Heti Válasz, 2005. április-június (5. évfolyam, 14-26. szám)
2005-06-09 / 23. szám
Csontvázak TOMKA FERENC: HALÁLRA SZÁNTAK, MÉGIS ÉLÜNK! EGYHÁZÜLDÖZÉS 1945-1990 ÉS AZ ÜGYNÖKKÉRDÉS. Szent István Társulat, Budapest, 2005. Ára: 1900 Ft ■ BALÁZS ZOLTÁN kultura@hetivalasz.hu Az elmúlt fél év egyik, a kormánypártok által a közbeszédbe vetett és szaftosnak szánt csontja volt az egyháziügynök-kérdés. Maradva a hasonlatnál: a pavlovi reflexeken uralkodni képes újságolvasónak azért föltűnhetett, hogy a csontok emberi csontvázak, amelyek az egykori állampártnak és titkosszolgálatának, nem pedig a plébániák szekrényeinek dohos szagát árasztják. Tomka Ferenc káplánként, plébánosként, kisközösségi vezetőként és teológiai tanárként végigcsinálta a Kádárdiktatúrát (amelynek „puhaságáról” megejtő elképzelések vannak forgalomban, amelyeket - ahogy könyvéből kiderül - a népszerű történelemkönyvek is igyekeznek alátámasztani). Töviről hegyire ismeri azokat a körülményeket, amelyeket ma sokan igyekeznek elfelejteni, vagy - mivel Nyugaton éltek - csak fogyatékosan ismerhetnek. Könyve első felében az egyházüldözés negyvenöt (1990-ig tartó!) évét tekinti át, a már ismert tényeken túl föltárva egy harmadik koncepciós egyházellenes per vázlatait a nyolcvanas (!) évekből. A könyv második fele szól az ügynökkérdésről. A szöveg megdöbbentően friss és aktuális, miközben alaposan végiggondolt és megtervezett szerkezetet követ, amelyben egyéni sztorik (köztük a szerzőé), interjúk és a megjelent szakirodalomra és publicisztikára való részletes reflexió váltakozik az általánosabb történeti összefüggések, tények bemutatásával és a lehetséges morális következtetésekkel. Bár ennek következtében a könyv műfajilag eklektikus, a benne föltárt adatok a történész számára forrásértékűek, az elemzések elgondolkodtatóak; a közéleti gondolkodó és az egyház iránt belülről vagy kívülről, kritikusként vagy apologétaként érdeklődő számára pedig a szerző erkölcsi megfontolásai és mérlegelései jelentenek a jövőben megkerülhetetlen tájékozódási pontot. Ezekben a töprengésekben az egyház egysége és épsége iránti elkötelezettség egyfajta axióma. Ez nem zárja ki az egyházi vezetés bírálatát, de Tomka itt is egyértelművé teszi, hogy egységes, koordinált vezetésről szó sem lehetett, ezt a diktatúra egyszerűen nem tűrte, ezért a felelősségnél sem lehet kollektivizálni. Nem zárja ki a diktatúrával köthető kompromisszumokba vetett hit bírálatát sem, részletesen bemutatva a titkosszolgálat aljas módszereit és szándékait, az egyház kiszolgáltatottságát, amelyek mindennemű „megegyezést” eleve lehetetlenné tettek. Ám végül nem zárja ki a megalkuvás nélküli szembefordulás (állammal és egyházi vezetéssel) politikájának a bírálatát sem. Erre a választásra a Bokor a klasszikus példa, amellyel Tomka egyenesen szembenéz. Alapos megfontolás után úgy találja, hogy éppen a diktatúra természete és módszerei miatt nem tekinthető fenntartások nélkül és minden helyzetben a legjobb magatartásnak. Kutatásainak talán legfontosabb eredménye, hogy az adatok sokrétű elemzése és összevetése után a valódi ügynöki tevékenységet folytató (tehát másokra nézve terhelő adatokat tartalmazó jelentéseket író) papok, szerzetesek és egyházi alkalmazottak aránya a „legrosszabb” egyházmegyében, a legnehezebb időkben sem haladta meg az öt százalékot, s nagy átlagban és a teljes időszakra nézve inkább egy-két százalék között mozgott. Tisztességből tehát az egyház nem vizsgázott rosszul. Ez azonban nem feledtetheti, hogy ez az egyház 1990-ben nem megnyesett fa, hanem a magyar társadalom egyik leginkább megnyomorított és megalázott közössége volt. ■ |hil| ■ ÍJ II li II W\: fi * ■■ HANGLEMEZ Mennyei szerelem AMOR SANCTUS. SZENT SZERETET KÖNYVE. KÖZÉPKORI HIMNUSZOK. Gryllus Kft., 2005 A vallási érzés az emberi lélek minden mély és nagy szenvedélyét magában foglalja, jól tudta ezt a középkor egyháza és egyházi lírája. Nem véletlen, hogy a himnuszok költészete valóságos szerelmi költészet, a szent szerelem költészete. Mi, magyarok szerencsések vagyunk, hogy a középkori himnuszok csodálatos színgazdagságát Babits Mihály ültette át nyelvünkre. Az Amor Sanctus című babitsi himnuszfordítások tizenöt menynyei szépségű darabját hallhatjuk eredeti közegében - énekelve, zenébe öntve - a Gryllus Kft. korongján. Bár Babits számtalan fordítása beépült egyházaink énekgyakorlatába, a lemezen egytől egyig az eredeti babitsi szövegek szólalnak meg a kitűnő énekesek, Sebestyén Márta, a Gryllus testvérek, Mizsei Zoltán, Radványi Balázs és Sebő Ferenc előadásában. Többnyire a latin eredetihez tartozó dallamok csendülnek fel, de Mizsei Zoltán „dallamgazda” néha kénytelen volt más korabeli egyházi dallamokat társítani a szövegekhez, mivel a fordítás elsősorban a tartalomhoz volt hű, nem a szótagszámhoz. Az ember és Isten örök kapcsolatkereséséről szóló himnuszok között találunk zsoltárt Szent Ágostontól és Mária-éneket Pázmány Pétertől éppúgy, mint alkonyi himnuszt Nagy Szent Gergely pápától. Felhangzik Venantius Fortunatus himnusza a szent kereszthez, Aquinói Szent Tamás éneke Krisztus testéről és a Venite adoremus is magyarul. A CD füzetében a magyar mellett a himnuszok latin szövege is megtalálható, s olvashatjuk Babitsnak a szövegekhez és Mizseinek a dallamokhoz írott megjegyzéseit. Uj*ui 9ygrcttt Kíííihuí Középkori Himnuszok FlRpÍTOTTA Babits Mihály Sebestyén Márta Gryllus Dániel • Gryllus Vilmos Mizsei Zoltán • Radványi Balázs Sebő Ferenc 43