Heti Válasz, 2001. április-június (1. évfolyam, 1-12. szám)
2001-05-25 / 7. szám
ÖNGYILKOSSÁG, DEPRESSZIÓ, ALLERGIA... Olyan emberek körében, akik erős elektroszmog-hatásnak vannak kitéve, magasabb az öngyilkosságok aránya, mint más népességi csoportoknál (a North Carolina Egyetem kutatása szerint). Az alacsonyfrekvenciás elektromágneses terek akadályozzák a melatonin hormon termelődését, és ezzel előmozdítják a depresszió kialakulását. Allergiás betegségek kialakulásának számos oka van, többek között a tartós stressz, a helytelen táplálkozás, de előidézheti a radioaktív sugárzás és az elektroszmog is. KÍSÉRLETEK EGEREKKEL - A magyar határértékek némely frekvenciatartományban szigorúbbak, mint az ugyanerre vonatkozó EU-ajánlás. Hazánkban jelenleg folyik a küszöbértékek összehangolása - magyarázza Thuróczy György. - Az elektromágneses terek, ezen belül a mobiltelefonok sugár-egészségügyi jelentőségének megítélése nagyon eltérő. Egyrészt azért, mert az elektromágneses erőterek alkalmazási területe nő, másrészt nem áll rendelkezésre elegendő tudományos eredmény az egészségkárosító hatásokról. A nagyfeszültségű távvezetékek élettani egészségkárosító hatása is aggodalmakat kelt az emberekben. Több mint egy tucat tanulmány vizsgálta a lehetséges összefüggéseket a gyermekkori leukémia és a lakóhelyi elektromágneses sugárzás között. Thuróczy György szerint az eddig közölt eredmények azt mutatják, hogy valószínűsíthető összefüggés a rák és az alacsony frekvenciájú mágneses terek becsült értékei között, de további vizsgálatok szükségesek. A gyermekkori agydaganatok esetében az összefüggés sokkal gyengébb, hasonlóan a felnőttkori leukémiás megbetegedésekhez. Vizsgálatok bár nagy számban történtek, és sok esetben pozitív eredményt hoztak, az abba bevont személyek korlátozott száma miatt a megbízhatóság szempontjából nehezen elfogadhatók - magyarázza a professzor. A jelenlegi kutatások elsősorban az elővigyázatosság elvét hangsúlyozzák azokban az esetekben, ahol a környezetre, egészségre gyakorolt hatásokban bizonytalanságok vannak. - A genfi tanácskozás egyrészt a mobilkommunikációt mindinkább használó gyerekek védelmével, illetve az egyéni érzékenységgel kapcsolatos teendőket jelölte ki - összegzi a konferencia tapasztalatait Thuróczy György. Bármennyire elgondolkodtatók is egyes rádiófrekvenciás sugárzások, mágneses terek hatásai, melyeket éppen korunk vív-Az elektromágneses sugárzás élettani szempontból két alapvetően különböző kategóriára, ionizáló és nem ionizáló sugárzásra osztható. Az előbbinek, például a gamma-sugárzásnak bizonyos dózison felül nagyon erős élettani hatása van. Használata nagy elővigyázatosságot igényel. A nem ionizáló, például rádiófrekvenciás sugárzás élettani hatása összehasonlíthatatlanul csekélyebb. Forrás: Életünk és a mobiltelefon (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület 2000) lányai hívtak elő, társadalmunkból már nem száműzhetők a mobiltelefonok, a számítógépek és a nagyfeszültségű vezetékek sem. A lakosság igénye várhatóan növekedni fog, akár az eddigi folyamatokat, akár a jövő fejlesztési terveit tekintjük. Mindenesetre megnyugtató, hogy a kísérletek számának növekedésével és a szabványosítás pontosításával lassan, de biztosan oszlik a „köd" az elektroszmog hatása körül. Szederkényi Éva Olasz kutatók egereken végzett kísérletekkel kimutatták, hogy az elektroszmog károsan befolyásolhatja a megtermékenyülést. Az alacsonyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás a nőstény egerekben megakadályozza a tüszőérést. A kutatók a nőstény egereket 33 és 50 hertz erősségű sugárzásnak vetették alá több napon keresztül. Észrevették, hogy a tüszőérést megszakította a sugárzás, az elektromágneses tér erősségétől függően a tüszőknek csak egytizede, legjobb esetben egyharmada lett termőképes. Bár a kutatók feltételezik, hogy az elektroszmog hasonlóképpen avatkozik be a sejtek szabályozó mechanizmusaiba, a konkrét összefüggést és bizonyítékot erre még nem sikerült megtalálni. További állatkísérleteket terveznek annak bizonyítására, hogy az elektromágneses sugárzásnak vannak-e hasonló hatásai az emberi termékenységre. ÉRVÉNYBEN LÉVŐ SZABVÁNYOK Az Európai Unió Tanácsa a római szerződés 3. cikkelyében (1999/519/EC) ajánlást tett közzé, amely a lakosságot érő nem ionizáló sugárzás határértékeit adja meg. Az ENSZ sugárvédelmi bizottsága (International Commission on Non- Ionizing Radiation Protection, ICNIRP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapításait figyelembe véve a tanács alapkorlátként meghatározta az emberi szervezet által elnyelt sugárzásmennyiség felső határát. Meghatározta továbbá úgynevezett megengedhető határértékként (referenciaszintként) a külső, levegőben mérhető sugárzás felső korlátját. A hazai egészségügyi határértékeket 30 kHz-300 GHz között (ide tartoznak a rádió-műsorszóró adók, mobiltelefonbázisállomások, radarok) az 1986-ban kiadott MSZ 16260-86 számú szabvány határozza meg. A szabályozási, szabványosítási munkát nehezíti, hogy számos esetben a technikai, ipari előrehaladás megelőzte az egészségügyi, környezetvédelmi megfontolásokat. Gyakorlati alkalmazásuk azért is nehéz, mert a szabványokhoz tartozó méréstechnikai eljárásokat csak most dolgozzák ki. Jelenleg még a nemzetközi és az EU-szabályozás, illetve -szabványosítás sem teljes. 2001/05/25 hetiVálasz * 57