Heti Válasz, 2005. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)

2005-03-10 / 10. szám

A történelem ítél HERCZEGH GÉZA: PERES ÖRÖKSÉGÜNK. Magyar Szemle Könyvek, 2005. Ára: 2300 Ft ■ F. S. kultura@hetivalasz.hu Magyarország nagy sorsfordulóit - Mohácstól a Rákóczi-szabadság­­harcon, 1848-49-en át az első és a második világháborúig - csak úgy tudjuk reálisan megismerni és megérteni, ha a nemzetközi rend fő tendenciáinak és erőviszonyai­nak az összefüggéseiben vizsgáljuk a történéseket. így foglalta össze la­punkban hitvallását a magyar törté­nészek doyenjei Kosáry Domokos. Ez a szemlélet, egyben módszer jel­lemzi Herczegh Géza nemzetközi jogász, volt alkotmánybíró történel­mi „pereskedéseit” is, melyekből a Magyar Szemle Könyvek legfris­sebb kötete nyújt tanulságos válo­gatást, a honfoglalástól a dunai víz­lépcsőig. De miért kalandozik egy jogtudós a történettudomány terü­letére? A szerző maga adja meg a választ: „Örökségünk jó része per alatt áll. Vitatják, hogy jogosan a miénk lenne, meg azt is, vajon ma­radandó, ma is hasznosítható érté­keket képvisel-e.” A bizonyítási te­her jogi fogalom, de a történészek is gyakran élnek vele. A magyar honfoglalás máig vita­tott történetének rekonstruálásá­hoz Anonymus Gestáját veszi gór­cső alá Herczegh, és a mű vádlói­nak és védőinek érveit éppúgy meghallgatja, mint a korabeli ta­núk vallomásait: az írott források és a szóbeli hagyomány bizonyíté­kait. Mindezek összevetése alapján „ítélete” ez: Bita király jegyzőjének Gestája arról szól, hogy a XII. szá­zad végén a magyar királyi udvar­ban miként látták a honfoglalást, s a három évszázados távolság dacá­ra fő vonásaiban helyesen és a lé­nyeget tekintve reálisan emlékez­tek rá. Eszerint az Árpád vezérleté­vel végbement honfoglalás nem egy több százezres létszámú nép betelepülése volt a Kárpát-meden­cébe, hanem egy néhány tízezres lovassereg új törzsszövetségének benyomulása egy politikai vákuum területére, és az új politikai egység társadalmi alapját nagyrészt a már itt élő, a magyarokhoz etnikailag közel álló s velük nyelvileg részben azonos népesség adta. Az európai nagyhatalmi politika változó körülményei és erőviszo­nyai szemszögéből vizsgálva a há­rom részre szakadt Magyarország XVII. századi romlását, a szerző ha mentséget nem is, de magyarázatot ad arra, hogy a kor elszigetelt és sokszorosan frusztrált magyar poli­tikai elitje miért nem láthatta előre, melyik hatalom, s milyen módon teszi lehetővé az ország újraegyesí­tését, ezért alkalmazkodását az utó­kor nemegyszer (joggal) helytelen­nek és következetlennek tartja. Két századdal később az akkori magyar politikai és szellemi elit zöme ha­sonlóképpen a nemzetközi kapcso­latok, a nagyhatalmi politika, továb­bá a hazai nemzeti mozgalmak és törekvések ismeretének hiányában nem volt képes jó választ találni a kiéleződő nemzetiségi kérdésre. Hazaáruló volt-e Görgei, vagy nem? Miért maradhatott életben a Habsburg-ellenes szabadságharc katonai fővezére, és miért nem a szovjetellenes szabadságharc mi­niszterelnöke? Miért lehetett sike­res politikus Kádár, és bukása után kik, hogyan éltették tovább a kádá­rizmust? E kérdésekre is elfogulat­lan, méltányos válaszokat keres Herczegh Géza, elismerve, hogy e perekben nem bíróság, hanem a történelem hozhat „jogerős” - el­marasztaló vagy felmentő - ítéletet. A pereskedést azonban nem úsz­hatjuk meg, mert jövőnk nem kis mértékben múltunktól függ. ■ Herczegh Géza PERES ÖRÖKSÉGÜNK Mac y a r $ z e m 1 i K ö h y y t k KIÁLLÍTÁS FARKAS ISTVÁN TITOKZATOS VILÁGA Farkas István (1887-1944) festőművész gyűjteményes kiállítása tekinthető meg a Budapesti Történeti Múzeumban (Budavá­ri Palota E épület, I., Szent György tér 2.) május 6-ig. Az elmúlt évtizedekben a XX. századi magyar festészet e kiemelkedő alakjának alkotásait - egy-két kivételtől el­tekintve - nem állították ki, ezért a tárlat régi hiányt pótol. NAPKITÖRÉS UTÁN Napkitörés után - ez a címe Kardos Péter festőművész tárlatának, amely a Secco Ga­lériában tekinthető meg március 31-ig (Bu­dapest I., Hess András tér 5.). AZ ÉLŐ CSOKONAI A vidám természetű poéta címmel nyílt kiállítás a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban (V., Károlyi M. u. 16.) Csokonai Vitéz Mihály halálának kétszázadik évfordulója tiszteletére. KONCERT ÜNNEPI NYITÁNY A Művészetek Palotájának ünnepi megnyi­tója március 14-én, este hétkor lesz a Nem­zeti Hangversenyteremben. Felhangzik Beethoven Házavatás nyitánya, Liszt A-dúr zongoraversenye, Bartók Három zenekari darabja - a Burleszk, az Ábránd és a Scher­zo - Kocsis Zoltán átiratában, valamint Ko­dály Psalmus Hungaricusa. Előadja a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nem­zeti Énekkar és a Magyar Rádió Gyermek­­kórusa Kocsis Zoltán vezényletével. A szó­listák: Ránki Dezső zongoraművész és Kiss B. Atilla énekművész. ZENE ÉS IRODALOM Volt egyszer volt egy kis zsidó címmel jiddis népdalok hallhatók Kányádi Sándor fordítá­sában, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Palya Bea előadásában március 12-én, nyolc­kor a XII. Kerületi Művelődési Központban (Csörsz u. 18). Jegyek kaphatók a Kaláka ze­neboltban (V. Bárczy István u. 10.). AZ AKADÉMIA A MATÁV ZENEHÁZBAN Az Akadémia kvartett és Jandó Jenő zongo­raművész lép fel március 12-én, szombaton este fél nyolckor a Matáv Zeneházban (Bu­dapest IX., Páva u. 10-12.). A kamarakon­certen Schubert c-moll vonósnégyes-tétele, Mozart d-moll vonósnégyese (K. 421.) és Dvorák A-dúr zongoraötöse szólal meg. 41

Next