Heti Válasz, 2005. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)
2005-02-10 / 6. szám
■ RÉBAY ORSOLYA eletstilus@hetivalasz.hu Az iskolából hazatérő gyerekek első dolga, hogy a tévé elé huppannak. A délutáni órákban olyan „gyöngyszemeket” láthatnak, mint a Balázs- vagy a Mónika-show. Tizenkét éves gyerekek az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) egy tanulmánya szerint az alábbi kijelentéseket tették a két műsorról: „Jó témák vannak néha, de a szex meg a debil emberek ... mondjuk, azon meg lehet röhögni.” „Az a legviccesebb, amikor egymást tépik.” A gyerekek tehát elsősorban szórakozás céljából nézik a beszélgetőshow-kat, az érzelmeket pedig az agresszivitás, a trágár beszéd, a verekedés, a nem mindennapi történetek keltik bennük. A témák, a hangvétel és a szereplők viselkedése ugyanakkor megbotránkoztatja őket, és többnyire nem is értik pontosan, miről van szó. A rendezett családi körülmények között élő gyerekekre kevésbé hat a tévéagresszió - véli Vekerdy Tamás. A pszichológus szerint a baj elsősorban nem a médiával, hanem a családokkal van. A szülőkkel, akik az elektromos babysitter elé lökik a gyereküket. Kisgyermekkorban ez különösen káros, mivel a tévé blokkolja a gyerekek belső képkészítését. A nagyobbak számára napi húsz perc televíziózás ajánlható, amikor a szülővel együtt, előre kiválasztott műsort néznek. Grezsa Ferenc pszichiáter szerint a családszerkezet változása is felelős a média negatív hatásainak erősödéséért. Az egyszemélyes háztartásban élők kielégítetlen érzelmi állapotuk miatt sebezhetőbbek. Ők különösen kedvelik a bulvárműsorokat, mert általuk átélhetik a közösséghez való tartozás élményét. Az emberi, közösségi értékek képviseletével és védelmével küzdhet a média káros hatásai ellen az egyház is. Czakó Gábor író szerint a piac dönti el, hogy mi kerül a képernyőre, annak pedig az áll érdekében, hogy kinevelje az alacsonyabb rendű embereket, akiknek fogyasztási szokásait kedvére alakíthatja. A piaci szemlélet kártékonyságát hangsúlyozta a Polgári Magyarországért Alapítvány Média a családért címmel rendezett január végi konferenciáján Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke is. A „mindent eladni” elvére épülő televízióban évi 650 milliárd forint értékű reklám jelenik meg, a műsorok csupán a reklámok által szabadon hagyott területek kitöltésére szolgálnak, így a kereskedelmi híradók is, amelyek a hírszerkesztés összes szabályát felrúgva katasztrófahíreikkel próbálják lekötni a potenciális vásárlót, hogy a következő reklámig a fotelben maradjon. A gyermekek védelme a médiahatóság, az ORTT kötelezettsége lenne, de az - Farkas Attila Erik médiajogász szerint - ennek nem tesz eleget. A kereskedelmi csatornák ellen indított eljárások évekig elhúzódnak, ezalatt a műsorok változatlanul futnak. Szalai Annamária, a Fidesz által delegált ORTT-tag úgy látja, a két kereskedelmi televízió megjelenésével eltűnt a közösségi érték, a csatornák a nézettséget az ember legrosszabb tulajdonságaira alapozva érik el. Ráadásul lassan a Magyar Televízió is úgy értelmezi a közszolgálatiságot, mint a kereskedelmi csatornák: ha valamit sokan néznek, az a „közt szolgálja”. „A beszélgetőshow-k esetében nem a verekedés a legfőbb kérdés, hanem hogy ezeket a műsorokat legitim beszélgetésnek tarjuk-e” - nyilatkozta lapunknak a konferencián szintén részt vevő György Péter esztéta, aki szerint a Mónika- vagy a Balázs-show a züllöttség és az emberi mocsokság nyilvánvaló példái. A műsorszerkesztők szerint az agressziónak itt nyoma sincs, sőt azt mondják, lám, a nép hozzájut ahhoz, hogy kibeszélhesse magát. „Valóban, de csak olyan áron, hogy a kontextus megfosztja őket az emberi méltóságuktól. Amíg az ORTT továbbra is buta büntetőgépként működik, nem készülnek olyan műsorok Magyarországon, amelyeket érdemes megnézni” - véli az esztéta. A probléma nem az, hogy készülnek beszélgetőshow-k, hanem az, hogy csak ilyenek készülnek. György Péter szerint számtalan módon lehet a médiát a média ellen fordítani. A médiába fektetett összegek és a médiahatás nem méretarányosak többé. Az internetnek hatalmas a médiahatása, pár forintból épített weboldallal egy milliárdokból gazdálkodó céget is meg lehet ingatni. „Eddig azt mondtuk, azért nem tudunk a média hatása ellen tenni, mert nincs pénz. De a példányszám, nézettségi index többé nem érvényes - véli György Péter. - Ma nagyon kevés pénzből is lehet médiát csinálni. És ez komoly szabadság. Ne várjunk arra, hogy a média változzon, mi változtassuk meg.” ■ 00 _______V. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM] CJ CTCTM MC 2005. FEBRUÁR 10. LLLIOIILUO CSALÁDTAGUNK, A MÉDIA A MÉDIA RIASZTÓ SZÖRNY ÉS SZEMKÁPRÁZTATÓ VARÁZSLÓ: AZ EMBERTŐL FÜGG, MELYIK ARCÁT MUTATJA. A MÉDIÁT LEHET TUDATOSAN HASZNÁLNI, VAGY HAGYNI, HOGY ZSARNOKKÉNT URALKODJON FELETTÜNK. A „VÉDEKEZÉS” AZ EGYHÁZ, A MÉDIAHATÓSÁG, A CSALÁDTAGOK, A CIVIL SZERVEZETEK ÉS A KÖZSZOLGÁLATI CSATORNÁK KÖZÖS FELELŐSSÉGE - HANGZOTT EL EGY NEMRÉGIBEN MEGRENDEZETT KONFERENCIÁN. K jkWYBW^^HI FOTÓK: GRIECHISCH TAMÁS ■ GYÖRGY PÉTER szerint a kibeszélőshow-k megfosztják a résztvevőket az emberi méltóságuktól