Heti Budapest, 1989. március-június (1. évfolyam, 1-16. szám)

1989-03-11 / 1. szám

SZOMBAT 1989. MÁRCIUS 18. 8.28 Műsorismertetés 8.30 Tévétorna gyerekeknek 8.35 Szivárvány 9.35 Képújság 9.40 Pirx kalandjai 10.40 Hol­ mi? 11.40 Wyhonky 15.50 Az emberi test Angol rövidfilmsorozat 14.15 „Jobb közérzetet!” 15.35 Képújság 15.40 ...és még egymillió lépés 16.30 Foci angol módra... 17.30 Bécsi szeletek 18.25 JOGI ESETEK 19.10 Esti mese 19.30 HÍRADÓ 20.05 Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget 21.25 Roxinpadon, az EAST együttes 22.15 Műkorcsolyázó világbaj­nokság. Nők versenye 23.35 HÍRADÓ 3.­ 14.00 Képújság 15.00 Brahms — Bernstein­­ciklus 17.15 Melyiket a 3 közül? 18.00 TELESPORT 18.25 Gyerekeknek 19.00 Natica Jackson 21.00 HÍRADÓ 2. 21.30 Menetjegy nélkül 22.27 Tv2 Napzárta CSEHSZLOVÁK TV 1. műsor 8.30: Úttörők magazinja 10.00: A tudományról és a technikáról gye­rekeknek 10.40: Mindannyian isko­lakötelesek (tévésorozat) 11.40: Nemzetközi síugróverseny 14.30: Honvédelmi magazin 14.45: Publi­cisztikai magazin 15.25: Találkozás szovjet művészekkel 16.15: Hihe­tetlen valóságok 16.55: A nap per­cei 17.05: Válasz a nézők leveleire 17.15: A gyermekkor és a remény­ség vonata (tévésorozat) 18.20: Esti mese 18.30: Receptek nem csak vasárnapra 19.30: Híradó 20.00: Minden kicsi és nagy állat (angol tévéfilm) 21.35: Sporthíradó 21.50: Zenés szórakoztató műsor 22.50: Tesék átmenni a másik ol­dalra! (tévésorozat) 23.40: Népdalok 2. műsor 9.30: Új történetek a kis­­kerítésen túlról (NDK tévésorozat) 10.30: Nemzetközi síugróverseny 11.40: Orosz nyelvtanfolyam 12.00: Angol nyelvtanfolyam 14.40: Nép­szokások FF 15.15: Kaland az öböl­ben (ausztrál tévéfilm) 16.25: Mű­korcsolya vb 18.00: Fiatalok filmfóruma 18.40: A pozsonyi Lyra műsorából 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Találko­zás kívánságra 21.00: Fejmosás (tévékomédia) 21.45: A híradó szer­kesztőségében 21.55: Az NDK tévé zenés szórakoztató műsora 22.45: Nemzetközi ritmikus gimnasztika (felvételről) JUGOSZLÁV TV 1. műsor 8.10: Műsorismertetés 8.15: Hírek 8.20: Tv-naptár 8.30: Válogatás az oktatóprogramból 13.00: Családi magazin 14.30: Játékfilm gyerekek­nek 16.00: Kritikus pont 16.45: Tv­­napló 17.00: Jugoszláv Kosárlabda Kupa 18.30: Oktatóműsor 19.10: Rajzfilm 19.15: Időjárás 19.30: Tv­­napló — A mai sport 20.15: Játék­film 22.00: Tv-napló 22.15: Éjszakai program 0.15: Hírek 2. műsor 14.25: Műsorismertetés 14.30: Hogyan legyünk együtt? (szórakoztató-informatív műsor) 15.00: A népművészet nyomában 15.30: Éjszakai program (ism.) 17.30: Telkesek (drámasorozat) 19.30: Tv-napló 20.15: Zenei est 21.40: Hírek 21.55: Római festé­szet 22.25: Sportszombat 22.45: Időjárás SZOVJET TV 4.30: 120 perc 6.30: Műsorismerte­tés 6.35: Szovjet dalok 6.55: Ottho­nunk 7.25: Dokumentumfilm 7.45: Évszakok 8.45: A Párizsi Kommün évfordulója 9.00: Szombat a szülők napja 10.30: A szocializmus orszá­gaiban 11.00: Amikor a nő üli meg a lovat (film) 12.30: Hírek 12.40: Ta­lálkozás D. Kuguszinoval 14.10: Rajzfilm 14.15: Műkorcsolya vb jég­tánc 15.45: Nyilvánvaló, hihetetlen 16.45: Nemzetközi műsor 17.45: Filmismereti verseny 19.00: