Heti Válasz, 2010. július-szeptember (10. évfolyam, 26-39. szám)

2010-09-02 / 35. szám

zene A lyuk meg a réz ,, Mahler, ha kellett, az énekeseknek is beszólt: »Önök nem művészek, hanem gyerkőcök!«, ők pedig sértődötten párbajra hívták.5* „Tudod, hogyan készül a trombita? Ve­szünk egy lyukat, és körbetekerjük rézzel. Nagyjából ilyen a komponálás is” - vetette oda Gustav Mahler egyik kedves rajongójá­nak, amikor az a zeneszerzés titkairól fag­gatta. Mahler a muzsikában nem ismert le­hetetlent, és élete értelmét látta a kompo­nálásban. Művei mély és őszinte vallomá­sok az emberről és az ember­­felettiről. Monumentális szim­fóniáiban az eget ostromol­ta. Talán ezért is olyan népsze­rű manapság. Kultusza - halá­la után - mindig is volt, most pedig reneszánsza van. S illő, hogy ehhez mi is hozzátegyük a magunkét, hiszen Mahler 1888-ban Budapestre költözött (a Teréz körúton emléktábla őrzi lakhelyét), és a Magyar Ki­rályi Operaház igazgatója, illetve karmeste­re lett. A magyar zenei élet egyik meghatá­rozó formálója, akire büszkék lehetünk, és akinek sokat köszönhetünk. Ám a forró nyárban elillant a fontos ju­bileum: július 7-én volt Mahler születésé­nek 150. évfordulója. (A német anyanyelvű és zsidó származású, osztrák állampolgár Mahler 1860-ban született a csehországi Kalischtban.) Az ünneplés szeptemberre csúszott, de méltóbb most, mint az uborka­­szezonban. A magyarországi Mahler-kultusz leghar­cosabb ápolója a Fischer Iván vezette Fesz­tiválzenekar, amely az idén (szeptember 9-től) már hatodik alkalommal rendezi meg Mahler-ünnepét a Müpában­­ koncertek­kel, egy Bécsből érkező kiállítással. Emel­lett az Operaházban szeptember 5-én Mah­­ler-szobrot avatnak, és az évadot Fischer Ádám vezényletével Mahler 2., Feltámadás szimfóniájával nyitják meg. Az idei Erkel-, valamint a jövő évi Liszt-bicentenáriumhoz is kapcsolódva az Andrássy úton fesztivált rendeznek. Hajtsunk fejet tehát Mahler előtt, aki hoz­zánk érkezésekor hiába volt a kor egyik leg­nagyobb zeneszerzője és karmestere, az itt eltöltött két és fél esztendejét gigászi küzde­lem jellemezte. Bár tíz évre szerződött, ha­mar, haraggal távozott, és „menekülését” örömujjongás kísérte. A színházból kitil­tották. Hívei erre kisebb lázadást szítottak egy előadáson - „Vissza Mahlert!” -, még a rendőrséget is ki kellett hívni. De a többség eleve ellensége­sen fogadta: a Zenelap 23. szá­ma gunyoros cikkben írt róla Az operabetegségek specialistá­ja címmel. A dalszínház muzsi­kusai pedig meg sem jelentek a bemutatkozó társulati ülésen. Tartottak a maximalista, vas­­akaratú, becsvágyó Mahlertől, hiszen az ő legnagyobb ellen­sége a középszer és a pongyo­laság volt. „A hagyomány slamposság!” - hangzott elhíresült megállapítása. Ha kel­lett, az énekeseknek is beszólt: „Önök nem művészek, hanem gyerkőcök!”, ők pedig sértődötten párbajra hívták, amivel persze nem törődött. Kritikusai, akik korábban Erkelianumnak csúfolták a színházat, most éppen Erkel operáit kérték számon tőle. Közben Mahler csodákat művelt. Bemu­tatta a Gyöngyhalászokat, a Ring első két darabját és a Parasztbecsületet. És még Brahms is elismerte, hogy Budapestre kell utaznia annak, aki szép Mozart-operaelő­­adást akar hallani. Gustav Mahlernek máshol sem volt egy­szerű az élete. Max Graf kritikus jegyez­te fel róla: „A pálcája hirtelen előrelendült, mint egy mérges kígyó nyelve. A bal kezével úgy húzta ki a muzsikát a zenekarból, mint egy kottát a fiók mélyéről. Mahler tudatá­ban volt a rendkívüli feszültségnek, amelyet a jelenlétével teremt. Egyszer azt mondta nekem: »Hidd el, az emberek akkor fognak igazán értékelni, amikor már nem leszek.«” Igaza lett. ■ Falfirka - Devich Márton rovata | kultura@hetivalasz.hu | WWW.HETIVALASZ.hu | kultúra | X. évfolyam, 35. szám, 2010. szeptember 2. 2010. szeptember 9., 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Mozart-klarinétverseny, Mahler IV. szimfóniája (benne a mennyország gyermeki víziójával) és egy tüzes nyitány a klarinétszólista-komponista tollából. Hatodszor is Mahler-ünnep a Müpában! HIRDETÉS V BUDAPESTI MAHLER-ÜNNEP NDR Szimfonikus Zenekar Vezényel Michael Gielen LISZT ÉS A ZONGORA _ A MAGYAR TELEKOMMAL Off­z­­y Chopin és Liszt" Érdi Tamás - zongoraestje 2010. szeptember 21., 15.00,19.00 Fesztivál Színház ■ újraértelmezett Nizsinszkij-koreográfia Debussy zenéjére, Érosznak ajánlva és Rimszkij-Korszakov muzsikáját mozgásba foglaló tánc a női vágyakról. 51

Next