Hétfői Hírek, 1984. július-október (28. évfolyam, 27-41. szám)
1984-10-08 / 41. szám
© ÁRENDÁS JÓZSEF grafikusművész színházi és filmplakátjaiból nyílt kiállítás Zalaegerszegen, a Hevesi Sándor Színházban. © KELETI ÉVA, Blázs Béla-díjas fotóművész India négy nagy városában tartott továbbképző tanfolyamot sajtófotósok részére, közben természetesen fényképezett is. Egy kép a Néprajzi Múzeumban Krisna szemei címmel nyílt kiállítás anyagából , © PETER TURRINI osztrák író „József és Mária” című színművét Görgey Gábor fordításában, Sándor János rendezésében október 25-én mutatja be a Reflektor Színpad. A kétszereplős darabban Bánki Zsuzsát és Miklósy Györgyöt láthatja a közönség. ARADSZKY LÁSZLÓ újabb kislemeze látott napvilágot. Két dal hallható a korongon, a „Csak ezt az éjszakát” és a „Száz szív”, a „HAMUPIPŐKE” a kelenföldi Olimpia Moziban. Vasárnap délelőttönként ismét előadják az Olimpia Moziban a Hamupipőke című zenés színjátékot Kővári Katalin rendezésében. A Grimm testvérek meséjét fordította és színpadra alkalmazta Sütő Irén. A címszerepet Götz Anna főiskolai hallgató és Mihály Mariann alakítja felváltva. A zenét Victor Máté szerezte . ARTHUR MILLER Az ügynök halála című drámájából tv-film készül a tengerentúlon, Sidney Lumet rendezésében. A főszerepet Dustin Hoffman alakítja. SHIRLEY MACLAINE nem volt hajlandó eladni nemrégiben megjelent életrajza megfilmesítési jogát. Az ok: ő maga szeretné könyvéből megírni a forgatókönyvet. A film kiszemelt rendezője Colin Higgins. A VÁRADI HÉDI nemcsak a főszerepet játssza majd Molnár Ferenc—Nádas Gábor—Erdődy János „Delilá”-jában, amelyet november 30-án mutat be a Józsefvárosi Színház, de ő az előadás rendezőjének, Petrik Józsefnek a munkatársa is. A LINCOLN életéről tvsorozat készül Amerikában. A forgatókönyvet a „Caligula” írója, Gore Vidal jegyzi. A főszerepet Alan Aida alakítja. © CSEH KUBIZMUS címmel kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban „A csehszlovák kultúra napjai” keretén belül. Miniszteri megnyitóval Költő kardja az ereklyék élén „Petőfi és kora” címmel hétfőn délután új állandó kiállítást nyit Köpeczi Béla művelődési miniszter, a Petőfi Irodalmi Múzeum felújított szárnyában. A múzeum ezzel ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. A múlt század végén a Petőfi Társaság szorgalmazta a költő kéziratainak, használati tárgyainak összegyűjtését — mondta dr. Botka Ferenc megbízott főigazgató. — Eredményeként 1909-ben nyílt meg a Petőfi Ház, a Benczúr utcában. Az ott bemutatott ereklyék egy része mostani kiállításunkon is látható, így például a költő kardja, Orlay Petrich Soma róla festett képe, a Lander éres Haeckenast-féle nyomdagép, mely a Nemzeti dalt is kinyomtatta, kéziratai, műveinek első kiadásai, könyvtárának kötetei, többségében a francia forradalomra vonatkozó forrásmunkák. A felszabadulás után Petőfi és Jókai művei, relikviái mellett már más magyar szerzőktől is gyűjtöttek, de csak 1954-től lett önálló múzeum a jelenlegi helyén, s feladatának tekintette a modern magyar irodalomra vonatkozó emléktárgyak őrzését. Ma már közel félmillió kéziratot, mintegy ISO ezer könyvet, irodalmi vonatkozású festményeket, rajzokat, 2000 használati tárgyat, 40 ezer fotót őriznek itt. — Hogyan jutottak hozzá? — Főként vásárlás és ajándékozás