Heti Új Hírnök, 2004. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
2004-04-03 / 13. szám
Nem rejtik el a halált Az együttérzésre máshol nincs idő A rák a XXI. század talán egyik legelterjedtebb betegsége. Ma Magyarországon a lakosság közel egyharmadát érinti közvetlenül vagy közvetve, mégis ez az egyik olyan betegség, amelyről a legkevesebbet tudunk. Miskolcon a Hospice otthon tíz éve látja el, segíti a daganatos betegségben szenvedőket. Az otthon a tüneti (palliatív) ellátásra szakosodott és azokra a betegekre, akik szakmai segítség nélkül nem, vagy csak nehezen képesek a betegséggel járó panaszokkal megbirkózni. A Hospice két különálló szervezetből áll, a Hospice otthonból és a házigondozói munkacsoportból. Mindkét szervezet az Erzsébet Hospice alapítvány számlájára befizetett adományokból tartja fenn magát. A Hospice otthon az Országos Egészségügyi Pénztártól is kap az ápolási napoknak megfelelő mértékű támogatást, mely támogatás a betegellátás 38-40 százalékát fedezi. Ez év februárjától a házigondozó munkacsoporton belül a munka, a szakápoló munka egy részét a Megyei Egészségbiztosítási pénztár fedezi. Az itt dolgozók fő feladata, az onklógiai osztályok munkáját kiegészítve, otthonaikban felkeresni és ellátni a súlyosabb eseteket. A daganatos betegségeket kísérő tünetek egyik legismertebb formája a fájdalom, amelynek az enyhítése, csökkentése, ennél a betegségnél, a kezelések mellett a legfontosabb tevékenység. A palliatív, tüneti ellátás külön szakterület, a nyugati országokban ebből szakvizsgát lehet tenni, ma Magyarországon azonban erre még nincs lehetőség. Az otthon munkájában részt vesznek lelkészek, önkéntesek is, akiknek a fő tevékenysége a betegek szorongásait enyhíteni, az otthonos, családias légkört fenntartani, és azokat a problémákat megoldani, melyek a klasszikus egészségügyi ellátásnak nem része, de a betegek közérzetét javíthatja. Az önkéntesek egy része a fiatal korosztályból kerül ki - akik korán találkoznak ezzel a problémával, átérzik ennek a jelentőségét és egyfajta vágy alakul ki bennük a szociális segítségnyújtás iránt -, a másik része az aktívan dolgozó korosztályból, akik korukból, helyzetükből adódóan itt a társadalom hasznos tagjának érezhetik magukat, számos önkéntes pedig a munkájából eredő stressz oldására vállal önkéntes munkát. Az otthonban dolgozók számára - legyen az önkéntes, ápoló vagy orvos - ez a munka a fizikai, lelki teher és az elismertség hiánya miatt nagyon nehéz. Magyar János ápoló, aki az önkéntesek toborzásával, összetartásával is foglalkozik, elmondta: - Eleinte volt egyfajta frusztráltság bennem, hogy itt nincs az ápolóknak sikerélménye, de ez nem így van. Itt a sikerélmény az, hogy képes vagyok javítani a betegek életminőségén. A Hospice a megye egész területéről fogad betegeket, az osztály azonban csak húszágyas. A várakozók száma viszont elég magas, ezért a betegeknek 1-2 hetet a betegség súlyosságától függően várniuk kell. A köztudatban a Hospice úgy él, mint az az osztály, ahol a haldokló betegek ápolásával foglalkoznak, ezért sokan inkább elkerülik. Simkó Csaba főorvos azonban ezt cáfolja: - A munkánk jelentős része nem a haldoklógondozás, hanem a lényegesen jobb állapotú betegek panaszainak, fájdalmainak az enyhítése. Az, hogy valaki bekerül az osztályra, nem azt jelenti, hogy az ő napjai meg lennének számlálva. Az is igaz, hogy munkánk során nem rejtjük el a halált, hogy születtünk és meghalunk a mi szemléletünkben az életnek természetes része. A Hospice ellátása teljesen ingyenes, mert egy súlyosan beteg ember ápolása nagy teher a családja számára. Az itt dolgozók fő célja azt elérni, hogy az emberek belássák, a rák népbetegség, bárki bármikor találkozhat vele. Megfelelő gondozás testi és lelki ápolás mellett a beteg állapota jelentősen javítható. Bíznak abban, hogy hamarosan az ilyen jellegű otthonok támogatása a város és az egészséges emberek ügye is lesz és újabb osztályt nyithatnak a megye más területein. Magyar János az önkéntesek toborzásával is foglalkozik Dr. Simkó Csaba főorvos Ritka az üres agy...