Hétfői Hírek, 1984. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-26 / 13. szám

Van, amikor megálmodja művét Kalló Viktor:„Akkor érzem jól magam, ha birkózom az anyaggal” Azt a tízfigurás, öt méter magas kompozíciót, amelyet a közelmúltban állítottak fel Salgótarjánban, az ottani Öblösüveggyár alapításának 90. évfordulójára, vörösrézből, krómacélból és színes ólomüvegből formáltam meg. A fát is szeretem, de félek tőle, mert szoborként is tovább él, mozog, vetemedik, formáját változtatja. — Nagyméretű, mondhatni monumentális alkotásaival vívta ki hírnevét! — A főiskola óta vonzódom a nagy méretekhez. Akkor érzem igazán jól magam, ha birkózom az anyaggal. — Nem látjuk itt a műteremben korábbi alkotásainak modelljeit, tervrajzait! — Sohasem tervezek papíron! Szobraimat, hogy úgy mondjam belülről, az agyamban építem fel, olykor megálmodom, s felébredve gondolatban tovább formálom. Amikor már kialakult a végső kép, fogok hozzá a munkához. — Csaknem valamennyi műve tematikus, gondolatébresztő. — Olyan műveket igyekszem alkotni, amelyek érthetőek, emberi léptékűek és megszerethetők. Modernek, de a mához szólnak, nem pedig a feltételezett jövendő ízlésvilágnak. S hogy alkotói gondjaimról is szóljak: legtöbbször új lakónegyedek, újonnan épült középületek környezetének figyelembevételével kell alakítanom a formát, az anyagot. S — tisztelet a kivételnek — ezeket az eleve elrontott tereket a művésznek kell „megjavítania”. Nemritkán fájdalmas kompromisszumok árán ... — Mi következik a Latinca-emlékmű után? — A héten készültem el Marx Károly mellszobrával, amely a 18. számú Faipari Szakközépiskolába kerül. Tervezek egy nagyobb térplasztikát a Munkásőrség Országos Parancsnoksága oktatási központjának gellérthegyi épülete elé, egy szabadtéri kompozíciót Parádra. És formálgatok képzeletemben több más tervet is. Garai Tamás A fal mellett oxigénpalackok, mellettük hegesztőpisztolyok, a sarokban satupad, körös-körül fémhulladék. A látvány megtévesztő: mindezek Kalló Viktor szobrászművész műtermének tartozékai. — Szeretem a követ, márványt, az agyagot, de még inkább a fémeket — mondja. — Ez a Latinca Sándor emlékét idéző dombormű, amely a nevét viselő kispesti szakközépiskola falait díszíti majd, vörösrézből készült, cinnel és ezüsttel forrasztva. Tv-show sorozatban Jön Vartan és Iglesias a Áprilisban, Tropicana Havannából „Randevú a IV-es stúdióban.” Ezzel a címmel új, negyedévenként jelentkező könnyűzenei sorozat indul a közeljövőben a képernyőn, népszerű magyar és külföldi előadókkal, együttesekkel. Rendezője és szerkesztője Csenterics Ágnes. A sorozat első két része már elkészült, s a héten rögzítették a következőt. Láthatjuk majd — többek között — az Operettszínház tánckarának „válogatottját” Gesler György koreográfiáival, Almási Évát, Hernádi Juditot, Kovács Katit, Fenyő Miklóst, Payer Andrást, Korda Györgyöt, a Korált, az R-GO-t, a Bergendi-együttest, a kubai Giron tánczenekart, valamint Josef Laufer csehszlovák, Frank Schöbel NDK-beli, Ursula Sipinska lengyel és Helena Vondracková prágai előadóművészt. Ezután a tervek szerint olyan hírességek is fellépnek, mint Sylvie Vartan és Julio Iglesias, valamint az NDK televíziójának revübalettje. A tv zenei főosztálya