útján. Hat éve került a birtokunkba például a magyar irodalom eddigi legnagyobb hagyatéka: Móricz Zsigmondé. Déry Tiborét pedig legutóbb megörököltük, akár csak most Cs. Szabó Lászlóét. Természetesen utcárólbetévedt magánzóktól is vásárolunk, ha számunkra fontosat kínálnak. De nem ez a jellemző. A magángyűjteményekről tudunk, hiszen az egyes kötetek védetté nyilvánítását mi végezzük. Az elhunyt írók kéziratainak jelentős része már állami tulajdonban, a Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és a mi kézirattárunk birtokában van. — Felbukkanhatnak-e még ismeretlen Petőfi-relikviák? — Petőfitől, Jókaitól valamennyi első kiadás megvan. Másoktól talán még előkerülhetnek újabbak. — Időben behatárolt-e a gyűjtési területük? — Csak 1772-től, Bessenyei felléptétől kezdődően gyűjtünk. Másik végpontunk nincs. Hangtárunk a legmozgalmasabb, a legtöbb mai magyar szerzőtől már beszereztünk hangzó anyagot, melyen jobbára saját műveiket elemzik. Kabdebó Lóránt éppen a közelmúltban jelentetett meg egy kötetet, a hangtárban őrzött beszélgetésekből válogatta az interjúkat. — Kuriózumaik? — Például az úgynevezett 100 kötetes Jókai-életműsorozat, egész bőrbe kötött, díszes kiadása. Mindössze 5 példány készült belőle, egyet-egyet a király, a miniszterelnök és maga Jókai kapott. Jókaié lett a miénk, szinte felbecsülhetetlen az értéke. A legnagyobb unikum azonban két „Petőfi-öszszes”-ünk. Haeckenast adta ki 1352-ben két formátumban: egykötetes nagyméretben és kétkötetes kisebben. Az osztrák cenzúra azonban nem engedélyezte, bezúzták, az előbbiből mindössze egy, az utóbbiból két példány maradt fenn. Nekünk mindkét változat megvan. — Mire készül a múzeum? — Legközelebbi tervünk: Alexis Kivi finn prózaíró emlékkiállítását rendezzük meg. De készülünk a jövő évi Kosztolányi-évfordulóra, a Nyugat és az Ady-emlékmúzeumok felújítására. Czippán György És szólt Lucifer: Kis csoda a Madáchban Madáchért »Cseréljünk, Adám" Először október 14-én isppp1* Egyik este Adám, a másikon Lucifer. A Madách Színházban október 14-én, a délutáni előadáson először lép a közönség elé Gáti Oszkár Ádámként és Dunai Tamás mint Lucifer. S attól kezdve előadásról előadásra szerepet cserélnek. Ebből a darabból a Madách Színházban egyébként ez lesz számukra a harmadik premier. E különös helyzetnek története van. A színház 1981. január 10-én mutatta be „Az ember tragédiájá”-t, a két férfifőszerepben Juhász Jácinttal és Huszti Péterrel. Az év végén Lucifer szerepét Gáti Oszkár vette át, majd 1932 őszén Ádámként Dunai Tamás mutatkozott be. Egy alkalommal Gáti így szólt Dunaihoz: „Cseréljünk szerepet!” Erre Dunai: „Jó, átadom Ádámot”. A színház vezetői örömmel fogadták az ötletet és a két színész a nyáron újból belevetette magát a tanulásba. Ádám szövege 900, Luciferé 600 sor. ★ — Az én kapcsolatom Madách művével már több mint egy évtizedes — mondja Gáti Oszkár. — A Nemzeti Színházban a társulat stúdiójának növendékeként statisztálhattam benne. Voltam a londoni színben katona, a prágaiban diák, közelről nézhettem Sinkovits Imrét, Major Tamást, és nem is álmodtam arról, hogy valamikor a tőlük oly sokat hallott szövegeket magam is elmondhatom. Az 1981-es bemutatón Catullus, a harmadik udvaronc és Nyegle voltam. Lucifer szövegét három hét alatt kellett megtanulnom és egyetlen