Heti Budapest, 1989. március-június (1. évfolyam, 1-16. szám)
1989-03-11 / 1. szám
SZOMBAT 1989. MÁRCIUS 18. 8.28 Műsorismertetés 8.30 Tévétorna gyerekeknek 8.35 Szivárvány 9.35 Képújság 9.40 Pirx kalandjai 10.40 Hol mi? 11.40 Wyhonky 15.50 Az emberi test Angol rövidfilmsorozat 14.15 „Jobb közérzetet!” 15.35 Képújság 15.40 ...és még egymillió lépés 16.30 Foci angol módra... 17.30 Bécsi szeletek 18.25 JOGI ESETEK 19.10 Esti mese 19.30 HÍRADÓ 20.05 Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget 21.25 Roxinpadon, az EAST együttes 22.15 Műkorcsolyázó világbajnokság. Nők versenye 23.35 HÍRADÓ 3. 14.00 Képújság 15.00 Brahms — Bernsteinciklus 17.15 Melyiket a 3 közül? 18.00 TELESPORT 18.25 Gyerekeknek 19.00 Natica Jackson 21.00 HÍRADÓ 2. 21.30 Menetjegy nélkül 22.27 Tv2 Napzárta CSEHSZLOVÁK TV 1. műsor 8.30: Úttörők magazinja 10.00: A tudományról és a technikáról gyerekeknek 10.40: Mindannyian iskolakötelesek (tévésorozat) 11.40: Nemzetközi síugróverseny 14.30: Honvédelmi magazin 14.45: Publicisztikai magazin 15.25: Találkozás szovjet művészekkel 16.15: Hihetetlen valóságok 16.55: A nap percei 17.05: Válasz a nézők leveleire 17.15: A gyermekkor és a reménység vonata (tévésorozat) 18.20: Esti mese 18.30: Receptek nem csak vasárnapra 19.30: Híradó 20.00: Minden kicsi és nagy állat (angol tévéfilm) 21.35: Sporthíradó 21.50: Zenés szórakoztató műsor 22.50: Tesék átmenni a másik oldalra! (tévésorozat) 23.40: Népdalok 2. műsor 9.30: Új történetek a kiskerítésen túlról (NDK tévésorozat) 10.30: Nemzetközi síugróverseny 11.40: Orosz nyelvtanfolyam 12.00: Angol nyelvtanfolyam 14.40: Népszokások FF 15.15: Kaland az öbölben (ausztrál tévéfilm) 16.25: Műkorcsolya vb 18.00: Fiatalok filmfóruma 18.40: A pozsonyi Lyra műsorából 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Találkozás kívánságra 21.00: Fejmosás (tévékomédia) 21.45: A híradó szerkesztőségében 21.55: Az NDK tévé zenés szórakoztató műsora 22.45: Nemzetközi ritmikus gimnasztika (felvételről) JUGOSZLÁV TV 1. műsor 8.10: Műsorismertetés 8.15: Hírek 8.20: Tv-naptár 8.30: Válogatás az oktatóprogramból 13.00: Családi magazin 14.30: Játékfilm gyerekeknek 16.00: Kritikus pont 16.45: Tvnapló 17.00: Jugoszláv Kosárlabda Kupa 18.30: Oktatóműsor 19.10: Rajzfilm 19.15: Időjárás 19.30: Tvnapló — A mai sport 20.15: Játékfilm 22.00: Tv-napló 22.15: Éjszakai program 0.15: Hírek 2. műsor 14.25: Műsorismertetés 14.30: Hogyan legyünk együtt? (szórakoztató-informatív műsor) 15.00: A népművészet nyomában 15.30: Éjszakai program (ism.) 17.30: Telkesek (drámasorozat) 19.30: Tv-napló 20.15: Zenei est 21.40: Hírek 21.55: Római festészet 22.25: Sportszombat 22.45: Időjárás SZOVJET TV 4.30: 120 perc 6.30: Műsorismertetés 6.35: Szovjet dalok 6.55: Otthonunk 7.25: Dokumentumfilm 7.45: Évszakok 8.45: A Párizsi Kommün évfordulója 9.00: Szombat a szülők napja 10.30: A szocializmus országaiban 11.00: Amikor a nő üli meg a lovat (film) 12.30: Hírek 12.40: Találkozás D. Kuguszinoval 14.10: Rajzfilm 14.15: Műkorcsolya vb jégtánc 15.45: Nyilvánvaló, hihetetlen 16.45: Nemzetközi műsor 17.45: Filmismereti