Híradó 19.40: Szombat este 22.10: Hírek 22.20: Viharelőjelzés (film 2. rész) 23.30: Hírek 23.35: Szórakoztató műsor 8 HETI BUDAPEST 48-as sajtószemle V­áltozást! Az akkori újságokat olvasva, a hírek között tallózva fellelhetjük a kisebb eseményeket is, s talán kö­vetkeztethetünk belőlük a nagy pillanatokra, történelmi órákra, napokra is. A Pesten megjelenő Jelenkor az 1848-as esztendőt nem éppen vi­dám vezércikkel köszönti, január 2-i, vasárnapi számában. Éhnyo­mort elhárító törvények — így a cím, és rögtön az első bekezdés: „Láttuk az éhnyomort legrémítőbb alakjában, és nem ok nélkül fél­hetni attól, hogy az emberi nem­nek e rettentő ellensége jövő ta­vaszkor, s ezentúl alighanem gyakrabban meg fog jelenni köz­tünk. Ez indítá hazánk számos tör­vényhatóságait oly utasítások adá­sára, mik szerint országgyűlési követeik e fenyegető veszély ellen célszerű törvényeket kieszközölni igyekezzenek.” Az 1848-as év első vasárnap dél­utánján vagy délelőttjén vajon mi juthatott eszébe annak a pesti la­kosnak, aki kezébe véve ezt a la­pot, rögvest ilyeneket olvashatott a szilveszteri és újévi ünneplés után? Hát még a folytatás, a cikk közepe táján, amely javaslatokat tesz az éhnyomor elkerülésére. „Ha ezzel összevetjük azon ellen­kező rendszert, melly szerint a kézművek nem gyárilag, hanem független és saját kézre dolgozó mesterek által készíttetnek, kik szorgalmuk által vagyont is sze­rezhetnek, és így a proletáriusi osztályból sokkal könnyebben ki­emelkedhetnek, mint a gyárakban dolgozók, utoljára is azon ered­ményre jutunk, hogy: 1. Gyárakat leginkább csak olly­­féle áruk előállítására üdvös léte­síteni, mellyek készítése nagyobb forgalmi tőkét (Betriebskapital)­­kíván; a többit egyes mesterekre bízván. Ide vág a czéhek rendez­­tetési vagy eltöröltetési kérdése (mert a politikai igazságok nem fonalként, hanem minden oldalra terjedő hálóként függnek össze), de ennek vitatása mostani felada­tunk körén túl fekszik. 2. Kívánatos ugyan, hogy a bel­­fogyasztásra szükséges kézművek itthon készítessenek, de nem any­­nyira tanácsos a nép élelmezését gyár- vagy kézművek külföldre va­ló kivitelétől föltételezni, mert igaz marad mindig, kivált ho­nunkban, hogy minden eszközök közül, mellyekre egy közállomány jóllétét és fennmaradását építhet­ni, legbiztosabb az eke.” Vajon mit gondol a mai olvasó, ha e sorokat böngészi? Talán ár­emelésekről volt szó 1848. január­jában? Mindenesetre a Budapesti Híradó március 17-i, pénteki szá­mában Nagy Ignácz, ismert író, új­ságíró, a Tisztújítás című színda­rab szerzője „budapesti hírharang” álnéven szokásos rovatában már a következőket írja: „Mártius 13-án már sokan elkezdék a megfor- ' dított beváltást, azaz visszavitték a húszasokat és ismét bankjegye­­i­ket követelnek. E szerint a tol­­­ vajok is ismét könnyebben érez- t hetik magukat, mert a nehéz ezüstpénzt sokkal bajosabb ellop­ni.” Pénzbeváltási hisztéria két nap-­­­pal március 15. előtt Pesten? Az­­ akkori nyájas olvasó egy másik­­ márciusban megjelenő lapszámból még azt is megtudhatja, mely sze-­­­rint „Híre van, hogy a hús ára is i­s­mét magasabbra fog emeltetni, ám legyen, utoljára olly magas teend, hogy