olyan alkalomra sem volt idő, amikor végigpróbálhattuk volna a teljes darabot. Mostanában néha irigylem Dunait, mert — be kell vallanom — ő már jobban tudja Lucifer szövegét, mint én Ádámét. Mindkét figura közel áll hozzám. Lucifer örök elégedetlenségével, ahogyan mindennek a fonákját nézi, s Ádám fantasztikus hitével, lelkesedésével. ★ — Gábor arkangyal, Robespierre, Tudós a Falanszterben ... Ezeket a szerepeket játszottam 1981. január 10-én — mondja Dunai Tamás. — 1982 nyarán le sem tettem a kezemből Madách művét, Ádámmal éltem. Boldog voltam, amikor Gáti a szerepcsere ötletével előállt. Soha nem gondoltam volna, hogy én valamikor Lucifer lehetek, biztos, hogy ha lehet, azonnal őt választom. Most újból végigolvastam többször is Madách művét, sőt levelezését és naplóját is. A színész Ádám szerepében az irodalom talán legnagyobb érzelmi skáláját játszhatja végig, Luciferhez eljutni erőteljesebb szellemi koncentráció kell. De tudom, ha valakinek ilyen csoda megadatik, hogy eljátszhatja Ádámot és Lucifert is, annyira megerősödik, hogy nyugodtan kiálthatja: „Ide nekem az oroszlánt is”. Sebes Erzsébet Dunai Tamás Gáti Oszkár A 40. évfordulóra Vásárhelyi hetek Hódmezővásárhely felszabadulásának 40. évfordulóján rendezik meg 31. alkalommal a Vásárhelyi őszi Tárlatot, amelynek megnyitására vasárnap délben került sor. A tárlatra az ország számos pontjáról küldtek alkotásokat a művészek. A vásárhelyi hetek további rendezvényei , nemzetközi bélyegkiállítás nyílik hétfőn délután, este pedig Tisztelet a szülőföldnek címmel előadóestre kerül sor vásárhelyi születésű zeneművészek közreműködésével. Kedden kezdődik a megyei levéltári napok rendezvénysorozata, sor kerül helytörténeti konferenciára is. Megyei könyvhét nyílik csütörtökön, valamint az eszperantó mozgalom történetét bemutató kiállítás. A helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben ekkor emlékeznek meg a földosztás 40. évfordulójáról. Október 20-án a fiataloké lesz a Kossuth tér, zene, vásár és divatbemutató várja itt az ifjakat. Lesz ezenkívül helytörténeti vetélkedő, sajtótörténeti kiállítás is és több estén is műsort adnak a környék híres citerazenekarai. Napok alatt slágercikk lett a népszerű Márkus László színművészről megjelent könyv! A szerzőnek, Harangozó Mártának őszintén vallott a művész pályájáról, érzéseiről, tulajdonságairól, nem titkolva az általa erénynek tartott erényeit és az önmaga által is elítélendő hibáit sem. Érdekes sztorik, pergő fejezetek — élvezetes olvasmány. Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelen szép kivitelű kötet emberközelbe hozza egy színész életét, gondolatait. Körmendi és társai Ami a szerepeimből kimaradt címmel hirdeti a Radnóti Színpad, Körmendi János ripacskodásait. Valójában erről van itt szó? Sokkalta inkább arról a többletről, amit e vérbeli, nagyszerű komédiás — mellesleg kiváló szatíraíró — hozzáadott eddig már ismert, emlékezetessé tett s olyannyira egyénivé formált színpadi szerepeihez. Körmendi nagyszerű parodizáló képessége és iróniája, magas szintű bohóchumora olyan (férfira alig-alig mondható) személyes bájjal ötvözött, mely nézőit, hallgatóit percek alatt „lekötelezettjévé” teszi. Ez történik e megérdemelt sikerrel kecsegtető két és fél órában is. Persze ebben nagy része van a szerkesztő