Heti Budapest, 1990. január-június (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-09 / 4. szám
Szennyezett a talajvíz TV -Budapest csatornahálózatának fejlesztése mára kizárólag csak a különböző állami beruházásban épülő lakótelepekre korlátozódik. Erre is alig van pénze a tanácsnak. A családi és társasházak magánerős építtetőinek bizony súlyos tízezrekkel kell beszállniuk egy privát beruházásba, amenynyiben csatornát szeretnének építeni maguknak. A hagyományos emésztőgödrös megoldás sem olcsó hosszú távon, hiszen ma már ötszáz forint alatt a szippantóautó be sem megy az utcába. Ez utóbbi közegészségügyi szempontból sem jó, hiszen a sűrűn lakott területeken a talajvíz nagymértékben elfertőződik. A szakemberek szerint a budafoki pincék katasztrofális állapota is a rossz csatornázásra vezethető vissza. A lakosság most megfizeti a felemelt csatornadíjat. Vajon javul-e ezáltal a főváros csatornaellátottsága? - tettük fel a kérdést Vörös Ferencnek, a Fővárosi Csatornázási Művek igazgatójának. - A csatornadíjak emelése bennünket annyiban érint, hogy most egy évig nullszaldósak lehetünk, nem kell ismét elkönyvelnünk százmillió forint veszteséget. Erre elegendő az a köbméterenkénti hetven fillér áremelés, amit számunkra engedélyeztek. Hálózatbővítésre ezután sem lesz több pénzünk. - Mi kellene ahhoz, hogy a helyzet javuljon? - Egyetlen forintocska. - Na, ebből sem lesz cseppkőbarlang... SZŰCS ÉDUA RAJZA ami csak a miénk lehetne... Persze, köbméterenként A lakosság ezt szinte észre sem venné, hiszen egy családnak ez havonta harminc forint pluszt jelentene. Két kiló kenyér árát. -Azt hiszem, ez inkább politikai kérdés, mint pénzügyi, de megoldást jelentene-e valójában? - Ezek a forintok egy év alatt háromszázmilliót tennének ki, és ebből meg lehetne oldani egy egész kerület csatornázását. Például a XVII. kerületét, ahol a legnagyobb aszály közepette is kapavágásra tör fel a fekáliával szennyezett talajvíz. - Mennyi pénz kellene annak az utópisztikus gondolatnak a megvalósításához, hogy a Dunában Budapestnél pisztrángok úszkáljanak? - Annyi pénz a világon sincs. PAVKOVICS JÁNOS Egyetlen forint kellene -----------------------------------GÖRBE KRÓNIKA | Trolitörténelem Pár hete múlt 40 esztendeje, az egyre felejthetetlenebb Joszif Visszarionovics Sztálin (született Dzsugasvili) 70. születésnapja indult meg az első trolijárat Pesten. Ahogy akkor mondták, ezt kaptuk a Világ Dolgozóinak Nagy Vezérétől születésnapja alkalmából, természetes hát, hogy hálánk jeléül az új troli a Nagy Tanító éveinek számát viselte. A Heti Budapestben dr. Nagy Ervin írt az őstroliról is, amely a harmincas években Óbudán közlekedett. Azt írta, ennek kocsijai szőrén-szálán eltűntek. Nos, ha a mai napig nem is, az ötvenes évekig tudom, hol voltak. A „sztálini” vonalon közlekedtek. Ha nem is mind a három, de egy vagy két, kocka formájú trolimatuzsálem járt ezen a vonalon! Diákkoromban gyakran fél órát is vártam, hogy ezeken a már akkor is ipari műemléknek számító vén járgányokon döcöghessek. Hogy ezt követően hova vetette őket a sors, előttem is titok. De ha már a 70-es trolira emlékezünk, érdemes egyik elődjét is megemlíteni, mely világszerte párját ritkította. A 10-es villamos vonalán (mert Sztálin előtt ez járt a Nagymező-Király utca útvonalon) a háború alatt sínautóbusz járt E különös hibrid * jármű szinte a troli ellentéte: rendes autóbusz, mely sínen közlekedik. Nyilván üzemanyag inkább akadt, mint gumiabroncs, vagy talán az áramellátással lehettek gondok, hogy e fura járgány megszületett. A Király utcán valaha járt tömegközlekedési eszközök közül tehát az omnibusz az egyetlen, melyen nem volt alkalmam utazni. De ki tudja, talán erről sem maradtam le végleg. Titkon azt remélem, Pest e hajdani fényes főútvonala a világkiállításra visszanyeri régi nevét és patináját. Nem mintha Majakovszkij SZUHAY BALÁZS ellen bármi kifogásom lenne. Ellenkezőleg. Az orosz művészet e sokoldalú „fenegyereke” mindig is rokonszenves volt számomra. Hajlamos vagyok hinni a morbid anekdotának, mely szerint a sztálini időktől megcsömörlött zseninek öngyilkossága előtt ezek lettek volna utolsó szavai: „Elvtársak, ne lőjetek!”... Érthetetlen ostobaságnak tartom azonban, hogy épp a Király utca viseli most az ő nevét. Ami meg az utca patináját illeti: a Sugár út felépülte előtt ez volt Pest egyik legfontosabb útvonala. Színházak, mulatók, szállodák világa. Ma a város egyik szégyenfoltja. Mindenképpen rendbe kell hozni. És miért ne lehetne régi stílusában? Legalább a Tanács körút és Nagymező utcai szakaszt? Ez a rész a pesti oldal patinás szórakozónegyede lehetne, autók nélkül - esetleg omnibusszal. Tisztelt városatyák és üzletemberek, azt hiszem, érdemes ezen elgondolkozni! _________________ 1 0