Hétfői Napló, 1924 (1. évfolyam, 1-37. szám)
1924-04-28 / 2. szám
Tatarescu és Cipiaanu államtitkárok Jtfdrosvásárjelyen Érdekes vendégei lesznek Marosvásárhelynek a közeli napokban. A román húsvéti ünnepek eltelte után ugyanis ellátogatnak hozzánk Tatarescu kisebbségi és Cipianu földmivelésügyi államtitkárok. Tatarescu ki a kisebbségek ügyét miniszteri hatáskörrel intézi, meg fogja hallgatni a magyarság panaszait. Cipianu államtitkár pedig különösen a megye havasi részén lakó lakosságánál az erdőkitermelési törvény sérelmes intézkedéseit teszi vizsgálat tárgyává. Az Apolli spit. big tanna WIMBIFtlanni cáfolat Múlt számunkban közölt cikkünk, mely arról számolt be, hogy bankpalotát emelnek az Apolló-épület helyén , széles körben keltett hatalmas feltűnést. A héten egyik laptársunk megcáfolta értesüléseinket. De voltaképen lényegében az nem is fontos, hanem az utolsó mondat nyer abban különös jelentőséget. Ez pedig szól a következőképen: „Minden egyéb híresztelés csak tendenciózus beállítás, melynek sem okát, sem célját nem lehet belátni.“ A cikkíró ezen félreérthetetlen rosszakaratú „naivságot” a leghatározottabb formában visszautasítjuk. Rendkívül csodálkozunk azon, hogy honnan vette cikkíró a bátorságát ilyesmi papírravetésére ? Hogy magyaráz minden további nélkül olyan tendenciát cikkünknek, melynek „okát és célját nem lehet belátni ?“ Erre feltétlen magyarázatot kérünk, mert senkinek — még cikkírónak sincs joga ilyen kitételekre. Igazán kiváncsiak vagyunk, hogy egy jóhiszemű tudósításnak — mint amilyen cikkünk volt — hogyan lehet rosszakaratú „okot“ és „célt“ imputálni ? Egy urlány inzultált egy színésznőt Egy fiatal urilány szívében támadt féltékenység robbant ki csattanós pofon képében a marosvásárhelyi színház egyik kisebb csillagának arcán , az elmúlt hét egyik napján. A bájos bakfis már régebben őszinte vonzalommal viseltetett egy fiatalember iránt, aki az utóbbi időben Thalia egyik kis papnőjének csapta a szelet. A jóbarátok természetesen besúgták a dolgot a leánykának, aki egyszerre „nagy nővé“ változott. A kis színésznővel történetesen találkozott az utcán s bizony amúgy magyarosan rajtahagyta annak arcén a tíz ujja nyomát. Eddig van. Pont. Jura / X*u. /» évfolyam, 2. szám, 1924 * * április 28. £g.~ JAures—Jáarosvásárhely. Tűzzel vassal üldözi a korrupciót Jstaior prefektus „Vagy én vagyok*1 — s béke és s megértés jegyében — Beszélgetés s prefektusai Mindenféle panamáról, hivatali visszaélésről hull le a lepel napnap után. Marosvásárhelyen is történtek a hivatalok életében olyan dolgok, melyek csak a különböző áthelyezések formájában nyilvánultak meg a nagyközönség előtt. A purifikáló munkában nagy szerepe volt Major Viktor megyei és városi prefektusnak, kit a napokban felkerestünk, hogy az általános helyzetről véleményét kikérjük. A prefektus a legnagyobb előzékenységgel állott rendelkezésünkre s rövid foglalatban az alábbiakat mondotta: — A legnagyobb rend uralkodik az ügymenet terén úgy a vármegyében, mint a városban. Amíg én prefektus leszek, mindenféle visszaélést szigoruan üldözni fogok. Az volt az elvem, hogy vagy én távozok helyemről, vagy akik visszaéltek hivatalos hatalmukkal. Stoicanu pénzügyigazgató és más hivatali személyiségek ügyében is teljes