Heti Válasz, 2003. július-szeptember (3. évfolyam, 27-39. szám)
2003-09-05 / 36. szám
A KÖNYV A LEGRADY TESTVÉREK 1930-BAN MEGJELENT KÖTETÉNEK HASONMÁS KIADÁSA. TRIANON KEGYETLEN TÉVEDÉSEIRE, VÉRLÁZÍTÓ IGAZSÁGTALANSÁGÁRA HÍVJA FEL A VILÁG FIGYELMÉT. VÁDIRAT, MELYBEN A SZERZŐ SZÁMTALAN ÉRVET SORAKOZTAT FEL A,BÉKEMŰ’" ELLEN. A MŰ RÉSZLETESEN BEMUTATJA, TÉRKÉPEKKEL TESZI ÉRZÉKELHETŐVÉ A HAZÁNKAT ÉRT TERÜLETI, ERKÖLCSI, GAZDASÁGI KÁROKAT, MAJD A DIKTÁTUM HÁTTERÉT, GYÖKEREIT VIZSGÁLJA. A MÁSODIK RÉSZBEN KÉPSOROZATON KERESZTÜL NYERHETÜNK BEPILLANTÁST NEMZETÜNK ÖNMAGÁÉRT ÉS EURÓPÁÉRT FOLYTATOTT 1000 ÉVES KÜZDELMÉBE. Holdfény Budapest, Pf. 22. 1780 A könyvritkaság impozáns kivitelben megrendelhető: Ára: 4950 Ft + postaköltség Telefon: 06-20 977-8379 I KÖNYVÚJDONSÁG 48 ■ heti válasz 2003/09/06 ZIoPpKl HtHALf X oog C[lA ►► Az Akadémia szabályzata szerint 65 éves korig tölthető be az intézetigazgatói tisztség.Tavaly ősszel köszöntötték 60. születésnapján, vagyis csak négy év áll a rendelkezésére intézetvezetői elképzeléseinek megvalósítására. Érdemes volt így belevágni? ►► Van annak előnye is, ha az ember hatvanéves. Ekkorra ugyanis már megírta azt a néhány művet, amiért számon tartják, s jó esetben van mögötte komolyabb kutatásszervezési tapasztalat is, így aztán elfogultság nélkül foglalkozhat a fiatal kutatók segítésével. Fontosnak tartom helyzetük javítását. Nemcsak azokét, akik már a Néprajzi Kutatóintézet munkatársai, hanem azokét is, akik szeretnének itt dolgozni. Szeretném elérni, hogy évente legalább egy határon túli magyar fiatal kutató vagy oktató legalább hat hónapot az intézetben dolgozhasson, így szorosabbá válhasson a határon túli tudományos műhelyekkel az együttműködés. Ősszel remélhetően elfogadják az UNESCO-ban indítványunkat - amit a finnekkel és a koreaiakkal közösen nyújtottunk be - a folklór világnapjának a megünneplésére. Ennek időpontja Voigt Vilmos javaslatára szeptember 13. lenne, mert e napon írta alá Herder az első nemzetközi népdal- és fordításgyűjtemény előszavát. Hiába vannak szép UNESCO-határozatok, a folklórt, mint az etnikus identitás egyik kifejeződését, sok helyen nem támogatják. Ha javaslatunkat megszavazzák, nagy győzelem lesz! ►► A sámánizmus emlékei után kutatva jó néhány kis nép kultúrájának helyzetéről közvetlenül is tapasztalatokat szerezhetett. ►► Először, 1992-ben a jakutok, majd 1995-ben és 1996-ban a burjátok és a tuvaiak körében kutathattam. A sámánizmust e népek az etnikus önazonosság megfogalmazására is felhasználják. Az utóbbiaknál tanúja lehettem, hogy miként születik újjá a sámánizmus abban a pillanatban, amikor kiszabadulnak az írók és a kutatók az ideológiai nyomás alól. Szerencsére a tuvaiaknál egy Illyés Gyula nagyságú író vette kezébe a sámánizmus kutatását, és kitűnő gyűjtő lett belőle. Tuvai és orosz nyelven publikálta a sámán folklór szövegeit. A közeljövőben nagydoktori disszertációmban a tuvai gyűjtéseimről és azok tanulságairól fogok számot adni. ►► A sámánizmust nagyobb perspektívába ágyazottan is vizsgálta. - Egy nagy összehasonlító kutatás érdekében a kilencvenes évektől rendszeresen jártam Kínában, Japánban és Koreában. Az foglalkoztatott ugyanis, hogy melyek azok a nagy tipológiai egységek, amelyek mentén rendezni lehetne az eurázsiai sámánizmus gazdag anyagát. E vizsgálódások eredményeit, A sámánok könyvét egy német kiadó szép kiállítású kötetben adta közre, de megjelent finnül és észtül is. Azért is sok képpel jelentetem meg a könyveimet, mert úgy gondolom, egy kép többet mond mint tíz oldal leírás, és ráadásul kevésbé félrevezető. Filmeket pedig azért csináltam, mert egy perc mozgókép többet mutat, mint húsz fotó. Nincs az a leírás, amelyik gesztusokat, arckifejezéseket, mozdulatokat megközelítőleg is vissza tudna adni. Hiszen ahogyan a sámán hajladozik, ahogy fogja és üti a dobot, igen gyorsan történik. A néprajzi leírásban, de még a néprajzi filmben is az adatoknak csak egy töredéke fogalmazódik meg. Tehát a sűrítés sűrítése jelenik meg a néprajzi szakirodalomban. Többek között ezért is gondoltam rá, hogy a gyűjtési videókat vágatlanul is meg kell őrizni. ►F Gondolom, a kis népek kultúrájának a megőrzése is motiválta, amikor szorgalmazni kezdte, hogy készítsék el HOPPÁL MIHÁLY A FOLKLÓR VILÁGNAPJÁRÓL ÉS A MAGYAR MITOLÓGIA REKONSTRUKCIÓJÁRÓL Nyelvünkbe kódolt történelem A külhoni szakmai körökben a legismertebb magyar néprajzkutatók egyike. A Sámánizmuskutatók Nemzetközi Szövetsége hat ízben választotta meg elnökéül, öt éve vezeti a budapesti székhelyű Európai Folklórintézetet, fél éve került a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének élére. Hoppál Mihályt a terveiről, kutatásairól kérdeztük. UJligu FOTÓ: GRIECHISCH TAMÁS