Heti Új Hírnök, 2002. július-december (1. évfolyam, 10-35. szám)

2002-08-24 / 17. szám

— 26 Csokonai Vitéz Mi­hály: Karnyóné című vígjátékával zárul a Gyulai Várszínház 39. Nyári bemutatója. Az évad utolsó sajtótájé­koztatóján Gedeon József igazgató beve­zetőjében örömmel közölte, hogy másfél hónap alatt húszezer néző tekintette meg a Várszínház program­jának különböző mű­fajú előadásait. E szé­les körű látogatottság ebben az évadban is szép eredményként könyvelhető el, mert a nyári időszakban más-más helyeken is voltak, és vannak ren­dezvények, de a Vár­színház atmoszférája mégis sok embert ide­csalogatott. A sajtótájékoztatón a szín­ház igazgatója üdvözölte és bemutatta Csokonai Vitéz Mi­hály: Karnyóné című vígjáté­kának vendég-, illetve sztár­szereplőit, nevezetesen a be­regszászi Illyés Gyula Színház társulatának tagjait és rende­zőjét, Vidnyánszky Attilát. Karnyónét Szűcs Nelli játssza, a fiát, Samut Trill Zsolt sze­mélyesíti meg. Két udvarló is csatlakozik a csapathoz, Eper­jes Károly Lipittlotty és Gás­pár Sándor Lipptopp szerepét tölti be. Mivel két társulat tag­jainak az összekapcsolódása révén valósult meg e darab, ezért most egy egyedi szerep­osztású előadást nézhetnek meg a színházbarátok. A tava­lyi Dorottya bemutatása után, idén augusztus 6-10. között egy egészen másképp megren­dezett előadásra került sor. Másfajta színpadi létezési tör­vényekkel, és más zeneiség­gel, hiszen Csokonainak is ilyen csodálatos és sokszínű volt az élete. E vígjátékkal jel­képesen megkoronázták a Gyulai Várszínház 39. Nyári bemutatóját. A sajtótájékoztató végén Eperjes Károly Kossuth-díjas színművésszel interjút készí­tettünk. - Milyen ér­zés együtt dol­gozni a vendég­színészekkel? - A beregszá­szi vendégszí­nészek előtt volt szerencsém ta­lálkozni határa­inkon túli színé­szekkel, de bát­ran kijelenthe­tem, hogy le a kalappal azon alázat előtt, ahogyan az otta­ni művészek, az ő lehetőségeik­hez mérten pró­bálnak és ját­szanak. Nekem egy jó társulat­tal - mint jelen­leg is - öröm együtt lenni, színdarabot próbálni, játszani. A hazai színművészeti főisko­lásainknak érdemes volna Be­regszászra kilátogatni, és meg­tapasztalni az ott élő színészek munkáját. A látottakból már fel tudnánk mérni, hogy Ma­gyarországon mit jelent szí­nésznek lenni. - Ön mikor végezte el a Színművészeti Főiskolát? - Huszonkét éve, azóta hi­vatásos színész vagyok. Pá­lyám a Csiky Gergely Szín­házban kezdődött, majd ezt követte a Nemzeti Színház. Játszottam a Katona József Színházban, és a Radnóti Mik­lós Színpadon is, de 1977 óta a Kelemen László Színház tagja vagyok. - Az eltelt időszak alatt mi­lyen szerepekben láthatta a kö­zönség ? - Rengeteg színházi darab­ban, és tévéfilmben is láthatott a közönség. Közülük csak né­hányat említenék: Eldorado, Csapd le csacsi, Az asszony, A két Pierrot, Küldetés Evianba, és legutóbb a Híd Ember-ben gróf Széchenyi Istvánt szemé­lyesítettem meg. - Milyen érzés volt eljátsza­ni egy ilyen magasztos szere­pet és ez a szerep nyújtott-e önnek valami pluszt az életé­ben, amely szemléletét tovább gazdagította? - Széchenyi István élete számomra nem volt ismeret­len, mert azon a vidéken ne­velkedett, ahol én születtem. A film forgatása előtt, kontroll­ként áttanulmányoztam pályá­ját, hogy