verseny 19.00: Híradó 19.40: Szombat este 22.10: Hírek 22.20: Viharelőjelzés (film 2. rész) 23.30: Hírek 23.35: Szórakoztató műsor 8 HETI BUDAPEST 48-as sajtószemle Változást! Az akkori újságokat olvasva, a hírek között tallózva fellelhetjük a kisebb eseményeket is, s talán következtethetünk belőlük a nagy pillanatokra, történelmi órákra, napokra is. A Pesten megjelenő Jelenkor az 1848-as esztendőt nem éppen vidám vezércikkel köszönti, január 2-i, vasárnapi számában. Éhnyomort elhárító törvények — így a cím, és rögtön az első bekezdés: „Láttuk az éhnyomort legrémítőbb alakjában, és nem ok nélkül félhetni attól, hogy az emberi nemnek e rettentő ellensége jövő tavaszkor, s ezentúl alighanem gyakrabban meg fog jelenni köztünk. Ez indítá hazánk számos törvényhatóságait oly utasítások adására, mik szerint országgyűlési követeik e fenyegető veszély ellen célszerű törvényeket kieszközölni igyekezzenek.” Az 1848-as év első vasárnap délutánján vagy délelőttjén vajon mi juthatott eszébe annak a pesti lakosnak, aki kezébe véve ezt a lapot, rögvest ilyeneket olvashatott a szilveszteri és újévi ünneplés után? Hát még a folytatás, a cikk közepe táján, amely javaslatokat tesz az éhnyomor elkerülésére. „Ha ezzel összevetjük azon ellenkező rendszert, melly szerint a kézművek nem gyárilag, hanem független és saját kézre dolgozó mesterek által készíttetnek, kik szorgalmuk által vagyont is szerezhetnek, és így a proletáriusi osztályból sokkal könnyebben kiemelkedhetnek, mint a gyárakban dolgozók, utoljára is azon eredményre jutunk, hogy: 1. Gyárakat leginkább csak ollyféle áruk előállítására üdvös létesíteni, mellyek készítése nagyobb forgalmi tőkét (Betriebskapital)kíván; a többit egyes mesterekre bízván. Ide vág a czéhek rendeztetési vagy eltöröltetési kérdése (mert a politikai igazságok nem fonalként, hanem minden oldalra terjedő hálóként függnek össze), de ennek vitatása mostani feladatunk körén túl fekszik. 2. Kívánatos ugyan, hogy a belfogyasztásra szükséges kézművek itthon készítessenek, de nem anynyira tanácsos a nép élelmezését gyár- vagy kézművek külföldre való kivitelétől föltételezni, mert igaz marad mindig, kivált honunkban, hogy minden eszközök közül, mellyekre egy közállomány jóllétét és fennmaradását építhetni, legbiztosabb az eke.” Vajon mit gondol a mai olvasó, ha e sorokat böngészi? Talán áremelésekről volt szó 1848. januárjában? Mindenesetre a Budapesti Híradó március 17-i, pénteki számában Nagy Ignácz, ismert író, újságíró, a Tisztújítás című színdarab szerzője „budapesti hírharang” álnéven szokásos rovatában már a következőket írja: „Mártius 13-án már sokan elkezdék a megfor- ' dított beváltást, azaz visszavitték a húszasokat és ismét bankjegyeiket követelnek. E szerint a tol vajok is ismét könnyebben érez- t hetik magukat, mert a nehéz ezüstpénzt sokkal bajosabb ellopni.” Pénzbeváltási hisztéria két nap-pal március 15. előtt Pesten? Az akkori nyájas olvasó egy másik márciusban megjelenő lapszámból még azt is megtudhatja, mely sze-rint „Híre van, hogy a hús ára is ismét magasabbra fog emeltetni, ám legyen, utoljára olly magas