Heti Válasz, 2004. október-december (4. évfolyam, 41-53. szám)
2004-11-11 / 46. szám
KULTÚRA adófizetők pénzéből készülnek. Ezért pedig valamit nyújtani kell az adófizetőknek, és nem készülhet húsz kísérleti film. Legfeljebb három-négy, ha azok felfedezésekkel, újításokkal előreviszik a magyar filmművészetet. ► Milyen alkotások készüljenek? ► Ennek eldöntéséhez elengedhetetlen egy jól végiggondolt kulturális stratégia kidolgozása: felelős embereknek felelős döntéseket kell hozni a forgatásra szánt összegek odaítélésekor, és ha rossz eredmény születik, akkor le kell váltani őket. Szerintem a forgatókönyv készülhet klasszikus magyar irodalmi műből, szólhat mai problémákról, készülhet gyerekfilm. S lehet minden évben egy nagy anyagi ráfordítással, erős forgatókönyvből készült történelmi vagy egyéb alkotás: az egész magyar közönségnek és külföldnek, amit büszkén vállal Magyarország. Ha például a Sorstalanság olyan eredményt hoz, amit szerintem hozni fog, akkor megérte a nagy anyagi ráfordítást. ► Mi legyen a fiatal filmrendezőkkel? ► Feltétlenül támogatni kell őket, hogy elkészíthessék a saját nemzedékükről szóló filmeket, ahogy annak idején mi is a Sodrásban-t, a Gyerekbetegségeket, az Álmodozások korát. De fontos, hogy szóljanak ezek az alkotások valamiről, s más korosztályok is megtudják a fiatalok igényeit, vágyait. Aki pedig jó filmet készít, kapjon újra lehetőséget. Mert vannak fantasztikusan tehetséges fiatalok. ► Kikre gondol? ► Például Antal Nimródra. Kontroll című alkotása remek film. Olyan mű, aminek általános kérdéseket érintő története van, és mai is. Az lenne a jó, ha a többi tehetséges, remekül elkészített film is lassan elkezdene szólni valamiről. A fiataloknak a mozgókép az anyanyelvük, de azt nem elég könnyedén beszélni, mondani is kell valamit. ► A Kontroll Budapesten játszódik, akárcsak sok Szabó István-film a Tűzoltó utca 25.-től a Budapesti mesékig. A későbbi műveinek gyakran más ország a helyszíne, de ön mindig visszatér Budapestre. Ellentétben több más világhírű filmrendezővel, így például Polanskival, Formannal, Wendersszel, akik új hazát választottak. Ön miért maradt itt? ► Én ilyen vagyok, ők olyanok. Itt vagyok otthon. De Menzel is Prágában maradt - talán azért, mert egy évben és egy hónapban születtünk? ► Tizennégy mozit készített. Melyik a legkedvesebb? ► Az Apa áll hozzám a legközelebb. A legjobban pedig a Bizalom forgatásán éreztem magam, Bánsági Ildikónak, Andorai Péternek és Koltai Lajosnak köszönhetően. Csodálatos húsz napot töltöttünk el ideális körülmények között, egy műteremben. Úgy bíztunk egymásban, mint a trapéz artistái. Mindenki mindent kipróbálhatott, mert tudtuk, hogy a másik jót akar, és türelemmel vártunk egymásra. Szoros barátságunk mindenkiből a maximumot hozta ki. ► A biztonságért folyó harc kiemelkedő szerepet játszott az Álmodozások korában, az Apában, a Redl ezredesben, A Napfény ízében, a Csodálatos Júliában. Miért olyan fontos a biztonságérzet? ► A biztonság alapvetően szükséges a tehetség kibontakozásához, hogy megtalálja az ember a helyét a világban, és ott jól érezze magát. ► Közvetlenül a rendszerváltozás utáni Magyarországon játszódó filmjében, az Édes Emma, drága Böbében hősei bizonytalanul bolyonganak. Most, 2004-ben, ön nagyobb biztonságban érzi magát, mint filmjének Hősei? ► Nem, mert a világ zavaros, és sok kérdésre nem tudom a választ. Hova megy a világ? Hol lesz a helye a mi kis világunknak? Hogyan lehetne olyan Magyarországot teremteni, hogy előjöjjön a minden emberben meglevő tehetség — a székfaragástól a levesfőzésen át a Nobel-díjig széles a skála -, és a gyűlölködés, pótcselekvés, ellenségeskedés helyett egymást segítő, egymás különbözőségeit elfogadó, alkotó, házépítő és ne kerítésromboló ország legyünk. ► Megszámlálhatatlanul sok díjat kapott. A legnagyobb siker, hogy négyszer jelölték Oscar-díjra, tehát a filmművészet krémje Amerikában, titkos szavazással négyszer a legjobb öt külföldi film közé választotta az alkotásait. ► Valóban jólesett a négy jelölés. Az amerikaiak önéletrajzukban a legfontosabbnak az Oscar-díjra jelölést tartják. Hogy ki kapja, az már szerencse kérdése. És soha senki sem tudja meg, hogy hány szavazattal nyert. ► A Napfény íze című filmjének főszereplője nagyapja neki írt levelében olvassa: „a vallás talán nem tökéletes, de hajó, amely átsegít a túlsó partra”. Önt mi segítette át a válságokon, tragédiákon? ► Talán az, hogy hiszek abban, érdemes elmesélni történeteket, mert más embereken segíthetnek. Ha látja a néző, hogy vele is hasonló dolgok történnek, talán úgy érzi, nincs egyedül. És akkor nem volt hiábavaló a munkám. ► Skultéty Tamás 48 ► Heti Válasz 2004.11.11. Filmről filmre Szabó István 1938. február 18-án született Budapesten. Mozifilmjei: Álmodozások kora; Apa; Szerelmesfilm; Tűzoltó utca 25.; Budapesti mesék; Bizalom; Mephisto; Redl ezredes; Hanussen; Találkozás Vénusszal; Édes Emma, drága Böbe; A Napfény íze; Szembesítés; Csodálatos Júlia. Főbb díjai: Oscar-díj, Brit Akadémia Díja, David di Donatello-díj, Visconti-díj, locarnói nagydíj, Ezüstvitorla, moszkvai nagydíj, berlini Ezüstmedve-díj (kétszer), oberhauseni nagydíj, tours-i nagydíj, olasz Ezüstszalag díj, lengyel Arany Filmszalag díj, Félix-díj, Genie-díj, Balázs Bála-díj, Kossuth-díj, Pulitzer-emlékdíj, Corvinus-díj.