Heti Kelet, 2004 (3. évfolyam, 1-50. szám)
2004-06-24 / 23-24. szám
Sztálin halála, a június 17-ei keletnémet felkelés, a magyar kommunista pártban megnyilvánuló elégedetlenség s a törvénytelenségek miatti felháborodás Rákosi hatalmát először csak meggyengítette, majd a fokozódó kritika őt és kormányát július 2-án lemondásra késztette. Utóda Nagy Imre lett, aki miniszterelnöki bemutatkozó beszédében kormánya fő feladatának a törvénytelenségek megszüntetését jelölte meg. Egyházi téren megengedhetetlennek mondta az erőszakos eszközök alkalmazását. Beszédét a püspökök is bizakodással fogadták. A püspökök főleg a hitoktatással kapcsolatos panaszaikat terjesztették a kormány elé. Ennek hatására lehetővé tették, hogy a tanév kezdete előtti két napon hittan-pótbeíratásokra kerüljön sor. A főpásztoroknak visszaadták az ÁEH (Állami Egyházügyi Hivatal) megbízottai által elvett püspöki pecséteket. Az internálások július végén történt megszüntetése és az augusztus 20-ai amnesztia után a kiszabadult papoknak megengedték, hogy püspökeik alkalmazhassák őket, de régi helyükre nem mehettek vissza. Nagy Imre kormányra jutása és törekvése, hogy a törvénytelenségeket megszüntesse, valamint az egyházat sújtó korlátozásokat csökkentse, bizakodással töltöttel el a hívek millióit. A számos eredmény azonban nem tudta elrejteni a pártdiktatúra valódi szándékait. Jóllehet, az ÁEH megyei megbízottainak megtiltották az egyházmegye anyagi kérdéseibe való beleszólást, a szókimondó és gerinces papokkal szemben tovább folytatták a megfélemlítési politikát. Ennek leggyakoribb módja az volt, hogy püspökeik tudtán kívül vagy az ÁEH budapesti központjába, vagy a megyei központba rendelték be őket, s ott, ha lehetett, szép szóval, ha ez nem járt eredménnyel, durva fenyegetéssel, illetve egyéb módon próbálták a lelkészeket magatartásuk megváltoztatására bírni. A legtöbb visszaélést a hitoktatással kapcsolatban követte el a pártállam. 1954- ben öt megyében jóval a tanév befejezése előtt, már április 28-án beszüntették a hitoktatást. Az ezzel kapcsolatos panaszokra az a válasz érkezett, hogy a visszaélésekről a Közoktatásügyi Minisztérium nem tudott, és „azonnal intézkedés történik”. Ebből azonban nem lett semmi. Az enyhülési folyamatba vetett hitnek és egyre csökkenő reménykedésnek Rákosi Mátyás ellentámadása vetett véget. Rákosi az Országgyűlés 1954. december 21-i debreceni ünnepi ülésén erélyes fellépést követelt minden olyan megnyilatkozással szemben, amely a párt tekintélyét és vezető szerepét akarja csökkenteni. Az államvezetés éléről eltávolított Rákosi folytatta az előző év végén megindított harcát hatalma visszaszerzéséért. Januárban Nagy Imre irányzatát jobbra hajlónak és igen veszélyesnek mondotta. Ezek után nem keltett meglepetést, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának április 14-i központi vezetőségi ülése Nagy Imrét kizárta a párt politikai bizottságából s a központi vezetésből, az országgyűlés pedig április 18- án felmentette a minisztertanács elnökének tisztéből. Rákosi hatalomra kerülésével újból felerősödött az egyház működésének gyengítésére irányuló küzdelem, melynek során„újból jelentkeztek a korábbi egyházpolitikai torzulások.” A kommunista párt központi vezetésének augusztusi ülésén megállapították, hogy az utóbbi években megélénkült vallásos tevékenységnek, a templomba járók s a hittanra beiratkozók számbeli növekedésének, valamint bizonyos vallásos egyesületek aktivizálódásának egyik oka a klerikális reakció elleni harc elhanyagolása volt. A központi vezetőségi ülésen ugyanakkor elrendelték az egyházi részről megmutatkozó reakciós törekvések adminisztratív eszközökkel való letörését. December közepén rajtaütésszerűen, házkutatásokat országszerte rendeztek mind a lelkészkedő papság, mind a lelki közösséget tartó egyének körében. Összeesküvés és zughitoktatás után kutattak, és néhány papot le is tartóztattak, akiktől iratokat, könyveket és írógépeket vittek el. Rákosi és társai egyelőre nem vették komolyan a katasztrófapolitikájuk miatt fokozódó elégedetlenséget. A párt központi vezetősége, miután Rákosit felmentette titkári tisztségéből, határozatokat fogadott el a gazdasági és társadalmi élet demokratizálására. Mivel azonban ezek végrehajtására a pártvezetőség komolyan nem tudta rászánni magát, a forradalom kitörése elkerülhetetlenné vált. Azzal, hogy a pártállam irányítói kitartottak alapvető célkitűzéseik - a vallás fokozatos felszámolása - mellett (annak ellenére, hogy ezzel az emberek személyi méltóságán kívül az ország alkotmányát is súlyosan megsértették), szintén hozzájárultak a népharag jogos kitöréséhez. A rosszul taktikázó vezetés ellen felforrósodott hangulat következtében Nagy Imrét visszavették a kormányba, majd az egyetemi ifjúság október 23-án, délután a Petőfi-szobortól a Margit-híd budai hídfőjéhez közel álló Bem-szoborhoz vonult. Gerő Ernő beszéde - amely az ifjúság megmozdulását és követeléseit ellenforradalminak bélyegezte - még aznap este lángra lobbantotta a lefojtott indulatokat. Virág Ferenc pécsi püspök október 29-én az ÁEH cenzúrája nélkül pásztorlevelet adott ki, amelyben feltárta a magyar egyház sérelmeit. Október 30-án a katonaság kiszabadította felsőpetényi fogságából Mindszenty József bíborost, és 31-én diadalmenetben vitték őt Budára, a romos„Prímás palotába”. No- A diktatúra (7. rész) 1953-1961 Új kerékpárra vagy kerékpáralkatrészre, esetleg kiegészítőre lenne szüksége? Jöjjön el a Szabó Dezső utcai üzletünkbe, és tekintse meg választékunkat! Igény szerint felszereljük, illetve megjavítjuk kerékpárját. Üzletünkben Simson- és Babetta-alkatrészek is vásárolhatók, illetve megrendelhetők. MTB és hagyományos 28-as kerékpárok most kedvezményesen kaphatók! Minden új kerékpárhoz ajándékot adunk! Megkezdtük tűzoltó készülékek forgalmazását, javítását, hitelesítését! Mindezek reális áron! Nyitva: h.p. 8-12,14-18, szó: 8-12. „VELO-SHOP” Kerékpár- és Alkatrész-szaküzlet Békés, Szabó Dezső utca 28. Telefon: (66) 411-380 10