Heti Budapest, 1990. július-december (2. évfolyam, 25-50. szám)
1990-07-06 / 25. szám
Elkezdődött Elkezdődött tehát! Az esztendő huszonhatodik hetében a drasztikus áremelések, a harmincharmincnégy legnagyobb, reménytelen helyzetű vállalat elleni csődeljárás megkezdésének bejelentésével, harminc jól menő állami vállalat értékpapírokon keresztül történő magánkézbe adásának meghirdetésével, a vállalkozók privatizációját segítő bank tervének nyilvánosságra hozatalával, a mezőgazdasági üzemeknek, az élelmiszerkereskedelemnek, a költségvetési intézményeknek, a műszaki fejlesztési alapokra juttatott támogatások összesen tízmilliárd forint körüli csökkentésének kilátásba helyezésével, a kiskereskedelmi egységek magánkézbe adásának felgyorsítási tervével elkezdődött a tényleges rendszerváltás. z elképzelések jó részét persze még a Parlamentnek is szentesítenie kell. Ma már azonban semmi kétség aziránt, hogy az Antall-kormány késznek látszik teljes határozottsággal nekilátni a saját felfogása szerinti rendcsináláshoz. Félreértés ne essék - ez mindenképpen pozitívum. Ilyen formán Antall Józsefből immár ellenfelei is el kell hogy ismerjék: nem csak hangzatos jelszavakra képes, de elszántság is van benne a tettekre. Azokra a tettekre, amelyek kényszerűen súlyos helyzet elé állítják a családok többségét Figyelemre méltó, hogy ehhez a gazdasági váltáshoz gyorsuló külpolitikai irányváltás (Jeszenszky külügyminiszter látogatása a NATO székhelyén, a Kereszténydemokrata Internacionálé soros ülésének Budapesten való megrendezése...) társul. És folyik a küzdelem a telkekért is, amely az iskolai hitoktatásról zajló viták döntésében egy egyre erőszakosabb akarat jelenlétét sejteti. Erőszak. Amikor az erőskezű politikust kezdi látni Antall Józsefben, mindjárt azt is kell írjuk: reméljük, nem erőszakosat. Sajnos vannak jelei annak, hogy a kormánykoalíció egyes tagjai, a vezető pártok némely képviselői készek akár erőszakkal is elérni céljaikat. Ezen az sem változtat, hogy a művelődési és a közoktatási miniszter egy bécsi konferencián vádaskodásnak minősítette, hogy az MDF bolsevik módszerekkel akarna keresztény ideológiát kényszeríteni a társadalomra. Mert vannak más jelek is az önkormányzati törvénynek a huszonhatodik héten közzétett és az ezen a héten a kormány által a Parlament elé terjesztett koncepciója sokakban azt a gyanút ébresztette, mintha a helyi hatalmat ismét csak maroknyi ember kezébe szeretnék juttatni. Már készülnek a tervek, amelyek szerint az önkormányzatú vállalatok csak akkor alakulhatnának társasággá, ha előbb államigazgatási felügyelet alá kerülnének. Ez a felügyelet pedig lényegében MDF-felügyeletet jelentene. A tanácsok után megkezdődött az iskolaigazgatók elleni hecckampány is. A Parlament viszont, amelynek meg kellene testesítenie a társadalmi kontrollt, huszadrangú kérdések fölötti perpatvarok színhelyévé kezd válni Az átlagember figyelmét a parttalan vitákkal, vagy az olyan kérdésekkel, mint a terrorista Carnos ügye, akarvaakaratlanul elterelik a lényegi folyamatokról, amelyek között immár bizonyos koncepciós indítékú perek is kezdenek felsejteni. És erre sajnos, csak azt mondhatja az ember az egyik honatya mondatával: nem ezt ígérték, nem ezt várjuk el tőlük. - DOMOKOS - A HÉTRŐL HÉTRE A Heti Budapest kezdeményezésére az elmúlt hét péntekjén harminc polgári-társadalmi szervezet ötven vezetője találkozott egymással, hogy tájékozódjék a most formálódó szervezetek helyzetéről és az őket leginkább foglalkoztató várospolitikai kérdésekről A szerkesztőség vezetői ezúttal is felajánlották: a Heti Budapest kész fórumként szolgálni a pártoktól jórészt független polgári egyesületek számára. A megbeszélésen a legnagyobb érdeklődést az önkormányzati törvény tervezete váltotta ki. Az e körben is tapasztalható információhiányt Balázs István, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatója, Horváth M. Tamás (SZDSZ) és Maróti László Ferenc (MDF) bevezetői és kérdésekre adott válaszai próbálták enyhíteni. Az önszerveződő polgári körök vezetői többször adtak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy úgy tűnik, a törvénytervezet - különösen a fővárosban - túlságosan épít a pártokra, s nem ad teret a pártokon kívüli lokálpatrióták számára ahhoz, hogy a leendő önkormányzati testületekben fejthessék ki tevékenységüket. A készülő törvény fővárosi részével kapcsolatban az a vélemény alakult ki: a részletes fővárosi szabályokat az Országgyűlés által elfogadott törvénynek kellene meghatároznia. A fővárosi kerületeken belül lehetővé kell tenni elöljáróságok létrehozását, amelyeknek némi pénz fölött is rendelkezniük kellene. A főváros kerületi beosztását szintén az Országgyűlés határozza meg, és a helyhatósági választást már ennek alapján rendezzék - hangsúlyozták a polgári körök vezetői BUDAPEST KIADÓ KT. A FŐVÁROSIAK LAPJA HU ISSN 0239-1524 A SZERKESZTŐSÉG CÍME: 1056 BUDAPEST, VÁCI UTCA 62-64. Ügyvezető igazgatófőszerkesztő: Domokos Lajos Főszerkesztő-helyettesek: Búza Péter, Oszlay István Tervezőszerkesztő: Vara Tibor Rovatvezetők: Braun Ágoston Jelenidő Dutka Judit - Családszolgálat Föld S. Péter - Hepi Budapest Harmati János - Fotó Szémann Béla - Művész és világ A társadalmi szerkesztőbizottság elnöke: Ráday Mihály A bizottság tagjai: dr. Galambos Sándor, dr. Huszti András, Katona Áron, Lipp László, Pálvölgyi Péter, Pándy Tamás, Zsigmond Attila Titkársági telefon: 118-14-14, 118-39-33/27 és 39. mellék Szerkesztők: 117-38-55 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hónapkézbesítő postahivatalokban. Megrendelhető a lapban található szelvényen. Előfizetési díj egy évre: 1014 forint, fél évre 507 forint, negyedévre 253,50 forint, egy hónapra 84,50 forint. A számítógépes kiadványszerkesztés Apple Macintosh gépeken készült Balogh Illés vezetésével Telefon: 111-4323 Nyomda: Pannon Nyomda Veszprém Őrház utca 38.8200 Igazgató: Fekete István Lapunk a Fővárosi Tanács és a Világkiállítás Szervező Bizottságának támogatásával készül.