Heti Kelet, 2003 (2. évfolyam, 1-48. szám)
2003-05-08 / 17. szám
Privatizálják a ménesbirtokot? Egész Békés megyét foglalkoztatja az a kérdés, hogy mi lesz a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok sorsa. Kósza hírek terjednek megyeszerte egy esetleges privatizációról. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják ezeket a pletykákat az illetékesek - sem a ménesbirtok, sem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetői. Annyi bizonyos, hogy döntés még nincs, de a privatizáció törvényi lehetősége fennáll. A parlamenti választásokat megelőzően az MSZP képviselőjelöltjei hangoztatták, hogy Mezőhegyest nem érinti a privatizáció. Az 1784-ben alapított ménesbirtok állami vállalat marad, megőrzi a mintagazdaság funkcióit, a genetikai állomány fenntartását, a fajtakísérletek lebonyolítását, valamint az agrárértelmiség és a mezőgazdasági szakmunkások képzését. A választások időszakában egyértelműnek tűnt, hogy Mezőhegyesen a jövőben is biztosítva lesz mintegy 700 fő foglalkoztatása, ami döntő mértékben befolyásolja a város életét. Ez mindenképpen fontos lennne, hiszen 1997- ben Mezőhegyes már átélt, sőt, ha nehezen is, de túlélt egy traumát, amikor egy sikertelen privatizációt követően bezárta kapuit a több mint száz éven át üzemelő cukorgyár. Akkor több mint 200 ember munkahelye szűnt meg. Ha most a ménesbirtokot is privatizálja a kormány, akkor ismét több száz munkaerő kerül utcára, több száz család megélhetése válik bizonytalanná. Ha mégis sor kerül a privatizációra, akkor, azt hiszem, jogosan gondolkodhatunk el azon, hogy vajon mi lesz ezeknek az embereknek a sorsa? Ki garantálja majd a családjaik megélhetését? Nemrégiben szavaztunk hazánk európai uniós csatlakozásáról, Békés megyében Mezőhegyesen volt a legmagasabb az igen szavazatok aránya, több mint 92 százalék. Valószínűleg a mezőhegyesiek nem tudták, hogy az unióban alapelv az, hogy állami vállalatok támogatása tilos. Tehát a ménesbirtok is eleshet az évi 500-600 milliós állami támogatástól. Egyetlen lehetőség a privatizáció? - merül föl bennünk. Mezőhegyes már megtapasztalta, milyen, amikor rossz gazda kezébe kerül a felbecsülhetetlen értékű állami vagyon. Arra hívnám fel a tárca figyelmét, hogy aki a ménesbirtok privatizációjáról dönt, az Mezőhegyes sorsáról dönt. Tisztelettel várom a tárca és a kormány illetékeseinek döntését, véleményét arról, hogy mi az igazság a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok privatizációjával kapcsolatban!____________ Erdős Norbert MK € S M € GV € ADIO GYULA FM 96 OROSHÁZA FM 88.6 MEZŐKOVÁCSHÁZA FM 88.3 ft Békés Megyei Híradó A múlt az őserő Napjaink világszemléletének egyik negatív jelensége a nemzet, a nemzetek szerepének megkérdőjelezése, lebecsülése, vagy éppen tagadása. Ez természetesen a történelmi igazság megtagadása is. A mai „modern" szemlélet egyszerűen figyelmen kívül hagyja, hogy minden, ami a világban negatív - negatív eredményhez vezet. A múlt minden tényezője benne van a jelenben. A múlt az az őserő, amelyből származunk. Az ember a földön anyaghoz kötött befolyás alatt áll. Az anyagi értelem ez ideig még nem tárta fel a földöntúli összefüggéseket, és igyekezete jelenleg is csupán arra irányul, hogy az anyagot uralma alá hajtsa. A természeti erők, energiák jórészt ma is ismeretlenek. A múlt benne van a jelenben, és a jelen irányul a jövő felé. A népi kultúrák, hagyományok, dalok, anyanyelv, a környezet, a táj - a természetben szétválaszthatatlan egységet alkotnak. Az ősiség esetében ez hatványozottan igaz. A nemzettudat, a magyarságtudat, a nemzetnek, a magyarságnak elidegeníthetetlen része. Az utolsó ötvenezer évről szólva: a magyarság egyidős a zsidósággal. Egy hatalmas, vándorló népről beszélünk. Ez a nép óriási távolságokat járt be, és útjain, érintkezve más népekkel, átadta tudását. Következményként az ősi sumer nyelv lett a zsidó vallás szent nyelve, „módosítva" némileg azt. Földes Attila vizsgálódása során a következő megállapításra jutott: az akkádok az ősi sumer nyelvből nem tudták kiirtani a mély hangzású „u” betűt. Mégpedig azért, mert enélkül az istentisztelet szent szavai érthetetlenek lettek volna. Ponori Thewrewk Aurél „Csillagok a Bibliában" című könyvében is sok érdekes dolog található. Egyebek mellett felsorolja a sumír hónapneveket: Niszamu, Aiaru, Szimánu, Dumuzu, Abu, Ululu, Taszitu, Kiszlimu, Tebetu - nem folytatom. A zsidók ezeket így változtatták héberre: Niszán, Ijjár, Szárán, stb. Vagyis elhagyták az „u” betűket! Ehhez nem szükséges magyarázkodás. A legendákon, mítoszokon, tárgyi bizonyításokon túl ma már köztudott, hogy a genetikai emlékek hordozzák azt a tájat, azt a földet, melyen léteztek. Ezek az ember csontjaiban tovább élnek, például a jógák ólomtartalmából felismerhető, behatárolható a terület. A csontváz felépítésének megismeréséhez eredményesen felhasználható a számítógépes háromdimenziós rekonstrukció. Óhatatlanul felmerül a kérdés: kiknek áll érdekükben, hogy a magyar nép ne ismerje meg őseit? Milyen ok készteti erre őket? Kik és miért igyekeznek elveszíteni egy nemzet erkölcsi tartását és annak gyökereit? Egy biztos: nem a nemzetszeretők. Mert a pénz uralma, a hatalomvágy Mammon társadalmához vezet, és megfertőzi a lelkeket, kioltja a szeretetet. Amíg a lélek imádkozik, a kapzsiság megvásárolja a szellemet. Az agy szürkeállományát is megveszi hatalmának megerősítése érdekében. Uralomvágya nem ismer korlátokat, nem válogat az eszközökben. Háborúk sorozata bizonyság erre. Újra és újra megkísérli a világuralmat, a világuralom megvalósítását, így ismétli a történelem önmagát. Nemzetiséget prédikál, miközben gyűlölködik. Ez hát az a jelen, mely egyenesen irányul a jövő felé. Milyen esélye lehet az erőtlen nemzeteknek a túlélésre? Vajnai László 3