Heti Válasz, 2002. november-december (2. évfolyam, 45-52. szám)

2002-11-08 / 45. szám

Időrend Iszlámbarát párt győzött Törökországban Törökországban az iszlám­­barát Igazság és Haladás (AK) párt nyerte meg a múlt vasárnap tartott előreho­zott parlamenti választást. A Recep Tayyip Erdogan ve­zette politikai tömörülés a szavazatok 34,2 százalékát szerezte meg, és ezzel ab­szolút többséghez jutott a parlamentben. A végered­mény szerint az AK 363 mandátumot szerzett az 550 fős törvényhozásban. E párton kívül csak a balközép irányzatú Köztársasági Néppárt (CHP) jutott be a parlamentbe, és 19,4 százalékos eredményével 180 képviselőt delegálhat. A fennmaradó hét mandátum független jelölteknek jutott. A 48 esztendős Erdogan jelezte, hogy pártja Törökország EU- tagságának előmozdításáért, valamint „a nemzeti érdekeket megóvva" a Nemzet­közi Valutaalappal kötött gazdasági program megvalósításáért fog küzdeni. CIA-akció terroristák ellen Jemenben vasárnap a CIA repülőgépéről indított rakéta találta el azt a gépkocsit, amelyben hat, terrorcselekmények elkö­vetésével gyanúsított férfi utazott. Az amerikai kémszervezet feltehetőleg egy Predator típusú, pilóta nélküli gépről in­dított Hellfire rakétával találta el az au­tót. Egy név nélkül nyilatkozó tisztviselő szerint az amerikai hadseregnek nem volt köze az autórobbantáshoz. Az autóban életét vesztette az al-Kaida feltételezett hat tagja. A terrorizmus elleni harc egyik célpontja is meghalt, a jemeni férfi állí­tólag fő szervezője volt annak a két évvel ezelőtti ádeni merényletnek, amelyben 17 amerikai tengerész vesztette életét. Bush sikerét jósolják___________ A kedden tartott amerikai részleges vá­lasztások első eredményei a hivatalban lévő elnök, George W. Bush és pártja, a republikánusok sikerét jósolják. A vég­eredményt csak lapzártánk után teszik közzé. A képviselőház egészét (435 he­lyet), a szenátus harmadát (34 helyet) és az 50-ből 36 kormányzó személyét érin­tette a keddi voksolás. A képviselőházban mintegy 20 fővel tovább erősödik a köz­társaságpártiak többsége, és a szenátus­ban is túlsúlyba kerülnek. A szakértők kü­lönösen Floridára figyeltek, ahol Jeb Bush, az elnök öccse a kormányzó. Az el­ső jelentések szerint a George Bush nép­szerűségét mutató kormányzói szavazást Jeb 59-31 arányban megnyerte demokra­ta vetélytársával szemben. Medqyessy Washingtonban_____ Medgyessy Péter magyar kormányfő lap­zártánk után kezdte meg washingtoni tár­gyalásait. A miniszterelnököt fogadja George W. Bush amerikai elnök. A látoga­tás előtt a magyar sajtó azt vitatta, hogy milyen felajánlásokat tesz Medgyessy a magyar részvételre a terrorizmus elleni harcban. Egyes források szerint harcoló alakulatot is kész a kormány a válságöve­zetekbe küldeni, s amerikai katonai fel­szereléseket kíván vásárolni az elnöki fo­gadásért cserébe. Kedden­­ Amerikába tartva - a miniszterelnök megállt Párizs­ban, ahol fogadta őt Chirac francia köz­­társasági elnök és Jean-Pierre Raffarin kormányfő is. Légtérvédelem a NATO-csúcs alatt November második felében amerikai har­ci repülőgépek védik Csehország légterét. Erre a november 21-22-i prágai NATO- csúcstalálkozó miatt van szükség. A szol­gálatukat teljesítő amerikai pilóták nem büntethetők a cseh törvények alapján. A tervek szerint Csehország felett két F-16-os teljesít járőrszolgálatot, a cseh­­német határ fölött pedig egy AWACS fel­derítőgép segíti majd munkájukat. A né­metországi támaszpontokon pedig beve­tésre várna több harci repülőgép. A cseh hadsereg négy MiG-21-es gépe áll majd készenlétben, a csúcstalálkozó idejére pedig új légvédelmi rakétarendszert tele­pítenek Prágába. A bejelentett 40 tünte­tés békés lebonyolítására 12 ezer rendőrt és 5000 katonát vezényelnek a fővárosba. 4 . heti válasz 2002/b­/os Szaúdi nem, kuvaiti igen Szaúd-Arábia a hét végén közölte, hogy az Egyesült Államok Irak elleni katonai fellé­pése esetén nem engedélyezi a területén lévő bázisok használatát és légtere igény­­bevételét az akcióhoz, még akkor sem, ha ez az ENSZ jóváhagyásával történne. Ugyanakkor Kuvait hozzájárult ahhoz, hogy támaszpontjait és légterét az Irakot támadó amerikai hadsereg használhassa, ám ezt csak a világszervezet támogatásá­val vehetné igénybe Washington. Román vélekedés a magyarokról A román közvélemény a szélsőséges poli­tika fogalmát elsősorban az országban élő magyar kisebbséghez és Magyarországhoz köti. Ez derült ki abból a közvélemény­kutatásból, amelynek eredményét hét­főn hozták nyilvánosságra Romániában. A megkérdezettek 17 százaléka szerint a világon a leginkább szélsőséges politikát Irak folytatja, a második helyen áll Magyaroszág 11,7 százalékkal. A válasz­adók egyharmada egyetért a szélsőséges pártok betiltásával. Ötvenkét százalékuk úgy véli, hogy a Nagy-Románia Pártnak, 37,5 százalékuk szerint pedig az RMDSZ- nek kellene eltűnnie. A többség szerint a románok és a magyarok harmonikus együttélése a politikusok hibájából nem valósulhat meg. Előrehozott választások Izraelben Hétfőn három bizalmatlansági indítványt is túlélt az izraeli kormány, mégis siker­telenül próbált új kabinenetet alakítani Ariel Saron miniszterelnök, aki kedden bejelentette, hogy januárban előrehozott választásokat tartanak Izraelben. Saron az utóbbi hetekben a költségvetés vitájá­ban a megszállt területeken lévő zsidó te­lepek támogatásában nem tudott meg­egyezni koalíciós partnereivel. Hétfőn a közép-izraeli Kfar Szabóban palesztin me­rénylő megölt két izraelit, húszat megse­­besített abban a robbantásban, amelyet egy bevásárlóközpontnál hajtott végre. Erősödő jobboldal Csehországban A csehországi részleges szenátusi, illetve az önkormányzati választások eredmé­nyeként a parlament felsőházában elvesz­tette többségét a balközép kormánykoalí­ció. A 81 tagú testületben az ellenzéki pártok 43 mandátummal rendelkeznek, s 26 szenátorával továbbra is a Polgári De­mokrata Párt a legerősebb frakció.

Next