csak kevesen fogják elérni. •­ Egyébiránt, ha már csakugyan , megtörténik a fölemelés, tehát meg kellene egyszersmind próbául engedni, ki olcsóbban akar jó húst mérni, ezt szabadon tehesse”. Pénzbeváltá­s, húsáremelés a die a 15-i nap előtti időszakban? A figyelmesebb újságolvasó­­ azonban egynémely, látszatra je­lentéktelenebbnek tűnő cikkből ki­következtethette az éppen ülésező­­ pozsonyi diétának ideges, feszült hangulatát. Mondjuk a januárius­­ 11-i ülésen szóba kerülő felső-ma-­­ gyarországi éhínséget. Vagy a vá­rosokba menekülő, komoly vészé- s­delmet jelentő munkanélküliek sűrűbben megjelenő közigazgatási­­ rendelkezések is jelzik, hogy nagy -s változások idejének kell elkövet- l keznie! Győrffy László яям A forradalom emlékhelyei a Belvárosban 1848. március 15-re, a 141 év előtti jeles nap főszereplőire, a forrada­lom és szabadságha­rc eseményeire fővárosunkban sok-sok szobor, dom­bormű és emléktábla emlékeztet. E rövid cikk keretében ezúttal csak arra vállalkozhattunk, hogy a Belvá­rosban és annak közvetlen környé­kén — a 48-as események fő színte­rén — található alkotásokat ismertes­sük. BATTHYÁNY LAJOS gróf: örök­mécses, Báthori utcai (Pogány Mó­ric, 1926); elfogatását ábrázoló dom­bormű, Henszlmann utca 2. (Ispánki József, 1941). IRÁNYI DÁNIEL: szobor, Károlyi­kert, 1948-ban helyezték át a Liszt Ferenc térről (Kallós Ede, 1904); domborműves emléktábla, Irányi ut­ca 1. (Zs. Csiszér János, 1943); zo­mánctábla, Irányi utca 23. KOSSUTH LAJOS: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály a Szabadság tér 15. sz. épület tim­panonján (Fleischer Károly, 1901); szoborcsoport, Kossuth Lajos tér (Kisfalud, Stróbl Zsigmond, Kocsis András, Ungvári Lajos, 1978); utca­tábla, Kossuth Lajos utca 2. (Jálics Ernő, 1967); Kossuth Lajos és fiai emléktábla, Deák tér 5. MÁRCIUS 15.: zománctábla, Már­cius 15. tér. 1. NYÁRY PÁL: zománctábla, Nyáry Pál utca 7. PETŐFI SÁNDOR: szobor, Petőfi tér (Izsák Miklós, Huszár Adolf, 1882): domborműves emléktábla, Pe­tőfi tér 1. (Pátzay Pál, 1972); Petőfi Sándor és a Landerer és Heckenast Nyomda emléktáblája, Kossuth La­jos utca 3. 1945 után lebontották (Berán Lajos); domborműves em­léktábla, Rákóczi út 12. (Markus Bé­la) ; Petőfi kútja, Petőfi tér (Wild László, 1983); emléktábla, Deák tér 4—5. (1923); műemléktábla, Királyi Pál utca 18.; emléktábla, Kossuth Lajos utca 19. (1923); Petőfi Sándor szülei és Vörösmarty Mihály özve­gye emléktábla, Reáltanoda utca 19. (1974). PEST—PILIS—SOLT—KISKUN VÁR­MEGYE, a jog és a szabadság elő­­harcosai emléktábla, Városház utca 7. (1948). PILVAX KÁVÉHÁZ, emléktábla, Pilvax köz 3., kapualj (1969); emlék­tábla, Pilvax köz 3., étterem (1900/ 1927). SZABADSAJTÓ: emléktábla, Kos­suth Lajos utca 3., kapualj. SZALAY LÁSZLÓ: zománctábla, Szalay utca 2., domborműves tábla, Szalay utca 7. SZEMERE BERTALAN: zománc­tábla, Szemere utca 12. VAS­VÁRI PÁL: domborműves em­léktábla, Nemzeti Múzeum lépcsőfa­lán (Ligeti Miklós, 1926). VÖRÖSMARTY MIHÁLY: emlék­tábla, Váci utca 19. (1988); szobor­­kompozíció, Vörösmarty tér (Kallós Ede, Teles Ede, Márkus Géza). Rajna György ШШ ПН a magyar hegyen béke, ш1 1 Kívánjuk a' sajtó szabadná­l Felelős ministeriumot Bud­a Évenklnti országgyűlést 1­4. Törvény előtti egyenlőség & Nemzeti őrsereg, é Edzés teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszül . Esküdtszék, képviselet egy 9. Nemzeti Bank. 10. A' katonaság esküdjék mi fiáinkat ne vigyék ki tőlünk. 