szigorral folytattam le a vizsgálatot, melynek eredménye aztán az illetők távozása lett. — Az a célom, hogy minden polgár nemzeti különbség nélkül, megtalálja boldogulását és egyenlő elbánásban részesüljön. Még ha egyes tényezők másképen gondolkoznak is — tette hozzá mosolyogva a prefektus úr . . . Csütörtöki hetivásár lévén, az ügyes-bajos emberek légiója várakozott az előszobában. Nem akartuk tehát a prefektus úr drága idejét továbbra is igénybe venni s a konciliáns, megnyerő egyéniségű prefektustól a legjobb impressziókkal búcsút vettünk. CMC Kivándorlási hiénák garázdálkodnak Marosvásárhelyen A modern rabszolgakereskedelem szolgálatában Az elmúlt héten a kivándorlási hiénák Marosvásárhelyen is felütötték tanyájukat. Valami Ollender Lloyd társaság megbízottjának mondották magukat, akik ingyen szállítják ki a munkásembereket Braziliába. Valóságos ELdorádót ígértek az elkábított embereknek. De nemcsak a városban, hanem a környéken is toborozzák a munkásokat, hogy próbáljanak meg az Újhazában boldogulást keresni. Ezek a kivándorlási hiénák fűt-fát ígérnek a munkaképes embereknek, csakhogy provizorukhoz az ügynökségtől hozzájuthassanak. Valóságos rabszolgakereskedelem folyik napjainkban, mert hiszen az természetes, hogy a kivándoroltakat a legnehezebb munkára, legtöbbször őserdők irtására használják fel. Óvakodjon tehát mindenki a kivándorlásra csábító gyanús elemektől. Jegyedmágas üzletbért kér a város Is taijdős perel egy kereskedőt Az új lakbértörvény érdekes helyzetet teremtett a Székely és Réti bútorkereskedő cégnél. Székelyék 1914-ben nem voltak mostani helyiségükben, ezért a városi tanács megbecsültetve a helyiséget, 16.000 koronában állapította meg az alapot, melynek tizennégyszerese 224.000 lejre rúg fel. Ennyit kellene tehát a Székely és Réti cégnek fizetnie, a mostani 25 ezer lejjel szemben. A városi tanács pert indított a cég ellen azon elv alapján, hogy a szerződés csak időtartamra, nem pedig a bér nagyságára bír érvénnyel. Székely és Rétiék hivatkoznak arra, hogy szerződésükben bent foglaltatik, hogy bármiféle rendelkezés dacára is a régi bérkell fizetniök. Úgy jogászi mint kereskedelmi körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a per eredménye elé. semmi a Dnoanapiasoi namt NHIljllHl MII. Ml teliülbssu íz iiiisinzz Testvérgyilkossággal vádolt paresztgazda a törvényszék előtt Testvérgyilkossággal vádolva állott a napokban a törvényszék előtt egy mezőmadarasi gazdaember. Kelemen Ferenc 63 éves madarasi gazdát azzal vádolja az ügyész, hogy múlt év január 31-én éjjel megfojtotta 56 éves öccsét, Kelemen Pétert, hogy így annak vagyonához hozzájuthasson. Kelemen Péter ugyanis már évek óta beteges, ágyban sínylődő ember volt. A gyilkos testvér, tettével siettetni akarta a beteg öccse halálát, hogy így megkaparinthassa az örökséget. A tárgyalást azonban mivel a tanúk nem érkeztek meg, május 16-ára napolták el. Bomlik mig Mm Horni halála IMI Az utolsó randevú •— Székely Márton alibije — Jaj istenem, segítsenek“ Kedden reggel történt, hogy a járókelők a ligethez vezető kishíd közelében felfedeztek egy fiatal nőt, amint a vízben kétségbeesve küzdött a megfullás ellen. Kiderült, hogy az illető Bodoni Ilona cselédlány, aki VáradyÁrpád építésznél szolgált. A