Heti Válasz, 2006. január-március (6. évfolyam, 1-13. szám)
2006-02-09 / 6. szám
I VI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 2006. február 9. HetiVálasz ! KÖRKÉP ÜBERAUS ÉS KONZERVATÍV AZ EGYÉNI JOGOK MEGÍTÉLÉSÉBEN ÜBERAUS ELVEKET KÖVET, A NEMZETI ÉRTÉKEK TEKINTETÉBEN A MÉRSÉKELT KONZERVATÍV ÉRTÉKREND ÁLL KÖZEL PACZOLAY PÉTERHEZ, AKIT HÉTFŐN VÁLASZTOTTAK MEG ALKOTMÁNYBÍRÓNAK. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI HIVATALBÓL ÉRKEZIK A TESTÜLETBE, ÉS ALKOTMÁNYBÍRÓI MŰKÖDÉSÉBEN A SÓLYOM LÁSZLÓ NEVÉVEL FÉMJELZETT SZEMLÉLETET SZERETNÉ FOLYTATNI. ■ HORKAY HORCHER FERENC korkep@hetivalasz.hu Önt 354 igen szavazattal hat ellenében, egyedüli jelöltként választotta meg a parlament alkotmánybírónak. Tehát konszenzusos jelölt. Csakugyan ritka helyzet állt elő, hiszen 1990 nyara óta nem volt példa rá, hogy egyetlen jelöltből válasszon a parlament. Másfelől viszont aki az Alkotmánybíróságba kerül, konszenzusos jelöltnek tekinthető, hiszen kétharmados többségre van szükség a tagok megválasztásához. Pártjelölteknél könnyebb meghatározni az illető alkotmánybíró úgynevezett „jogfilozófiáját”. Korábban jogi oktatóként és kutatóként dolgozott, s ebbéli tevékenységéből egyfajta „mérsékelt konzervatív” szemlélet olvasható ki. A mérsékelt konzervatív meghatározást, vagy ahogy egy másik sajtóorgánum fogalmazott, a „liberális konzervatív” jelzőt elfogadom. Az alapjogok védelmében, az egyéni jogok kiemelt szerepének a megítélésében liberális hagyományt követek, ugyanakkor a kollektív jogok elismerésében, a nemzeti értékek követésében a hagyományoknak nem pusztán a társadalomban, hanem a jogi döntésekben elfoglalt szerepéről vallott nézeteim alapján a mérsékelt konzervatív besorolás is igaz lehet. Eddigi hivatalvállalásai során sokszor tűnt fel Sólyom László közelében. Tekinthető-e a Sólyom-iskola képviselőjének? Életem jelentős szakaszai kötődtek Sólyom Lászlóhoz, és ennek rengeteget köszönhetek. Alkotmánybírói működésemben is a Sólyom László nevével fémjelzett szemléletet szeretném folytatni. Mégis markáns álláspontot képviselt a történeti alkotmány kérdésében. A történeti alkotmány vonatkozásában csakugyan sajátos álláspontot fejtettem ki már évekkel ezelőtt. De ez közel áll a Sólyom-féle alkotmányfelfogáshoz, a láthatatlan alkotmány koncepciójához, mely az alaptörvény állandó és általános értékrendjére utal. Mindkettőben fontos szerep jut a bírói döntések folyamatosságának. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökéhez, Bihari Mihályhoz is szoros kapcsolatok fűzik. Ő tanárom volt, majd az ELTE jogelméleti tanszékén dolgoztunk együtt. Amikor a jogi karon kiépítette a politikatudományi tanszéket, én is követtem 1990-ben, és 2006-ig a főnököm volt. Örülök, hogy egy olyan bíróságra térhetek vissza, amelynek ő az elnöke. Az Alkotmánybíróság kritikusai szerint túl sok a testületben az elméleti ember, és kevés a gyakorló bíró. ? Az emberi méltósághoz, az emberi élethez való jog az egyik legalapvetőbb kérdés, és Saját korábbi alkotmánybírósági tapasztalataim szerint elméleti-történeti tudással elvi alapon el lehet végezni a konkrét jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát. Magam az Alkotmánybíróságon és a Köztársasági Elnöki Hivatalban minden jogterülettel megismerkedhettem. Az Alkotmánybíróság mintha fokozatosan elveszítené politikai súlyát. Másrészt az európai bíráskodás is megjelent a magyar joggyakorlatban, és ezért sokak szerint a nemzeti alkotmánybíróságok sorsa megpecsételődött. Valóban, ma már az Alkotmánybíróság politikai következményekkel járó, a kormánytöbbséget kritizáló döntései sem váltanak ki olyan heves reakciókat, mint korábban. Ezt jónak tartom. Másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás az Alkotmánybíróság helyzetét csakugyan megváltoztatta. De az Alkotmánybíróság feladata továbbra is az alkotmányos alapjogok védelme, akár az uniós védelemnél magasabb szinten is. PACZOLAY PÉTER • 1956-ban született Budapesten. • 1980-ban szerzett diplomát az ELTE jogi karán. • 1983-tól az ELTE Állam- és Jogelméleti Tanszékén dolgozik. • 1990-2005 között az ELTE jogi karán a politológia tanszék oktatója. • A Szegedi Tudományegyetem jogi karának politológia tanszékét vezeti. • Kandidátus (1989), habilitált (1999), egyetemi tanár (2000). • 1990-től az Alkotmánybíróság főtanácsosa, 1996-tól főtitkára. • 2000-től a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője, 2005-től vezetője. Akár konfliktust is vállalva? Adott esetben ez is elképzelhető, bár a német alkotmánybíróság is erőteljesen visszavonult e téren az utóbbi évek döntéseiben. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy vannak olyan szimbolikus döntések, amelyek az egész ország politikai kultúráját meghatározzák. Ilyen például az élethez való jog kérdése. Lesz e téren előrelépés? Az emberi méltósághoz, az élethez való jog valóban az egyik legalapvetőbb kérdés. Ezek a döntések csakugyan lassan születtek meg eddig, és talán még nem állt össze nálunk olyan markáns felfogás, mint némely más országban. Aggodalomra adhat okot, hogy a testület nagy része az elkövetkező két évben kicserélődik, és az új tagoknak nyilván kevesebb tapasztalatuk lesz e területen. Ön Machiavelli egyik legértőbb hazai szakértője. Mit gondol, mit tanácsolt volna önnek a firenzei titkár úr kinevezése kapcsán? Azt hiszem, erre is azt mondta volna, mint ami művének egyik fő tanácsa volt, hogy fele részben a szerencse, fele részben a saját akaratunk határozza meg jövőnket. ■ 10