Heti Válasz, 2006. január-március (6. évfolyam, 1-13. szám)

2006-02-09 / 6. szám

I VI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 2006. február 9. HetiVálasz ! KÖRKÉP ÜBERAUS ÉS KONZERVATÍV AZ EGYÉNI JOGOK MEGÍTÉLÉSÉBEN ÜBERAUS ELVEKET KÖVET, A NEMZETI ÉRTÉKEK TEKINTETÉBEN A MÉRSÉKELT KONZERVATÍV ÉRTÉKREND ÁLL KÖ­ZEL PACZOLAY PÉTERHEZ, AKIT HÉTFŐN VÁLASZTOTTAK MEG ALKOTMÁNYBÍ­RÓNAK. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI HIVATALBÓL ÉRKEZIK A TESTÜLETBE, ÉS ALKOTMÁNYBÍRÓI MŰKÖDÉSÉBEN A SÓLYOM LÁSZLÓ NEVÉVEL FÉMJELZETT SZEMLÉLETET SZERETNÉ FOLYTATNI. ■ HORKAY HORCHER FERENC korkep@hetivalasz.hu Önt 354 igen szavazattal hat ellené­ben, egyedüli jelöltként választotta meg a parlament alkotmánybírónak. Tehát konszenzusos jelölt. Csakugyan ritka helyzet állt elő, hi­szen 1990 nyara óta nem volt példa rá, hogy egyetlen jelöltből válasszon a parlament. Másfelől viszont aki az Al­kotmánybíróságba kerül, konszenzu­sos jelöltnek tekinthető, hiszen két­harmados többségre van szükség a ta­gok megválasztásához. Pártjelölteknél könnyebb meghatároz­ni az illető alkotmánybíró úgynevezett „jogfilozófiáját”. Korábban jogi oktató­ként és kutatóként dolgozott, s ebbéli tevékenységéből egyfajta „mérsékelt konzervatív” szemlélet olvasható ki. A mérsékelt konzervatív meghatáro­zást, vagy ahogy egy másik sajtóorgá­num fogalmazott, a „liberális konzerva­tív” jelzőt elfogadom. Az alapjogok vé­delmében, az egyéni jogok kiemelt sze­repének a megítélésében liberális ha­gyományt követek, ugyanakkor a kol­lektív jogok elismerésében, a nemzeti értékek követésében a hagyományok­nak nem pusztán a társadalomban, ha­nem a jogi döntésekben elfoglalt szere­péről vallott nézeteim alapján a mérsé­kelt konzervatív besorolás is igaz lehet. Eddigi hivatalvállalásai során sokszor tűnt fel Sólyom László közelében. Te­kinthető-e a Sólyom-iskola képviselő­jének? Életem jelentős szakaszai kötődtek Só­lyom Lászlóhoz, és ennek rengeteget kö­szönhetek. Alkotmánybírói működé­semben is a Sólyom László nevével fém­jelzett szemléletet szeretném folytatni. Mégis markáns álláspontot képviselt a történeti alkotmány kérdésében. A történeti alkotmány vonatkozásá­ban csakugyan sajátos álláspontot fej­tettem ki már évekkel ezelőtt. De ez közel áll a Sólyom-féle alkotmányfel­fogáshoz, a láthatatlan alkotmány koncepciójához, mely az alaptörvény állandó és általános értékrendjére utal. Mindkettőben fontos szerep jut a bírói döntések folyamatosságának. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnö­kéhez, Bihari Mihályhoz is szoros kapcsolatok fűzik. Ő tanárom volt, majd az ELTE jogel­méleti tanszékén dolgoztunk együtt. Amikor a jogi karon kiépítette a politi­katudományi tanszéket, én is követ­tem 1990-ben, és 2006-ig a főnököm volt. Örülök, hogy egy olyan bíróságra térhetek vissza, amelynek ő az elnöke. Az Alkotmánybíróság kritikusai sze­rint túl sok a testületben az elméleti ember, és kevés a gyakorló bíró. ?­ Az emberi méltósághoz, az emberi élethez való jog az egyik legalapvetőbb kérdés, és Saját korábbi alkotmánybírósági tapasz­talataim szerint elméleti-történeti tudás­sal elvi alapon el lehet végezni a konkrét jogszabályok alkotmányossági vizsgála­tát. Magam az Alkotmánybíróságon és a Köztársasági Elnöki Hivatalban minden jogterülettel megismerkedhettem. Az Alkotmánybíróság mintha fokoza­tosan elveszítené politikai súlyát. Más­részt az európai bíráskodás is megje­lent a magyar joggyakorlatban, és ezért sokak szerint a nemzeti alkotmánybí­róságok sorsa megpecsételődött. Valóban, ma már az Alkotmánybíró­ság politikai következményekkel járó, a kormánytöbbséget kritizáló döntései sem váltanak ki olyan heves reakció­kat, mint korábban. Ezt jónak tartom. Másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás az Alkotmánybíróság helyzetét csakugyan megváltoztatta. De az Alkotmánybíróság feladata to­vábbra is az alkotmányos alapjogok védelme, akár az uniós védelemnél magasabb szinten is. PACZOLAY PÉTER • 1956-ban született Budapesten. • 1980-ban szerzett diplomát az ELTE jogi karán. • 1983-tól az ELTE Állam- és Jogelméleti Tanszékén dolgozik. • 1990-2005 között az ELTE jogi karán a politológia tanszék oktatója. • A Szegedi Tudományegyetem jogi karának politológia tanszékét vezeti. • Kandidátus (1989), habilitált (1999), egyetemi tanár (2000). • 1990-től az Alkotmánybíróság főtanácsosa, 1996-tól főtitkára. • 2000-től a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője, 2005-től vezetője. Akár konfliktust is vállalva? Adott esetben ez is elképzelhető, bár a német alkotmánybíróság is erőtelje­sen visszavonult e téren az utóbbi évek döntéseiben. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy vannak olyan szimbolikus dön­tések, amelyek az egész ország politi­kai kultúráját meghatározzák. Ilyen például az élethez való jog kérdése. Lesz e téren előrelépés? Az emberi méltósághoz, az élethez való jog valóban az egyik legalapvetőbb kér­dés. Ezek a döntések csakugyan lassan születtek meg eddig, és talán még nem állt össze nálunk olyan markáns felfo­gás, mint némely más országban. Aggo­dalomra adhat okot, hogy a testület nagy része az elkövetkező két évben kicserélő­dik, és az új tagoknak nyilván kevesebb tapasztalatuk lesz e területen. Ön Machiavelli egyik legértőbb hazai szakértője. Mit gondol, mit tanácsolt volna önnek a firenzei titkár úr kine­vezése kapcsán? Azt hiszem, erre is azt mondta volna, mint ami művének egyik fő tanácsa volt, hogy fele részben a szerencse, fe­le részben a saját akaratunk határozza meg jövőnket. ■ 10

Next