teend, hogy csak kevesen fogják elérni. • Egyébiránt, ha már csakugyan , megtörténik a fölemelés, tehát meg kellene egyszersmind próbául engedni, ki olcsóbban akar jó húst mérni, ezt szabadon tehesse”. Pénzbeváltás, húsáremelés a die a 15-i nap előtti időszakban? A figyelmesebb újságolvasó azonban egynémely, látszatra jelentéktelenebbnek tűnő cikkből kikövetkeztethette az éppen ülésező pozsonyi diétának ideges, feszült hangulatát. Mondjuk a januárius 11-i ülésen szóba kerülő felső-ma- gyarországi éhínséget. Vagy a városokba menekülő, komoly vészé- sdelmet jelentő munkanélküliek sűrűbben megjelenő közigazgatási rendelkezések is jelzik, hogy nagy -s változások idejének kell elkövet- l keznie! Győrffy László яям A forradalom emlékhelyei a Belvárosban 1848. március 15-re, a 141 év előtti jeles nap főszereplőire, a forradalom és szabadságharc eseményeire fővárosunkban sok-sok szobor, dombormű és emléktábla emlékeztet. E rövid cikk keretében ezúttal csak arra vállalkozhattunk, hogy a Belvárosban és annak közvetlen környékén — a 48-as események fő színterén — található alkotásokat ismertessük. BATTHYÁNY LAJOS gróf: örökmécses, Báthori utcai (Pogány Móric, 1926); elfogatását ábrázoló dombormű, Henszlmann utca 2. (Ispánki József, 1941). IRÁNYI DÁNIEL: szobor, Károlyikert, 1948-ban helyezték át a Liszt Ferenc térről (Kallós Ede, 1904); domborműves emléktábla, Irányi utca 1. (Zs. Csiszér János, 1943); zománctábla, Irányi utca 23. KOSSUTH LAJOS: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály a Szabadság tér 15. sz. épület timpanonján (Fleischer Károly, 1901); szoborcsoport, Kossuth Lajos tér (Kisfalud, Stróbl Zsigmond, Kocsis András, Ungvári Lajos, 1978); utcatábla, Kossuth Lajos utca 2. (Jálics Ernő, 1967); Kossuth Lajos és fiai emléktábla, Deák tér 5. MÁRCIUS 15.: zománctábla, Március 15. tér. 1. NYÁRY PÁL: zománctábla, Nyáry Pál utca 7. PETŐFI SÁNDOR: szobor, Petőfi tér (Izsák Miklós, Huszár Adolf, 1882): domborműves emléktábla, Petőfi tér 1. (Pátzay Pál, 1972); Petőfi Sándor és a Landerer és Heckenast Nyomda emléktáblája, Kossuth Lajos utca 3. 1945 után lebontották (Berán Lajos); domborműves emléktábla, Rákóczi út 12. (Markus Béla) ; Petőfi kútja, Petőfi tér (Wild László, 1983); emléktábla, Deák tér 4—5. (1923); műemléktábla, Királyi Pál utca 18.; emléktábla, Kossuth Lajos utca 19. (1923); Petőfi Sándor szülei és Vörösmarty Mihály özvegye emléktábla, Reáltanoda utca 19. (1974). PEST—PILIS—SOLT—KISKUN VÁRMEGYE, a jog és a szabadság előharcosai emléktábla, Városház utca 7. (1948). PILVAX KÁVÉHÁZ, emléktábla, Pilvax köz 3., kapualj (1969); emléktábla, Pilvax köz 3., étterem (1900/ 1927). SZABADSAJTÓ: emléktábla, Kossuth Lajos utca 3., kapualj. SZALAY LÁSZLÓ: zománctábla, Szalay utca 2., domborműves tábla, Szalay utca 7. SZEMERE BERTALAN: zománctábla, Szemere utca 12. VASVÁRI PÁL: domborműves emléktábla, Nemzeti Múzeum lépcsőfalán (Ligeti Miklós, 1926). VÖRÖSMARTY MIHÁLY: emléktábla, Váci utca 19. (1988); szoborkompozíció, Vörösmarty tér (Kallós Ede, Teles Ede, Márkus Géza). Rajna György ШШ ПН a magyar hegyen béke, ш1 1 Kívánjuk a' sajtó szabadnál Felelős ministeriumot Buda Évenklnti országgyűlést 14. Törvény előtti egyenlőség & Nemzeti őrsereg, é Edzés teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszül . Esküdtszék, képviselet egy 9. Nemzeti Bank. 10. A' katonaság esküdjék mi fiáinkat ne vigyék ki tőlünk. 