Új Hírnök, 1992. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-04-06 / 14. szám

Jónéhány évvel ezelőtt - amikor a villamosenergia jó­val olcsóbb volt - az egyik sike­res tévéműsor nézettségi szintjét úgy mérték meg az or­szág energia központjában, hogy felkérték a tévénézőket, kapcsoljanak be lakásukban minden villanyégőt, és ebből "megsarcolták" hányan nézik a műsort. Napjainkban ez egy kissé költséges lenne, ezért fo­gadjuk el Friderikusz Sándor azon kijelentését, hogy show­­műsorát ötmillióan szokták nézni. Ez igaz lehet, mert másnap országszerte ez a műsor a be­szédtéma. Annak vezetőjéről meglehetősen eltérőek a véle­mények, így: Friderikusz zse­niális, visszataszítóan nagy­­képű, a legjobb magyar ripor­ter, amerikamániás ripacs, le­bilincselő egyéniség, viselke­dése botrányos, igazi tévégeg­­men és még sorolhatnánk... De mit olvashatunk erről a la­pokban? - Nem is olyan nagy világ­szám ez a Friderikusz-show­­, írja az egyik fővárosi lap, melynek zsurnalisztája így jellemzi a tévégegment: "Pisze orrát felemeli, és affektálva teszi fel kérdéseit beszélgető­­partnerének. Igazából nem is a válaszok a fontosak, hanem Friderikusz sziporkái, grima­szai, gúnyos mosolyai és rövid magántáncai." A leírás szerint amerikai stílusban - olyan szupersztár-pózban - jelenik meg, és ajánlja önmagát... "Ha nem írnánk le - folytatódik a kritika -, akkor sem tőlünk tudnák meg a show-t nézők, hogy Friderikusz maximáli­san érezteti velünk a felhők magasságáig nyúló zseniaitá­­sát" - eddig az idézet. Egy másik lap "Klinikai ese­tek” címmel, közvélemény-ku­tatásának eredményeit publi­kálja, mely szerint a megkér­dezettek közül legtöbben íz­léstelennek, gusztustalannak ítélik, amit láttak, hallottak. Olyan néző is akadt a cikk író­ja szerint, aki elkeseredésé­ben kikapcsolta a készüléket, kérdezve önmagától: ez a tévé új szórakoztató műfaja? - Hát Istenem! ízlések és po­fonok közt vannak különbsé­gek, de bárcsak ez lenne a Ma­gyar Televízió legrosszabb műsora! - Mindennek van határa! - ezt pisszegi az egyik szóki­mondó lap, és szerinte teljes­séggel felfoghatatlan, hogy a riporter miért jár-kel úgy a ké­­pernyőn, mintha ő lenne a vi­lág első számú showmenje, és a korábbi műsorban szereplő féregevésre utalva ezt írja: "Javaslom, hogy a legközeleb­bi hasonló műsor előtt apró fi­gyelmesség gyanánt küldje­nek a tévénézőknek a repülő­gépeken rendszeresített kis zacskókból ajándékba. Persze reklámként a zacskókra rá le­hetne nyomni egy ügyes, bogá­revő riporter képét BELÜL­RŐL! (Sic!) Tallózgatás közben olyan lap is akadt, mely "Övön alul" címmel valami pozitív jelzőt is "elengedett" a népszerű tévé­­gegmenről, és így értékeli az egyik Friderikusz-show kung­­fuzó-epizódját: "Nagyjából ez volt az a pont, ahol a közönség erős tapsban tört ki, ami vi­szont már nemcsak az autó­mentes embernek szólt, ha­nem a műsorvezetőnek is, aki a riportalany ügyes megvá­lasztásával avatott be mind­annyiunkat a helyes herelég­zés anatómiájába." Néhány lap zsurnalisztája részéről "átvilágított" Frideri­kusz egy nagyképű, maximáli­san öntelt, gátlástalan nyu­gatmajmoló lenne? - Lehet, hogy igen, de enélkül nem le­hetne ilyen kiváló show-men, sokoldalú, nyugati színvonalú televíziós személyiség, aki mindig maximális felkészült­ségről tesz tanúbizonyságot. Akiket pedig műsora netalán mégsem érdekel, tévékészülé­keiket nyugodtan átkapcsol­hatják egy másik csatornára. Mert Friderikuszt lehet sze­retni vagy nem szeretni, elis­merni vagy elmarasztalni, de szakmai zsenialitása és lebi­lincselő egyénisége nem vitat­ható. (k-i) Friderikuszt támadják Zseniális vagy 1992. április 6. (Új Mérnök A sokoldalú Chamberlain Richard Chamberlain a hí­res hollywoodi sztár egy éven át szinte teljesen visszavonul­tam élt hawaii villájában. A művészt a magyar közönség az elmúlt esztendőben a rend­kívül közkedvelt Tövismada­rak és a Shogun című filmso­rozatokban láthatta. (Ez utóbbit a SAT1-es műholdas adás nemrég kezdte ismét ve­títeni.) Chamberlain paradicsomi körülmények között töltötte az időt csodálatos fehér villá­jában, amely Hawaii legszebb és legcsöndesebb vidékén ta­lálható. A házat körülvevő park hatalmas öreg fái hűs ár­nyat nyújtanak és hallani a tenger zúgását. Richard ked­veli a vízisportot, katama­ránja mindig bevetésre ké­szen áll a strand közelében. A sportos életmód nyilván hoz­zájárul, hogy a sztár ma is karcsú. Szinte hihetetlen, hogy ez a rendkívül szép férfi már 56 esztendős, hiszen egész lénye fiatalos, dacol az idő múlásával. A híres művész azonban ha­marosan maga mögött hagyja az idilli világot és az év elején Münchenbe repül, ahol ter­mészetesen a munka várja. Ott kezdik forgatni A nagy ki­hívás című filmet, melyben partnerei Alain Delon, Ant­hony Delon és Jürgen Proch­­now. Richard Chamberlain na­gyon örül, hogy Németország­ba utazhat. Mint irodalomba­rát először a weimari Goethe­­házat akarja felkeresni. Goet­­he-nek, Friedrich Schillernek és Hermann Hessének szinte valamennyi műve a sztár bir­tokában van. Ezenkívül sze­reti Beethoven és Mozart ze­néjét. E nagyszerű műveket nem csak hallgatja, hanem zongorán maga is szívesen el­játssza. Egykor ugyanis ze­nélni sőt énekelni is tanult, lemeze is megjelent. Tudni kell még róla, hogy sokoldalú műveltséggel bír, több diplo­mája is van. Képzett belsőépí­tész, történész és festészetet is tanult. A festés ma is ked­ves időtöltése. Hawaii villája falait saját alkotásaival éke­sítette fel. Csík Ibolya

Next