartás, rejtegetés megakadályozásáig terjed. Alapos gyanú esetén megfigyelésre adhatják át az ügyet, a bűnüldöző szerveknek. A csúszópénz azonban csak a jéghegy csúcsa. Hiánycikk többféle okból születik. Felelős lehet a gyártó, a szállító, a korrupt üzletember. És felelős, ez tény, aki adja. Mert a kényszer nagy úr, de az lesz a jövőben is, ha nem teszünk ellene. Ha nem vállaljuk a „kellemetlen” tanúskodást, ha felháborodásunk mellé nem adjuk nevünket és címünket. ★ A közelmúltban a Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére kollégiumi értekezleten találkoztak „csúszópénzügyben” a társadalmi szervek képviselői. S a napokban sajtótájékoztatón is szó esett erről. A fellépés: nemcsak kereskedelmi ügy! A csúszópénz demoralizáló hatása egyértelmű: talán több eszközt lehetne az ellenőrző szervek kezébe adni! Úgy szigorítani a szankciókat, hogy ne üssenek viszsza a vétlenekre. Talán módosítani kellene néhány jogszabályt is. És minél előbb! Németh Szilvia Egy tavaszi ajánlat 208 Ft-tól 280 Ft-ig bakfis és női tiszta pamut, csipkekötésű, változatos színű pulóverek érkeztek a Budai Szivárvány Áruházba! szívárodni? II., Mártírok útja 49.