produkciójában több más könynyűzenei műsor is készül a közeljövőben (ugyancsak Csenterics Ágnes rendezésében). Így Máté Péter önálló , estje, a Szécsi Pál-emlékműsor és Soltész Rezső show-ja. A tv forgatócsoportja áprilisban Kubába utazik, ahol 45 perces filmet készítenek a világhírű havannai Tropicana Revüszínház műsoráról. Kertész Ákos — „Családi ház manzárddal” című új színművem bemutatására. Ősszel tűzi műsorára a Nenzeti Színház társulata a Várszínházban, Szurdi Miklós rendezésében. Párhuzamosan két regényt is írok, az egyik napjainkban játszódik, a másik az elmúlt harminc-negyven év eseményeiből meríti témáját. Még a tavasszal megjelenik a Szépirodalmi Kiadónál kisregényeimnek és elbeszéléseimnek gyűjteményes kötete „A világ rendje” címmel. — Film? — Megvalósításra vár „Szívhang” című forgatókönyvem, melyet Zsombolyai János filmrendező visz filmszalagra, s egy másikon is dolgozom, ugyancsak Zsombolyai közreműködésével, a témáját egy fiatal író, Czele György egyik elbeszélése szolgáltatta. (L) A „MACSKÁK” című musical világhódító utat jár be. Amikor a zeneszerző Andrew Lloyd Webber megnézte a Madách Színház előadását, csak az elragadtatás hangján szólt. Pénteken, mint minden előadáson, most is jó negyedórás vastapssal zárult az este, majd a színpadon kis ünnepség zajlott le. Gyabronka József tortával köszöntötte a színész és táncos partnereket, valamint a rendezőt, Szirtes Tamást és a koreográfus Seregi Lászlót. Közösen fújták el az egyszem gyertyát, ugyanis az előadás most ünnepelte egyéves születésnapját. Rákóczi hadnagyától Kossuth Lajosig Filmszerepei már néhány évtizede olyan népszerűséget hoztak számára, ami a mai napig sem csökkent. A „Rákóczi hadnagya”, az „Egy pikoló világos”, a „Tegnap”, a „Virrad”, a „Dúvad”, vagy a Jókai-regények máig is népszerű filmváltozatai... Bitskey Tibort ezekből a filmekből mindenütt ismerik. Pedig sikert sikerre halmozott színpadokon is. — 1951-től hosszú évtizedeket töltöttem a Vígszínházban, ahol már másodéves főiskolás koromban ösztöndíjasként játszottam — mondja. — Aztán Gellért Endre kedvéért rövid időre átszerződtem a Nemzeti Színházhoz. Majd ismét a Vígszínház következett. — Egy évtizede, nem kis meglepetésre, a Thália Színházhoz szerződött. — Valóban! Ezen mindenki nagyon csodálkozott, hiszen a Vígszínház akkor az élen állt. Csak a társulatban romlott meg a légkör. Viszszatekintve a Tháliában töltött tíz évre, örülök, hogy akkor megtettem ezt a lépést. Kazimir Károly kitűnő atmoszférát teremtett, vigyáz arra, hogy minden színészmunkatársa jól érezze magát, soha nem feledkezik el hoszszabb időre egyetlen színészéről sem! — Legkedvesebb szerepei? — Romantikus alkat vagyok, ezért romantikus hőseimet szerettem legjobban: Cyranót, Tristant, Cidet, vagy Agárdi Pétert. Sajnálom, hogy ezek közül egyesek oly ritkán szerepelnek színházaink műsorán, pedig hiszem, hogy van rájuk közönségigény. Nagyon szeretem, amit most játszom a Tháliában: Kossuth Lajost. — Önálló műsorával évek óta járja az országot! — Még a Tháliába való szerződésem előtt állítottam össze. A magam vigasztalására szántam. A közönség jól fogadta, már több mint ötszázszor adtam elő. A természet szeretetéről szól, s címe: „Mihelyt teáltalad embernek születtem...” Egy