általam, minél hitele­sebb képet lássanak a nézők az ő személyiségéből. Újat nem kaptam, hiszen nem volt ide­gen Széchenyi munkássága, inkább úgy fogalmaznék, hogy mire a forgatás befejeződött hitemben megerősítést kap­tam. - Eddigi pályája során mi­lyen díjakkal jutalmazták Eperjes Károlyt, a színmű­vészt? - Első, színészeknek járó Jászai Mari-díjamat 1986-ban vehettem át, majd 1990-ben a Magyar Művészetért díjat kap­tam meg, 1993-ban Erzsébet­­díjban részesültem, és 1999- ben Kossuth-díjas színész let­tem. - Beszélgetésünk során tem­peramentumos egyéniséget fe­deztem fel önben és bölcs gon­dolatokkal megáldott színész­nek titulálnám, akinél nincs megállás, de tudatosan építi további karrierjét. - Valóban kevés időt szakí­tok vegetálásra. Jelenleg egy hatrészes filmsorozatban Mih­eil Ferkót, a betyárt ját­szom, akit a végén felakaszta­nak. Ez a film előreláthatólag év végén kerül a televízió kép­ernyőjére. A nyári pihenése­met Rómába tervezzük, ott ta­nul a fiam, és a családommal közösen meglátogatjuk. Bróda Ibolya Fotó: Such Tamás Sztárinterjú Milfoit Ferkó, a betyár Röhej Kimutatták, hogy a test hőjének hetvenöt százalékát a fejünk adja le. Ezek szerint, ha van egy sapkánk, nyugodtan síelhetünk meztelenül. © Azért nem érdemes pontosan kez­deni, mert akkor rémesen hosszú len­ne a munkanap. ©­­ Kétszer is előfordult, hogy mun­kából hazajövet más férfi karjában ta­láltam a feleségemet. Mitévő legyek? - Nem is tudom. Vállalhatnál túlórát. - A sárkány egy páncélos lovaggal találko­zik. - Micsoda pechem van - sóhajt fel - megint konzerv! - A kis elefánt életében először bemegy a nu­dista strandra. Az első szembe jövő férfin na­gyon elcsodálkozik, és udvariasan megkérde­zi tőle: - Bácsi ne tessék haragudni! Tetszik elég levegőt kapni azon a kicsike ormányon? - Két légy sétál Robinson fején. Egyszer csak megszólal az egyik: - Én most elmegyek. Majd Pénteken talál­kozunk. © Két székely ül a Pesten az operában, nézik a Bánk bánt. Egyszer az egyik azt mondja,­­ Te komám, én ki kell menjek huddozni, de te maradj itt, hogy tudd elmesélni, mi is történt. Na, valahogy ki is mászik a székely és nyi­­togatja az ajtókat, de mindegyik zárva van, nem találja a WC-t. Már nagyon kell neki pi­silni, hát talál egy szobát, benne egy asztal, egy szék s az asztalon egy virágos váza. Szét­néz és belepisil a vázába. - Na, mi történt? - kérdezi visszaérve a ko­mája mellé. - Hát, bejött Bánk bán, megszúrta Gertrudiszt, utána bejöttél te, kivetted a virá­got a vázából és belehuddoztál. - Egyik nap egy új kiskakas érkezik a tyúk­ólba. Még aznap magáévá teszi az összes tyú­kot. Erre a nagy kakas azt mondja neki: - Ne csináld ezt kiskakas, mert el fogsz kapni valamit és meghalsz! Másnap a kiskakas már a kacsákat is meg­kapja. Erre a nagy kakas: - Kiskakas rossz vége lesz ennek, el fogsz valamit kapni és meghalsz. A kiskakas nem foglalkozik a nagy kakas­sal és harmadnap már a birkákat is magáévá teszi. Egy héttel később a kiskakas holtan fekszik a réten és a keselyűk köröznek felette. Erre a nagy kakas: - Látod kiskakas megmondtam, hogy meg fogsz halni! A kiskakas egy pillanatra kinyitja a szemét, majd be­csukja. A nagy kakas kérdi tőle: - Hát kiskakas, te élsz??? - Kussoljál, még a végén el­ijeszted őket!

Next