11. A­ politikai sítusfoglyok Iz Unió, Egyenlőség, szoba ШЯИЯШ Egy szerdai Mekkora mozgástér kell egy forradalom kibontakozásához? Vegyük kiindulópontnak Pe­tőfi Sándor pesti lakását. Végtére is március 15-én, szerdán kora reg­gel ott „kezdődtek” a nap esemé­nyei. Petőfi és felesége, Szendrei Júlia 1847 novemberétől a Dohány utca és a Síp utca sarkán álló, 37­. helyrajzi és 7. utcai (ház) számot viselő, úgynevezett Schiller-ház­­ban lakott, az első emeleten, há­rom Dohány utcára néző szobá­ban. Albérlőjük volt Jókai Mór. Az utcák mai neve is ugyanaz, bár a ház már nem áll. Helyén épült fel a Tolnai Világlapja háza és nyomdája; ez most az Egyetemi Nyomda, a Dohány utca 10—14. alatt. Petőfi tehát innen indult a Pil­vax kávéházba. Ez az Úri utca (vagy: Urak utcája) 7. szám alatt, a Libasinszky-féle házban volt, s ekkor már Fillinger János kávés bírta (1846-tól), de az előző tulaj­donos nevét őrizte meg. Az Urak utcája ma a Petőfi Sándor utca. A Libasinszky-házat (mely éppúgy átjáróház volt, mint a mellette lé­vő, ma is álló Károlyi—Trattner­­ház) 1911-ben lebontották.­Petőfi a Pilvaxhoz, a Hatvani (ma: Kos­suth Lajos) utcán át jutott. En­nek, s az Új világ (ma: Semmel­weis) utcának a sarkán állt az or­vosegyetem épülete, ide jöttek majd nemsokára a márciusi ifjak. A régi épület helyén ma a Gour­mand cukrászdát és a Puskin mo­­zit is magába foglaló ház áll. A szemben lévő sarkon (a mai Szov­jet Kultúra és Tudomány Háza, a régi Országos Kaszinó épülete helyén) volt az az Arany Sas fo­gadó, ahonnan Petőfiék és Jókai a kosztot hordatták. A másik sar­kon, a mai Astoria Szálló helyén pedig az a Kölber-ház állott, ahol Petőfi mint a Pesti Divatlap se­gédszerkesztője lakott, s 1844 vé­gén és 1845 elején A helység ka­lapácsát és a János vitézt írta. A Pilvaxtól nem messze, az Urak utcája és a Zsibárus (ma: Párizsi) utca sarkán volt, a Laf­­fert-­házban, az Ellenzéki Kör szék­­helye. E kör nevezetes tagjai vol­tak: Batthyány Lajos gróf, Klauzál Gábor, Nyáry Pál. A Laffert-ház­zal szemben I­gasodott: é­s a mai Főváré Kissé tovább Szervita (Mar­ren át­ érintő rövid szakaszt Színház (Vöre a Dunára néz épületéhez tál üvegkalicka­­: a német szír épület helyén tál épülete te: Pilvaxtól­­­s ez a neve)­­ mentek, a Vár — a mai böl­­rista rendház lyén állt a pi­lyet, a szép­­­ban tüntettek pesti hídfőjén, a Kígyó utcán ra fordulva a rend­ek tere­­mét, s mellett é­letet találták, érték az egye (Kecskeméti, Kály) utcában tak a Károlyi a templom me felől (a mai jogi és a börl­ a Papnevelde minárium kap keri Kecskemi haladtak, kiér (ahol aznap é­lyet ma Kály rünk. A tempt — 1846 óta a zeum épülete i zeum körút) n len. jókora ke Hatvani utca a Hatvani és 'ii­ sarkán lé­­lekhez, melyre épült. (Ma itt volt.) innen pi volt a Dohány­i Schiller-ház. De a Hatvi sarkán fordul( akkor, a Hatv­ is ez a neve) : Horváth-ház !

Next