új előadóest programjának összeállításával is foglalkozom, romantikus színpadi hősök monológjaiból állna össze. — Újabb szerepek? — A Körszínház nyári produkciójában egy ismeretlen kínai szerző „Szép asszonyok egy gazdag házban” című könyvének színpadi változatát mutatjuk be. Sebes Erzésbet negy szem Csengery Adrienne-nel Csengery Adrienne három esztendeje Párizsban mutatta be Kurtág György „Boldogult Truszova üzenetei” című dalciklusát, amelyet a zeneszerző személy szerint neki írt. Az Operaház kiváló énekesnője azóta Európa számos országában előadta a művet, mégpedig Rimma Dalos költő versére — oroszul. A többi között Londonban, a Velencei Biennálén, Firenzében. — A dalciklust annak idején Pierre Boulez világhírű karmester együttesével adtam elő — mondja a művésznő —, de akkor nem ő állt a karmesteri emelvényen. Húsvétra megjelenik a kompozíció lemezen, de most már az ő vezényletével. — Kurtág György azóta újabb dalciklust komponált Csengery Adrienne-nek... — Ugyancsak Rimma Dalos verseire. A címe: „Jelenetek egy regényből”. Az idén ezzel szerepelek a Velencei Biennálén. — Azért nem lesz hűtlen az opera műfajához? — Elsősorban operaénekes vagyok. De kötelességemnek tartom, hogy szolgáljam a kortárs zenét. És bizony Párizsban, Londonban nagyobb sikere van a mai hazai zeneszerzőknek, mint itthon. Kurtág művét bárhol éneklem, nagy siker kíséri. — Új operaszerep? Hanglemez? — A következő szezonban premierem lesz a „Faust"ban és Bozzay Attila új operájában. Most készülök egy Himdel-lemez felvételeire. Nyáron azonban semmiféle fellépést nem vállalok. Szezon közben napi 6—8 órát énekelek, szükségem van a kéthónapos „csendre”. Azalatt kétéves Marci fiamnak dalolok esténként. (i. e.) Március 25-én, a színházi világnapon, a világ valamennyi színházában megemlékeznek az egyik legősibb, mindmáig elevenen élő és ható művészetről, a színjátszásról. Az idén Mihail Carjov színművész, a Nemzetközi Színházi Intézet szovjet elnökének üzenetét olvassák fel itthon és külföldön. Egy mondat ebből: „A színház hallatni fogja hangját, aggódó szavát az emberért és vágyát a béke után, az emberiség és az élet javára a földön.”,,O JIRI MENZEL, a kiváló csehszlovák színész-rendező, aki korábban már több magyar játékfilm főszerepét alakította, rövidesen színpadi rendezőként is bemutatkozik. Budapesten, a Katona József Színház az ő irányításával mutatja be még ebben az évadban Carlo Gozzi „A szarvaskirály” című színművét. • A NYÍREGYHÁZI Móricz Zsigmond Színház április 14-én mutatja be a Gádor Béla „Lyuk az életrajzon” című szatírájából készült mű a HH krónikája skralt. Zenéjét és verseit Darvas Ferenc és Várady Szabolcs írta. Az előadás rendezője: Zoltán Gábor. A főbb szerepeket Máthé Eta, Szabó Tünde, Simor Ottó, Szigeti András és Bárány Frigyes alakítja. A BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT — mint erről már hírt adtunk — Budapesten hetek óta gyűjti azokat a műtárgyakat, amelyeket tulajdonosaik az új Nemzeti Színház javára ajánlottak fel. Az akcióhoz csatlakozott a BÁV szolnoki 86-os számú üzlete is. A MADÁCH SZÍNHÁZ annak idején nagy sikerrel játszotta a „Kaviár és lencse” című olasz vígjátékot. A darabból most tv-film készül, Málnay Levente rendezésében. Főszereplők: