Heti Válasz, 2009. július-szeptember (9. évfolyam, 27-39. szám)
2009-08-20 / 34. szám
, 2009.augusztus 20. történelem kormány tagjait lemondásra szólította fel Habsburg József főherceg nevében. (Peyer belügyminisztert az összeesküvők már korábban letartóztatták.) Fehér Ház Az összeesküvők zöme a Fehér Ház nevű ellenforradalmi szervezethez tartozott, mely a tanácsköztársaság idején jött létre Budapesten, s mint egyik szervezőjének, Krivátsy Gyulának a kiadatlan emlékezéseiből tudni lehet, a jobbára hivatásos és tartalékos tisztekből összeállt szervezet a hadügyi népbiztosságon fejtett ki ellenforradalmi működést, katonatiszteket szöktetett Szegedre, és szervezte az antikommunista érzelmű katonatiszteket. Kezükre játszott, hogy Haubrich népbiztos titkára, Farkas Tivadar az ő emberük volt. Farkasnak pedig rokona volt Csilléry András, s lakásuk is egymás mellett volt a Baross utca 28.-ban. A Csilléry-féle fogorvosi rendelő forgalma jótékonyan leplezte a katonatisztek jövés-menését. A tanácskormány bukása körül a szervezettel kapcsolatot talált Bleyer Jakab egyetemi tanár, a magyarországi németség mozgalmainak egyik szervezője, Pekár Gyula író és a zavaros hátterű Friedrich István. Utóbbiról, a snájdig mátyásföldi gépgyárosról az a hír járta, hogy József főherceg természetes fia, az őszirózsás forradalom napjaiban épp ő vezette a tömeget a lánchídi csatába, s szabadkőműves kötődései is közismertek voltak. Egyszerre vádolta őt Károlyi Mihály és 1920-ban a magyar királyi bíróság Tisza István meggyilkolásának előkészítésével - ám a vádak alól tisztázta magát. Már 1918-as hadügyi államtitkárként is Károlyi Mihály ellenzékéhez számított, s 1919 augusztusa után jobbratolódása megállíthatatlannak tűnt. 1919 novemberéig József főherceg kegyéből miniszterelnök lett - a mai napig ő az egyetlen ezen a poszton, aki válogatott futballista is volt, s egy ideig a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. Egyik brit tárgyalópartnere csak „őrültnek” nevezte, s mindent megtett bukásáért. Az 1919 novemberére engesztelhetetlen „keresztény-nemzetinek” számító politikus legitimista lett, és politikai pályája végéig, 1939-ig a Horthy-rendszer bírálója maradt. A siker után A puccsisták sikerrel jártak, Peidl Gyula és politikustársai némi habozás után lemondtak. Friedrich István vezetésével új kormány alakult, mely augusztus 8-i első ülésén le is tette az esküt József főherceg kezébe. Bár a puccsisták nem verték nagydobra, akciójukra (a Sándor-palota megszállásával egy időben elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot is) nem kerülhetett volna sor a román megszálló hatóságok jóváhagyása vagy legalábbis jóindulatú semlegessége nélkül. Ennek ellenére Horban román tábornok, városparancsnok az első minisztertanácsi ülésnek nyilatkozatot tett, és jelezte, hogy nem ismeri el a kormányt, mert az nem az ő feladata. A Friedrich-kormány - soraiban jórészt ismeretlen hivatalnokokkal - viszszaállította a korábbi közigazgatást, sorban törölte a tanácskormány intézkedéseit, többé-kevésbé szabad utat engedett a pártok szervezkedésének, és új lendületet adott a párizsi békekonferenciára való felkészülésnek. Eredménytelenül harcolt azonban a másik két ellenforradalmi központtal: a Siófokon berendezkedő Horthyval és a nyugat-magyarországi ellenforradalmárokkal, akik jórészt Lehár Antal ezredes (a zeneszerző fivére ) vezetése alatt álltak. A kormány súlytalan maradt mind az antanttal, mind a román megszálló hatóságokkal szemben, és elkeseredett harcot folytatott a másik két erőközponttal is hatalma elismertetéséért. Bár Friedrich át- és átalakította kormányát, végül nem maradt a helyzet ura. 1919 őszén a párizsi békekonferencia Budapestre küldte George Clerk brit diplomatát, hogy eszkábáljon össze egy nagykoalíciót (ahogy akkoriban mondták: koncentrációs kormányt), melyben a politikai spektrum minden színe képviselve van a kommunisták kivételével, s amely elég legitimitással rendelkezik ahhoz, hogy meg lehessen hívni a békekonferenciára. A feladatot Clerk sikerre vitte, így jött létre a Huszár-kormány, és vonulhatott be Horthy Miklós 1919 novemberében Budapestre, a román csapatok meg ki, ugyanekkor. A Fehér Ház tagjainak többségét már a korszakban elfelejtették, bár az ominózus fogorvosi rendelőt rejtő ház falán 1945-ig tábla hirdette az ellenforradalmi klubhelyiséget. Csilléry rövid ideig népjóléti miniszter volt, majd református létére az alapvetően katolikus karakterű, s a szélsőjobboldali témáktól sem ódzkodó Keresztény Községi Párt politikusa lett. Volt parlamenti képviselő, majd 1940-től a debreceni egyetem tanára. 1944-45-ben a Szálasi-kormány kinevezte a Németországba települt magyar egyetemi ifjúság kormánybiztosának. Emigrációban halt meg Kanadában, 1964-ben, 13 évvel túlélve egykori miniszterelnökét, Friedrich Istvánt, aki a váci börtönben hunyt el, ahová a Grősz-per nyomán zárták. ■ »Román katonák az Oktogonon (1919) ww.hetivalasz.hu | történelem , 1941