lánynak már régebben udvarolt egy Székely Márton nevű legény, akivel a hétfő estét is együtt töltötte. Székely vallomásában azt állítja, hogy éjjel 2 óráig volt a leányal együtt és akkor eltávozott. Két órától négy óráig aludt a mozi feljáratánál, majd hazament. Apja ugyan azt vallja, hogy Székely csak reggel 6 órakor tért haza. Elmondta még Székely, hogy a leány gyakran beszélt neki öngyilkossági szándékairól, mert testvére — akivel együtt szolgált Váradyéknál — ellenezte a Székellyel való barátságot. A nyomozás szerint a ligeti hídtól egész a vashidig sodorta a viz a leányt s még életben volt, mert felsikoltott: „jaj istenem, segítsenek." De senki sem akadt, aki kimentette volna a szerencsétlen leányt, akinek titokzatos eltűnésében a rendőrség még mindig nyomoz. Egy párviadal érdekes költségszámlára Drága mulatság már a párbajozás is Manapság már a lovagi torna is igen költséges passzió. Úgylátszik, hogy ezen a téren is lépést tart a drágaság a közszükségleti cikkek emelkedésével. Érdekes dolgokat mesélnek most marosvásárhelyi társaságokban a nemrég lefolyt főúri párbaj anyagi oldaláról. Például az orvosi honoráriumok összege 3000 lejre rúgott fel, ami nem is sok, ha tekintetbe vesszük a párbajokkal járó veszélyt is. És még így is 500 lei engedmény törént ebből az összegből is. Aztán a teremből is kitett vagy 1000 lejt s ha a többi kiadásokat hozzászámítjuk — eltekintve, hogy a segédek természetesen semminemű díjazásban nem részesültek — egész csinos összegre rúgnak fel a párviadal költségei. Amiből aztán az a tanulság, hogy alaposan meggondolandó az eset, mielőtt duellum lenne belőle . . . Akinek milliárdjai vannak az angol bankban öreg, csendes emberke Honig bácsi, akinek milliárdjai vannak az angol bankban. Egyszerűen öltözött, fekete zakkós ősz kecskeszakállas öreg úr jött be a napokban a szerkesztőségbe. — Kérem, nekem milliárdjaim feküsznek Pesten az angolosztrák bankban és a Marmorosch Blank nem akar erre az utalványra egy banit sem fizetni. És féltve vesz elő tárcájából egy összegyűrt sárga papírlapot, melyről első pillantásra megismerjük a régi sorsjegyet. Szegény Hónig bácsi, csendes elmezavarodott, itt él hónapok óta rokonainál, most követeli, hogy írjuk ki az újságba az ő nagy sérelmét. Mi tehát ezennel megtesszük . . . Titokzatos imtt, mint kérni és MmM „Imádkozzatok a békéért“ — Egy ismeretlen vallási szekta uj imája. Add tovább Különös szövegű levelezőlapokat kézbesített a posta a napokban több marosvásárhelyi lakosnak. Pontosan, utca házszámmal megcímezve jöttek a levelek, melyek szóról-szóra az alábbiakat tartalmazzák: IMA Isten segedelméből hozzád imádkozunk Te szent és halhatatlan, könyörülj rajtunk és az egész emberiségen. Védj meg minket a háborútól most és mindörökké ámen ! Ezen imát 8 jeruzsálemi rabbi küldi, hogy az egész világon szétosztassék. Aki tovább nem küldi, szerencsétlenség éri. Kérem tehát 9-szer leírni és 9 napon belül továbbítani. Kívánsága 10 napon belül teljesedni fog, örömet és boldogságot hoz. Vájjon mi lehet ez a levél? Talán egy titkos uj szekta akarja így terjeszteni tanait? Mi mindenesetre ezennel tovább adjuk s talán megfognak annak küldői bocsájtani érte- Pláne, hogy még az előirt kilencnél több példányban is sokszorosítjuk.