Márkus László, Sinkovits Imre és Körmendi János. A VENDÉGEK: Sebők György, az Egyesült Államokban élő világhírű magyar zongoraművész március 29-én szólóestet ad a Zeneakadémián, Joó Árpád, kanadai magyar karmester és pianista pedig március 30-án a MÁV Szimfonikusokat dirigálja a Pesti Vigadóban. ALAIN DELON, akit eddig többnyire gengszter-, illetve detektívszerepekben láthattunk, ezúttal egy elzüllött alkoholistát alakít új filmjében. Partnerei: Michel Galabru és Nathalie Baye. A filmet Bertrand Blier rendezte. KALO FLÓRIÁN „Egyedül”, című monodrámáját — mely a 10 éve elhunyt Demján Editnek állít emléket — a Madách Kamara Színház után, április 1-én, a kecskeméti Katona József Színház is műsorára tűzi, Madaras József rendezésében, Pécsi Ildikó vendégfelléptével. © NAGYÚRI MESTERSÉG címmel érdekes produkciót láthatunk március 31-én este a képernyőn, írója, Pierre Boulle a világsikerű könyv és film: „A híd a Kwai folyón” szerzője. A tv-játékot Kern András rendezte, vezető operatőre a közelmúltban elhunyt Halász Mihály volt. Lyka Károly egykori otthonában, a Benczúr utcai műteremlakásban él és dolgozik Cserne Judit Munkácsy-díjas festőművész. Most az egri Ifjúsági Házban nyílt kiállítása kéttucatnyi olajfestményéből. — Ez a tizedik önálló kiállításom — mondja. — Sok képem gyűjtők birtokában van. Néhány még Új-Delhibe is eljutott. Mestereimtől, Bernáth Auréltól, Barcsay Jenőtől, Domanovszky Endrétől tanultam, hogy minden festői téma, amiben élet, mozgás van, amit a színek nyelvén kifejezhetek. A mostani bemutatón megvásárolt képek árának 50 százalékát az új Nemzeti Színház javára ajánlom fel. (kopré) A MADÁCH KAMARA SZÍNHÁZBAN vendégszerepel szerdán este a szegedi Nemzeti Színház társulata, Dumas Sartre: „London királya, vagy Kean, a színész” című művével. A címszereplő Király Levente, rendező: Sándor János. © KOKAS IGNÁC festőművész gyűjteményes kiállítása a minap nyílt meg a székesfehérvári Csók István Képtárban. A tárlaton a művész 1965 és 1983 között készült mintegy 50 festményét mutatják be. © POP-VILÁGSZTÁROK vendégszerepelnek a héten, kedden és szerdán este a Budapest Sportcsarnokban: Alvin Lee szólógitáros és Eric Burdon popénekes. Mellettük a Hobo Blues Band lép a közönség elé. Egy a kiállított képek közül Michel Gyarmathy: Jön a Folies A Folies Bergere igazgatófőrendezője, Michel Gyarmathy, aki a Tavaszi Fesztivál egyik díszvendége volt, vasárnap utazott vissza Párizsba. — Felejthetetlenek voltak a Budapesten töltött napok, — mondotta elutazása előtt. — Az a kitüntetés ért, hogy fogadott Kádár János, Aczél György, Köpeczi Béla, Szépvölgyi Zoltán és találkozhattam a magyar művésztársadalom színe-javával. Felkereshettem szülővárosomat, Balassagyarmatot is. Láttam a Nemzetiben „Az ember tragédiáját”, a Madách Kamarában a „Játék a kastélyban”-t. A magyar kulturális életről egyébként szántó „naprakész” információim vannak, rendszeresen olvasom az itteni újságokat, folyóiratokat és párizsi otthonom nyitva áll a Budapestről érkező művészvendégek előtt. — Legközelebb mikor látogat ismét Budapestre? — Jövő ilyenkor, de nem egyedül! Magammal hozom a Folies Bergere társulatát: az 1985. évi Tavaszi Fesztiválon mutatkoznak majd be a Budapest Sportcsarnokban. (g)