Heti Válasz, 2007. január-március (7. évfolyam, 1-13. szám)
2007-02-01 / 5. szám
leken, hiszen egy rendelet könnyen módosítható. NINCS ÖSSZEBORULÁS A megállapodás szerint a képzési hozzájárulás fele a legjobb diákok ösztöndíjára fordítható. A vita jórészt arról folyt, hogy ez az arány 30 vagy 50 százalék legyen-e, az elv viszont nem változott: to-vábbra is a gyengébbek pénzéből támogatják a jobbakat. A tanulmányi ösztöndíj minimuma a hallgatói normatíva (116 500 forint) öt százaléka, a juttatásból az államilag támogatott hallgatók legfeljebb fele részesülhet. Az egy hallgatóra jutó összeget azért lehetetlen kiszámolni, mert a szociális és a tanulmányi ösztöndíjak nem alkotnak külön rendszert, az ösztöndíj kalkulálásakor a hátrányos helyzet pluszpontokat jelent. További bizonytalanság, hogy egyes intézményekben a jegyek átlagát veszik figyelembe, máshol viszont súlyoznak a tárgyak nehézsége szerint, és az ösztöndíjpályázatot beadó hallgatók száma is befolyásolja, hogy hány forint jut egy diákra. Miskolczi Nándor szerint az átlagösztöndíj körülbelül a tandíj mértékével, havi 10 ezer forinttal nő, a jelenlegi 10- 15 ezerről 20-25 ezer forintra. „Az átlag felett teljesítő diákok több pénzt kapnak, mint eddig, az átlag alattiak kevesebbet. Ez csak a felső 50 százalékra igaz, hiszen a hallgatók felének nem jár tanulmányi ösztöndíj. Csak a legjobb 25 százalék jár jól, ezért továbbra is ellenezzük a tandíjat. A megállapodás nem jelent összeborulást a kormánnyal” - magyarázza a HÖOK elnöke. A DIÁK NEM MEGRENDELŐ Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár szerint a megemelt ösztöndíjak biztosítják, hogy a szegény, de tehetséges diákok tovább tanulhassanak. „A részhozzájárulás célja, hogy az egyetemek többletforráshoz jussanak, ennek belső elosztásáról vita folyt a hallgatók és az intézmények közt. A diákok számára is ez volt az elérhető legjobb kompromisszum” - mondja lapunknak. „Az idén felvételizőknek fogalmuk sincs, mennyibe fognak kerülni a tanulmányaik, mivel a rendszer áttekinthetetlen. Az ösztöndíjakhoz csak azok a diákok juthatnak hozzá, akik az év elején képesek befizetni 105, illetve 150 ezer forint tandíjat. Ez önmagában is kizárja a legszegényebbeket ” - hívja fel a Heti Válasz figyelmét Pokorni Zoltán. „A liberális oktatáspolitika alapvető tévedése, hogy a tandíjjal a diákok megrendelői szerepbe kerülnek az intézményekkel szemben. A hallgatók valójában sosem lesznek abban a helyzetben, hogy befolyásolják az oktatás minőségét, ahogy a BKV utasainak sem áll módjukban befolyásolni a tömegközlekedés színvonalát. A tandíjat fizető diák legfeljebb vevő - az államnak viszont megvan a lehetősége, hogy garantált színvonalú képzéseket rendeljen állami ösztöndíjak formájában. A megrendelés szektorsemlegesen működhet, vagyis a diák az ösztöndíját, akár csak egy vouchert, állami, egyházi vagy magán felsőoktatási intézményekben is beválthatja” - mondja Pokorni. A Fidesz szerint háromféle hallgatói csoport jönne létre. Az állami ösztöndíj fedezné a tandíj, a lakhatás és a megélhetés költségét a legkiválóbbaknak. A részleges ösztöndíj a diákhitellel együtt biztosítaná a fenti költségeket. Az állami ösztöndíjban nem részesülő hallgatók a költségtérítésesekhez hasonlóan kifizetnék a teljes költséget, ám ez nem lehet több a megemelt összegű diákhitel maximumánál. A rendszer átjárható lenne, és a szociális támogatásokat különválasztanák az ösztöndíjaktól. A koncepció újdonsága, hogy az ellenzék már nem számol a tandíj eltörlésével, viszont a felsőoktatás - az igénybevétel pillanatában - mindenkinek ingyenes lenne. ■ 2007. február 7. Duna Szimfonikus Zenekar 2007. február 6. MÁV Szimfonikus Zenekar | Ve illaret Élmény! Minden tekintetben mmammmu -jfdi 1 . , i - A ' I