11. A politikai sítusfoglyok Iz Unió, Egyenlőség, szoba ШЯИЯШ Egy szerdai Mekkora mozgástér kell egy forradalom kibontakozásához? Vegyük kiindulópontnak Petőfi Sándor pesti lakását. Végtére is március 15-én, szerdán kora reggel ott „kezdődtek” a nap eseményei. Petőfi és felesége, Szendrei Júlia 1847 novemberétől a Dohány utca és a Síp utca sarkán álló, 37. helyrajzi és 7. utcai (ház) számot viselő, úgynevezett Schiller-házban lakott, az első emeleten, három Dohány utcára néző szobában. Albérlőjük volt Jókai Mór. Az utcák mai neve is ugyanaz, bár a ház már nem áll. Helyén épült fel a Tolnai Világlapja háza és nyomdája; ez most az Egyetemi Nyomda, a Dohány utca 10—14. alatt. Petőfi tehát innen indult a Pilvax kávéházba. Ez az Úri utca (vagy: Urak utcája) 7. szám alatt, a Libasinszky-féle házban volt, s ekkor már Fillinger János kávés bírta (1846-tól), de az előző tulajdonos nevét őrizte meg. Az Urak utcája ma a Petőfi Sándor utca. A Libasinszky-házat (mely éppúgy átjáróház volt, mint a mellette lévő, ma is álló Károlyi—Trattnerház) 1911-ben lebontották.Petőfi a Pilvaxhoz, a Hatvani (ma: Kossuth Lajos) utcán át jutott. Ennek, s az Új világ (ma: Semmelweis) utcának a sarkán állt az orvosegyetem épülete, ide jöttek majd nemsokára a márciusi ifjak. A régi épület helyén ma a Gourmand cukrászdát és a Puskin mozit is magába foglaló ház áll. A szemben lévő sarkon (a mai Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, a régi Országos Kaszinó épülete helyén) volt az az Arany Sas fogadó, ahonnan Petőfiék és Jókai a kosztot hordatták. A másik sarkon, a mai Astoria Szálló helyén pedig az a Kölber-ház állott, ahol Petőfi mint a Pesti Divatlap segédszerkesztője lakott, s 1844 végén és 1845 elején A helység kalapácsát és a János vitézt írta. A Pilvaxtól nem messze, az Urak utcája és a Zsibárus (ma: Párizsi) utca sarkán volt, a Laffert-házban, az Ellenzéki Kör székhelye. E kör nevezetes tagjai voltak: Batthyány Lajos gróf, Klauzál Gábor, Nyáry Pál. A Laffert-házzal szemben Igasodott: és a mai Főváré Kissé tovább Szervita (Marren át érintő rövid szakaszt Színház (Vöre a Dunára néz épületéhez tál üvegkalicka: a német szír épület helyén tál épülete te: Pilvaxtóls ez a neve) mentek, a Vár — a mai bölrista rendház lyén állt a pilyet, a szépban tüntettek pesti hídfőjén, a Kígyó utcán ra fordulva a rendek teremét, s mellett életet találták, érték az egye (Kecskeméti, Kály) utcában tak a Károlyi a templom me felől (a mai jogi és a börl a Papnevelde minárium kap keri Kecskemi haladtak, kiér (ahol aznap élyet ma Kály rünk. A tempt — 1846 óta a zeum épülete i zeum körút) n len. jókora ke Hatvani utca a Hatvani és 'ii sarkán lélekhez, melyre épült. (Ma itt volt.) innen pi volt a Dohányi Schiller-ház. De a Hatvi sarkán fordul( akkor, a Hatv is ez a neve) : Horváth-ház !