Kaposy Miklósnak, a rendező Bencze Zsuzsának és a remek színésztársaknak: Gordon Zsuzsának, Keres Emilnek, Herczeg Csillának, Kelemen Csabának, Szatmári Györgynek, Thirring Violának és Verdes Tamásnak. (túri) Heti beszédtéma Művelődni — korszerűen A héten rendezték meg a Parlamentben az országos közművelődési tanácskozást, amelyen az 1974. évi közművelődési párthatározat óta eltelt időszak legfontosabb tapasztalatait vitatták meg. Népművelők, szociológusok, kultúrakutatók és a közművelődésben tevékenykedő más szakemberek elemezték azokat a — sok tekintetben új — társadalmi és kulturális kérdéseket, amelyekre a mai helyzetnek és a jövő igényeinek megfelelő válaszokat kell adnia a közművelődésnek is. A kétnapos konferencián felszólalók megállapíthatták: a párthatározatban, illetve az 1976-os közművelődési törvényben megfogalmazott célok és feladatok valóra váltása az elmúlt évtizedben megkezdődött és több területen számottevő eredményeket hozott. Vitathatatlan az előrelépés! Ám ahhoz sem férhet kétség, hogy jó néhány vonatkozásban elmaradtunk valódi lehetőségeinktől. Aligha lehet ebbe belenyugodni, annál is inkább, mert például országszerte jelen van egy olyan közművelődési szakembergárda, egy olyan értelmiség, amely képes arra, hogy mind szélesebb körben és mind hatékonyabban terjessze, közvetítse a kultúrát, a műveltséget. Minden időszakban érvényes volt, s lapjainkban különösképpen az: az emberek igényeit úgy kell kielégítenünk, hogy egyúttal új igényeket is keltsünk! Nincs ellentmondásban ezzel az sem, hogy megnőtt az igény a szórakozás, a szórakoztatás iránt. Ennek is meg kell felelni, ám semmiképpen sem oly módon, hogy kulturális selejtet kínáljunk a közönségnek. A tanácskozás vitája azt bizonyította, hogy a közművelődésben dolgozók jelentőségének megfelelően értékelik eddigi eredményeinket és felelősen közelítik meg a gondokat, a tennivalókat. (d. g.) Előzetes Reformgondolatok Magyar film. Rendezte: Vitézy László. A Reformgondolatok nem film a szó műalkotás értelmében. Nemcsak hogy nem játékfilm, hanem még csak nem is dokumentumfilm. Vitézy László nem tett egyebet, minthogy egy rendkívül fontos kérdéssel, a magyar gazdaságpolitikával foglalkozó tanácskozáson, amelyen olyan kiváló elmék fejtették ki véleményüket, mint Berénd T. Iván, Bognár József, Fekete János, Nyers Rezső, Pulai Miklós, Sárközy Tamás és Vámos Tibor, felállított egy elektronikus kamerát — mögötte Pap Ferenc operatőr —, és egyetlen gépállásból fölvette az előadásokat. A többi munka nem volt egyéb, mint vágás és egyben szerkesztés. Vitézy nem egyvégtében mutat be egy-egy előadást, hanem egymással rímelteti a gondolatokat.A Reformgondolatok — nem túlzás ez a kifejezés! — életbevágó kérdéseket tárgyal. Jövőnk, boldogulásunk múlik azon, hogyan tudjuk gazdasági problémáinkat megoldani. És a megoldás korántsem egyszerű. S nemcsak azért, mert a nemzetközi gazdasági helyzet, amelytől a kis Magyarország gazdasági helyzete függ, rendkívül nehéz és bonyolult, hanem azért is, mert — ez világosan kitűnik az elhangzottakból — sajnos, működnek még a visszahúzó erők, hát a kényelmesség, a gyávaság, a kockázatvállalástól való félelem. Jó, hogy a téma legjobb ismerői körültekintő bátorságra, a helyes elképzelések következetes végrehajtására biztatnak. (morvay)