Heti Válasz, 2009. április-június (9. évfolyam, 14-26. szám)
2009-06-18 / 25. szám
ARCHITÉKA Partokon és pilléreken Több szempontból is különleges a maga nemében a Szabadság híd. Például ez az első olyan hidunk, ami kizárólag hazai pénzből, itthoni munkával készült el. Magyar volt a nemzetközi pályázaton induló tervező, Feketeházy János, akinek a munkáját végül kiválasztották. Magyarok voltak a kiviteli terveket készítő mérnökök, köztük Nagy Virgil egyetemi tanár, aki a híd kapuépítményeinek építészeti terveit rajzolta. A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára gyártotta és szerelte a híd acélszerkezetét. Ezenkívül ez Budapest legrövidebb hídja, mindössze 333 méter, és kialakításánál a világon az elsők között alkalmaztak függesztett szerkezetet, az ún. Gerber-tartót. Két év alatt készült el, 1894-96 között. Először a partokon és a pilléreken támaszkodó rácsos tartókat szerelték össze, ezeket 64 méterrel túlnyújtották a meder közepe felé. Ezek után akasztották be a helyére a középső, 47 méteres szakaszt. Ez indokolja a híd formáját: a pillérek felett magas a tartó, nehogy a közép felé nyúló konzol letörjön a súly alatt. Felborulás ellen pedig a széleken 600 tonna öntöttvas ellensúlyt helyeztek el. A pesti parton álló hajdani vámszedőházak tömege erre az előjátékra utal. (Sajnos a budai oldalon levőket a világháborút követő újjáépítéskor elbontották.) Egyetlen része van a hídnak, aminek a formáját nem statikai, hanem eszmei szempontok határozták meg: a kapuzatok tetején álló acélobeliszkek és az ezeket keresztben összekötő íves rácsos tartók. Az előbbiek tetején egy-egy turulszobor van, a tartókon pedig a történelmi címer. A frissen felújított híd díszkivilágítást kapott, a Lánchíd után másodikként. A világítás célja a tervezők szerint nem újabb fényrajz létrehozása, hanem elsősorban a különleges szerkezet láttatása volt. ■ I .Szabadság híd ORFI JÓZSEF I építész eti Válasz IIX. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM , 2009. június 18.. Könyvtári záróra Katasztrofális a helyzete a nemzeti könyvtárnak - nyilatkozza a Budai Látképnek Monok István, a gazdaságilag teljesen ellehetetlenülő Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Az intézmény lassan az alapfeladatokat sem tudja ellátni. HORKAY HORCHER FERENC I budailatkep@hetivaiasz.hu - A Széchényi Könyvtár nyáron vagy takaréklángon működik, vagy zárva tart. Miért? - Spórolni szeretnénk a rezsiköltségeken is, mert erre van szükség ahhoz, hogy egész évben nyitva tudjunk tartani. Július 17- től augusztus 14-ig a dolgozókat sem engedjük be az épületbe. - Ennyire súlyos a 207 éves nemzeti könyvtár helyzete? - Katasztrofális a költségvetésünk, gazdaságilag lassan teljesen ellehetetlenül az intézmény. Egy erősebb kft. lényegesen nagyobb erőkkel rendelkezik, mint ez a nemzeti könyvtár. Dologi kiadásokra, csupán ahhoz, hogy nyitva tudjunk tartani, a rezsiköltséget ki tudjuk fizetni és alapvető szolgáltatásokat tudjunk nyújtani, éves szinten legalább 530 millió forintra van szükségünk. Ezzel szemben az idei állami támogatásunk 265 millió forint, ráadásul már ebből is zároltak összegeket. Ez azt jelenti, hogy az állam a nemzeti könyvtár dologi költségvetésének a felét sem fedezi. A felújítási keretünk nulla forint. - Mennyi pénzt zároltak? - A Széchényi Könyvtár támogatásából közel hatvanmillió forintot tart viszsza a kincstár, de erről már januárban tudtunk. - Korábban szó volt arról, hogy a nemzeti kulturális intézményeket törvényi védelem fogja megilletni. A kormány - nemcsak saját hibájából - a mai napig nem határozta meg, melyek a nemzeti intézmények. Elsősorban azt nem sikerült eldönteni, hogy mely intézmények számítanak nemzeti múzeumnak. A könyvtári világban ilyen vita nincs. Én tíz éve vagyok igazgató, de még olyan kormánnyal nem találkoztam, amelyik komolyan vette volna, hogy vannak nemzeti közgyűjtemények. Ezért a parlamentnek kellene végiggondolnia, hogy szükség van-e ezekre az intézményekre. Ha úgy döntenek, hogy igen, akkor a szükséges intézkedéseket meg kellene tenni: el kell végezni a karbantartási munkákat, s nem sorsukra hagyni az épületeket. Hogy lehet ezt elérni? ICC