Heti Válasz, 2005. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)

2005-02-10 / 6. szám

■ RÉBAY ORSOLYA eletstilus@hetivalasz.hu A­z iskolából hazatérő gyerekek el­ső dolga, hogy a tévé elé huppan­nak. A délutáni órákban olyan „gyöngyszemeket” láthatnak, mint a Balázs- vagy a Mónika-show. Ti­zenkét éves gyerekek az Országos Rá­dió- és Televíziótestület (ORTT) egy ta­nulmánya szerint az alábbi kijelentése­ket tették a két műsorról: „Jó témák vannak néha, de a szex meg a debil em­berek ... mondjuk, azon meg lehet rö­högni.” „Az a legviccesebb, amikor egy­mást tépik.” A gyerekek tehát elsősor­ban szórakozás céljából nézik a beszél­­getőshow-kat, az érzelmeket pedig az agresszivitás, a trágár beszéd, a vereke­dés, a nem mindennapi történetek kel­tik bennük. A témák, a hangvétel és a szereplők viselkedése ugyanakkor megbotránkoztatja őket, és többnyire nem is értik pontosan, miről van szó. A rendezett családi körülmények kö­zött élő gyerekekre kevésbé hat a tévé­agresszió - véli Vekerdy Tamás. A pszi­chológus szerint a baj elsősorban nem a médiával, hanem a családokkal van. A szülőkkel, akik az elektromos baby­sitter elé lökik a gyereküket. Kisgyer­mekkorban ez különösen káros, mivel a tévé blokkolja a gyerekek belső képké­szítését. A nagyobbak számára napi húsz perc televíziózás ajánlható, ami­kor a szülővel együtt, előre kiválasztott műsort néznek. Grezsa Ferenc pszi­chiáter szerint a családszerkezet válto­zása is felelős a média negatív hatásai­nak erősödéséért. Az egyszemélyes háztartásban élők kielégítetlen érzelmi állapotuk miatt sebezhetőbbek. Ők kü­lönösen kedvelik a bulvárműsorokat, mert általuk átélhetik a közösséghez való tartozás élményét. Az emberi, kö­zösségi értékek képviseletével és védel­mével küzdhet a média káros hatásai ellen az egyház is. Czakó Gábor író szerint a piac dönti el, hogy mi kerül a képernyőre, annak pedig az áll érdekében, hogy kinevelje az alacsonyabb rendű embereket, akik­nek fogyasztási szokásait kedvére ala­kíthatja. A piaci szemlélet kártékonysá­gát hangsúlyozta a Polgári Magyaror­szágért Alapítvány Média a családért címmel rendezett január végi konfe­renciáján Borókai Gábor, a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke is. A „mindent eladni” elvére épülő televí­zióban évi 650 milliárd forint értékű reklám jelenik meg, a műsorok csupán a reklámok által szabadon hagyott terü­letek kitöltésére szolgálnak, így a keres­kedelmi híradók is, amelyek a hírszer­kesztés összes szabályát felrúgva ka­tasztrófahíreikkel próbálják lekötni a potenciális vásárlót, hogy a következő reklámig a fotelben maradjon. A gyermekek védelme a médiaható­ság, az ORTT kötelezettsége lenne, de az - Farkas Attila Erik médiajogász szerint - ennek nem tesz eleget. A ke­reskedelmi csatornák ellen indított el­járások évekig elhúzódnak, ezalatt a műsorok változatlanul futnak. Szalai Annamária, a Fidesz által delegált ORTT-tag úgy látja, a két kereskedelmi televízió megjelenésével eltűnt a kö­zösségi érték, a csatornák a nézettsé­get az ember legrosszabb tulajdonsá­gaira alapozva érik el. Ráadásul lassan a Magyar Televízió is úgy értelmezi a közszolgálatiságot, mint a kereskedel­mi csatornák: ha valamit sokan néz­nek, az a „közt szolgálja”. „A beszélgetőshow-k esetében nem a verekedés a legfőbb kérdés, hanem hogy ezeket a műsorokat legitim be­szélgetésnek tarjuk-e” - nyilatkozta la­punknak a konferencián szintén részt vevő György Péter esztéta, aki szerint a Mónika- vagy a Balázs-show a züllött­­ség és az emberi mocsokság nyilvánva­ló példái. A műsorszerkesztők szerint az agressziónak itt nyoma sincs, sőt azt mondják, lám, a nép hozzájut ahhoz, hogy kibeszélhesse magát. „Valóban, de csak olyan áron, hogy a kontextus megfosztja őket az emberi méltóságuk­tól. Amíg az ORTT továbbra is buta büntetőgépként működik, nem készül­nek olyan műsorok Magyarországon, amelyeket érdemes megnézni” - véli az esztéta. A probléma nem az, hogy készülnek beszélgetőshow-k, hanem az, hogy csak ilyenek készülnek. György Péter szerint számtalan mó­don lehet a médiát a média ellen fordí­tani. A médiába fektetett összegek és a médiahatás nem méretarányosak töb­bé. Az internetnek hatalmas a média­hatása, pár forintból épített weboldallal egy milliárdokból gazdálkodó céget is meg lehet ingatni. „Eddig azt mond­tuk, azért nem tudunk a média hatása ellen tenni, mert nincs pénz. De a pél­dányszám, nézettségi index többé nem érvényes - véli György Péter. - Ma na­gyon kevés pénzből is lehet médiát csi­nálni. És ez komoly szabadság. Ne vár­junk arra, hogy a média változzon, mi változtassuk meg.” ■ 0­0 _______V. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM] CJ CTCTM MC 2005. FEBRUÁR 10. LLLIOIILUO CSALÁDTAGUNK, A MÉDIA A MÉDIA RIASZTÓ SZÖRNY ÉS SZEMKÁPRÁZTATÓ VARÁZSLÓ: AZ EMBERTŐL FÜGG, MELYIK ARCÁT MUTATJA. A MÉDIÁT LEHET TUDATOSAN HASZNÁLNI, VAGY HAGYNI, HOGY ZSARNOKKÉNT URALKODJON FELETTÜNK. A „VÉDEKEZÉS” AZ EGYHÁZ, A MÉDIAHATÓSÁG, A CSALÁDTAGOK, A CIVIL SZERVEZETEK ÉS A KÖZSZOLGÁ­LATI CSATORNÁK KÖZÖS FELELŐSSÉGE - HANGZOTT EL EGY NEMRÉGIBEN MEGRENDEZETT KONFERENCIÁN. K jkWYBW^^HI FOTÓK: GRIECHISCH TAMÁS ■ GYÖRGY PÉTER szerint a kibeszélőshow-k megfosztják a résztvevőket az emberi méltóságuktól

Next