Heti Válasz, 2008. július-szeptember (8. évfolyam, 27-39. szám)
2008-07-31 / 31. szám
ásványt. Az eljárás jóval olcsóbb és kevésbé szennyező, mint a korábbi technikák. Ennek ellenére biztosan nem lesz könnyű dolga a cégnek a környezetvédőkkel. Pécs polgármestere már leszögezte: hiába lenne jó hatással a bányászat a pécsi munkaerőpiacra, semmi olyan tevékenységet nem támogat, amely árthat a kulturális vagy az egészségiparnak. Ha a cég megkapja a szükséges engedélyeket, Bátaszék környékén leghamarabb 2010-ben, Pécs közelében viszont - ahol jóval körülményesebb a földben rejlő érc kinyerése - 2012- ben kezdődhet meg a bányászat. Feljön a szén Az újsághírek tavaszra vagy nyárra jósolták a mecseki szénbányászat újbóli megindítását, ám még sehol sem dübörögnek a munkagépek. Pedig a fekete gyémánt kitermelésének felélesztése nemcsak gazdasági, hanem lélektani fellendülést is okozna a baranyai térségben. Utoljára a nyolcvanas években végeztek felméréseket a mecseki szénvagyonról. Ezeket vette alapul egy magyar tulajdonú pécsi cég, a Calamites Kft., amely úgy találta: megéri Nagymányokon és környékén újra bányát nyitni. Nagymányok történetét nagymértékben meghatározta a szénbányászat: a településen élőknek nyolcvan éven át - a hatvanas évek közepéig - egyik fő megélhetési forrása volt a szénbánya. Itt most egy kisebb - mintegy 2,3 millió tonna szénvagyonnal rendelkező - külszíni fejtésű bánya megnyitása ért a véghajrába: ezt a cég szakemberei korábban idén tavaszra vagy nyárra tervezték. A bányanyitáshoz minden szükséges engedély a cég rendelkezésére áll - tudtuk meg Bacskó Lászlótól, a cég mérnökétől. Hogy mégsem indult még el a kitermelés, az egy Zöld Forrás nevű szervezet fellebbezésének a következménye. A szakember azonban abban bízik, hogy késő őszre vagy az év végére megkezdődhetnek a munkálatok. A falu alig várja már, hogy elinduljon a kitermelés, még akkor is, ha az első projekt csak 30-35 embernek ad majd munkát. A Calamites Kft. egy nagyobb beruházás előkészítésével is foglalkozik. Váralja és Máza települések határában nagyjából 250 millió tonna jó minőségű szenet rejt a föld. A mélyművelésű bányából a tervek szerint évi 1,8 millió tonna szén kitermelése képzelhető el. Ez a bánya már közvetlenül ezerötszáz embernek adna munkát, a megnyitáshoz pedig szakmai, illetve pénzügyi befektetők segítségével teremtenék elő a pénzt. Jelenleg még a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésén dolgoznak a cég mérnökei. Bacskó szerint még legalább öt év szükséges ahhoz, hogy az első adag szén a felszínre kerüljön. Kivágják a rezet Hegedűs Miklós szerint a Mecsekben felszínre hozott szénnel az lehet a probléma, hogy nehéz lesz rá vevőt találni. Habár a jelenlegi árak mellett még a mélyművelésű bányából is megérné kitermelni a szenet, viszont a drágulás inkább Kína és India energiaéhségének köszönhető. Európában a szigorú szén-dioxid-kibocsátási kvóták miatt egyre inkább háttérbe szorul a szén energetikai hasznosítása. A szakember példaként a Mátrai Erőművet hozta fel, amely egyik blokkját korábban a közelben gazdaságosan kitermelhető lignitre alapozta, azonban az unióban 2013 után szökik a gáz A makói gázmezőket kutató TXM Olaj- és Gázkutató Kft. kanadai anyavállalata, a Falcon Oil & Gas Ltd. előrejelzésében csökkentette a Makó térségében kitermelhető földgáz mennyiségét. A legjobb esetben, azaz 50 százalékos termelési eséllyel számolva a cég most 1240 milliárd köbméternyi gáz kitermelésére számít. A korábbi becslés 1500 milliárd köbméterről szólt. A felfedezésük óta az érdeklődés középpontjában lévő gázmezőkből - a tulajdonosok szerint - még így is hosszú évtizedekig fedezni lehetne Magyarország energiaszükségleteit. Sikeres program esetén a gázmezőfejlesztés és -kitermelés 2012-2014-ben várható. A TXM Kft. egyébként nemrégiben fejlesztési és kitermelési megállapodást kötött az Exxon Mobil olajtársasághoz tartozó Esso Exploration International Ltd.-vel. A megállapodás a Falcon makói kitermelési engedélyes területének 75 százalékára vonatkozik. A meghatározott terület meg nem osztott 33 százaléka a Falconé marad, 67 százaléka az új üzemeltető Exxon Mobilé, életbe lépő szigorú szén-dioxid-kvóták miatt inkább a fölgázra tért át. A márai-váraljai szén kapcsán felmerült annak a lehetősége is, hogy speciális eljárással széngázként termelik ki a mélyben rejlő kincset. Ez ugyan sokkal tisztább megoldás lenne, de kockázatosabb. Az energiahordozók mellett a színesfém ára is az egekbe szökött az utóbbi időben, így igen kelendőnek tűnik a sokáig épített recski bánya, ahonnan még sohasem termeltek ki rezet. Az elmúlt két évben ugyanis kétezerről hét-nyolcezer dollárra nőtt a réz világpiaci ára, ennek pedig már a feléért kitermelhető a Recsken rejlő 7-800 millió tonnásra becsült rézvagyon. A bányát a Mecsek-Öko Zrt. értékesíti, az általa kiírt tenderre sajtóhírek szerint öten jelentkeztek. Pedig nem olcsó a bánya: a minimális ár 4,6 milliárd forint, amelynek kifizetése után a vevőnek bizonyos létesítményekért még bérleti díjat is kell majd fizetnie. ■ »Az egykori mecseki uránbánya helyén ma szántóföldet találunk