Heti Válasz, 2001. április-június (1. évfolyam, 1-12. szám)

2001-05-25 / 7. szám

ÖNGYILKOSSÁG, DEPRESSZIÓ, ALLERGIA... Olyan emberek körében, akik erős elektroszmog-hatásnak vannak kitéve, ma­gasabb az öngyilkosságok aránya, mint más népességi csoportoknál (a North Carolina Egyetem kutatása szerint). Az alacsonyfrekvenciás elektromágneses te­rek akadályozzák a melatonin hormon termelődését, és ezzel előmozdítják a depresszió kialakulását. Allergiás betegségek kialakulásának számos oka van, többek között a tartós stressz, a helytelen táplálkozás, de előidézheti a radioak­tív sugárzás és az elektroszmog is. KÍSÉRLETEK EGEREKKEL - A magyar határértékek némely frekvenciatartományban szi­gorúbbak, mint az ugyanerre vonatkozó EU-ajánlás. Hazánkban jelenleg folyik a küszöbértékek összehangolása - magyarázza Thuróczy György. - Az elektromágneses terek, ezen belül a mo­biltelefonok sugár-egészségügyi jelentőségének megítélése na­gyon eltérő. Egyrészt azért, mert az elektromágneses erőterek alkalmazási területe nő, másrészt nem áll rendelkezésre elegen­dő tudományos eredmény az egészségkárosító hatásokról. A nagyfeszültségű távveze­tékek élettani egészségkárosító hatása is aggodalmakat kelt az emberekben. Több mint egy tu­cat tanulmány vizsgálta a le­hetséges összefüggéseket a gyermekkori leukémia és a la­kóhelyi elektromágneses sugár­zás között. Thuróczy György szerint az eddig közölt eredmé­nyek azt mutatják, hogy való­színűsíthető összefüggés a rák és az alacsony frekvenciájú mág­neses terek becsült értékei kö­zött, de további vizsgálatok szükségesek.­­ A gyermekkori agydagana­tok esetében az összefüggés sokkal gyengébb, hasonlóan a felnőttkori leukémiás megbete­gedésekhez. Vizsgálatok bár nagy számban történtek, és sok esetben pozitív eredményt hoz­tak, az abba bevont személyek korlátozott száma miatt a meg­bízhatóság szempontjából ne­hezen elfogadhatók - magya­rázza a professzor. A jelenlegi kutatások első­sorban az elővigyázatosság el­vét hangsúlyozzák azokban az esetekben, ahol a környezetre, egészségre gyakorolt hatásokban bizonytalanságok vannak. - A genfi tanácskozás egyrészt a mobilkommunikációt mind­inkább használó gyerekek védelmével, illetve az egyéni érzé­kenységgel kapcsolatos teendőket jelölte ki - összegzi a konfe­rencia tapasztalatait Thuróczy György. Bármennyire elgondolkodtatók is egyes rádiófrekvenciás su­gárzások, mágneses terek hatásai, melyeket éppen korunk vív-Az elektromágneses sugárzás élettani szempontból két alapvetően különböző ka­tegóriára, ionizáló és nem ionizáló sugárzásra osztható. Az előbbinek, például a gamma-sugárzásnak bizonyos dózison felül nagyon erős élettani hatása van. Használata nagy elővigyázatosságot igényel. A nem ionizáló, például rádiófrek­venciás sugárzás élettani hatása összehasonlíthatatlanul csekélyebb. Forrás: Életünk és a mobiltelefon (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület 2000) lányai hívtak elő, társadalmunkból már nem száműzhetők a mo­biltelefonok, a számítógépek és a nagyfeszültségű vezetékek sem. A lakosság igénye várhatóan növekedni fog, akár az eddigi folyamatokat, akár a jövő fejlesztési terveit tekintjük. Minden­esetre megnyugtató, hogy a kísérletek számának növekedésével és a szabványosítás pontosításával lassan, de biztosan oszlik a „köd" az elektroszmog hatása körül. Szederkényi Éva Olasz kutatók egereken végzett kísér­letekkel kimutatták, hogy az elektro­szmog károsan befolyásolhatja a megtermékenyülést. Az alacsony­­frekvenciájú elektromágneses sugár­zás a nőstény egerekben megakadá­lyozza a tüszőérést. A kutatók a nős­tény egereket 33 és 50 hertz erőssé­gű sugárzásnak vetették alá több na­pon keresztül. Észrevették, hogy a tü­szőérést megszakította a sugárzás, az elektromágneses tér erősségétől füg­gően a tüszőknek csak egytizede, leg­jobb esetben egyharmada lett termő­képes. Bár a kutatók feltételezik, hogy az elektroszmog hasonlóképpen avatkozik be a sejtek szabályozó me­chanizmusaiba, a konkrét összefüg­gést és bizonyítékot erre még nem si­került megtalálni. További állatkísér­leteket terveznek annak bizonyításá­ra, hogy az elektromágneses sugár­zásnak vannak-e hasonló hatásai az emberi termékenységre. ÉRVÉNYBEN LÉVŐ SZABVÁNYOK Az Európai Unió Tanácsa a római szerződés 3. cikkelyében (1999/519/EC) aján­lást tett közzé, amely a lakosságot érő nem ionizáló sugárzás határértékeit adja meg. Az ENSZ sugárvédelmi bizottsága (International Commission on Non- Ionizing Radiation Protection, ICNIRP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapításait figyelembe véve a tanács alapkorlátként meghatározta az embe­ri szervezet által elnyelt sugárzásmennyiség felső határát. Meghatározta továb­bá úgynevezett megengedhető határértékként (referenciaszintként) a külső, le­vegőben mérhető sugárzás felső korlátját. A hazai egészségügyi határértékeket 30 kHz-300 GHz között (ide tartoznak a rádió-műsorszóró adók, mobiltelefon­bázisállomások, radarok) az 1986-ban kiadott MSZ 16260-86 számú szabvány határozza meg. A szabályozási, szabványosítási munkát nehezíti, hogy számos esetben a technikai, ipari előrehaladás megelőzte az egészségügyi, környezetvé­delmi megfontolásokat. Gyakorlati alkalmazásuk azért is nehéz, mert a szabvá­nyokhoz tartozó méréstechnikai eljárásokat csak most dolgozzák ki. Jelenleg még a nemzetközi és az EU-szabályozás, illetve -szabványosítás sem teljes. 2001/05/25 hetiVálasz * 57

Next