Heti Válasz, 2002. július-augusztus (2. évfolyam, 27-35. szám)
2002-08-02 / 31. szám
Kultúra ^ köttet Jx)0(ÁlIlQJ IajtotCUcYjuuJkU[ LtoW : JcoMoo zbUau. K^of KALLÓS ZOLTÁN TÁBOROKAT SZERVEZ, SZÓRVÁNYKOLLÉGIUMOT ÉPÍT Nem viszi a földbe őserejét Válaszút. Az erdélyi falucska neve úgy hat, akár egy felkiáltójel. Muszáj felfigyelni rá. A szájhagyomány szerint a honfoglalás idején a Verecke felől érkező magyarok átkeltek a Meszesen, és úgy ereszkedtek le a Borsai-patak völgyébe. Válaszúttól fél körülbelül 25 kilométerre van két település: Kisesküllő, Nagyesküllő. Itt letáboroztak és újabb vérszerződést kötöttek. Jöttek lefelé, Válaszútra értek, akkor elválott a sereg. Egyik része lefelé ment, a Szamos völgyén, a másik része a völgyön fel, Kolozsvárra, a harmadik pedig a Mezőségre. Azóta hívják a falut Válaszútnak - legalábbis így tartják a falusiak - sorolja Válaszút történelmét egyik leghíresebb szülötte, Kallós Zoltán néprajzkutató. (A település másik nagy szülötte Wass Albert. ) A válaszútiak könyv nélkül fújják a falu történelmét. A szájhagyomány minden fontosabb eseményt megőrzött, amit az elmúlt évszázadok hoztak: árvizet, mészárlást, hitvitát. A tudóst arról kérdeztük, hogy szülőföldjének hol a helye, mi a szerepe a magyarság néprajzában. - Állítólag a mezőségi hangszeres zene a magyar népzene teteje, és valószínűleg ez szólalt meg egykoron az erdélyi fejedelmi udvarok mulatságain. A táncházakban a legutolsó táncrend többnyire a mezőségi abban táncolják ki magukat legjobban a fiatalok - mondja Kallós Zoltán. - Néprajzilag Válaszút is a Mezőséghez tartozik, bár a tudósok valamiért külön tájegységként kezelik a Borsa völgyét. Hét, itt található falu teljesen azonos néprajzilag: Kendilona, Bonchida, Válaszút, Kolozsborsa, Magyarmacskás, Fejérd és Telekfarka. Ezeknek a településeknek a viselete egy az egyben megegyezik a bukovinai székelyek népviseletével. A Borsavölgyieket mi úgy tartjuk számon: nemesfalvak. Még Bethlen Gábor idejében kapták a nemességet. És nemcsak a Borsa-völgyet, hanem a környező völgyek falvak is ide lehet sorolni. Ezek a nemesfalvak nem voltak viseletes falvak. A környező mezőségiek azt mondták a kalotaszegiekre, hogy darázsderekúak vagy hosszú derekúak, mert a csípőn kötötték meg a szoknyát. A többiek, akik mell alatt kötötték meg, a kurta derekúak... Vistában és Széken mind a mai napig hordják a viseletét. Gyermekkoromban még láttam olyan gazdát, aki aratáskor bő gatyába, ünneplőbe öltözött a búza behordásához. De a néprajzosok nem ismerik a régi viseletét. A legszebb ingeket az elhunytakra adták. Eltemették a halottakkal. ►W A hagyományoknak is múzeumban a helyük? ►M A szokások még elevenen élnek: a betlehemezés, a lakodalmas vagy a tej összemérése. Tavasszal összemérik, kinek mennyi tejet ad a juha, és ki-ki aszerint kapja az osztalékot. Előfordul, hogy tíz juh nem ad annyit, mint másnak öt-hat, aki jobban feleltette. Nagy ünnepséggel, tánccal, zenével végzi a falu a tejösszemérést. Magyarlónán - ahol juhmérésnek mondják - három napig tart a mulatság, ahová az is elmegy, akinek juha sincs, sőt szinte már csak azért tartanak juhot, hogy megrendezhessék a mulatságot. ►N Léteznek még feltáratlan néprajzi területek? ►M Sosem lehet tudni, hogy mi bukkan elő. Mert a gyerekek többnyire a nagyszüleiktől vették át a hagyományokat, így előfordul, hogy olyasmit is tudnak, amit a szüleik nemzedéke nem. De mi, néprajzosok sokszor ismételgetjük magunkat, mert a fiataloknak kényelmesebb azokra a helyekre elmenniük, ahol már jártak előttük gyűjtők, az ismert énekesekhez, zenészekhez, és újból felgyűjteni a dalokat. Palatkára mennek, Kalotaszegre, Neti Sanyi bácsihoz - habár a Mezőségen még sok zenész él, akiket jó volna megmutatni. Mert sorban halnak el. Azok közül a prímások közül is meghaltak már vagy négyen-öten, akiknek zenei adatait, tudását a Fonó Utobó óra sorozata rögzítette. A Mezőségen is, de Moldvában különösen sok olyan hely van még, ahol soha senki nem járt gyűjtési szándékkal, és biztos vagyok benne, hogy Magyarországon is vannak ilyen területek. Nem akarok neveket mondani, de most jelent meg egy könyv, amelyben az olvasható, hogy Petrás Marikától gyűjtöttek népdalt. Az már nem jelenik meg a kötetben, hogy Petrás Marika az én lemezemről tanulta az éneket, egy klézsei adatközlő felvételéről. De az ilyesminek nem mennek utána, saját gyűjtésként tüntetik fel. 44 . heti Válasz 2002/08/02