Heti Válasz, 2010. július-szeptember (10. évfolyam, 26-39. szám)

2010-09-02 / 35. szám

Nemzeti ruhák és népi motívumok reneszánsza Divatdiktátorok ■ Egyetlen népnek sincs akkora viseletkincse, mint a magyarnak, ennek ellenére nem létezik egységes ünnepi ruhánk, amelyet politikusaink is felvehetnének. Amikor a külföldi divattervezők ruháin megje­lennek a magyar motívumok, még csak fel sem ismerjük őket. HALÁSZ CSILLA | kultura@hetivalasz.h­u A nemzeti viselet jegyeit hordozó kosztüm­ben jelent meg a köztársasági elnök felesé­ge, Schmittné Makray Katalin a Sándor-pa­lotában augusztus 6-án tartott államfői be­iktatásra, s a zsinór, a paszomány, a ma­gyaros motívumok azóta sem hiányoznak kosztümjeiről a nyilvános megjelenéseken. Nem csak a magyar first lady öltözködése jelzi, hogy az utóbbi években ismét divatba jött a hagyományos nemzeti és népi ruhák motívumkincsének felhasználásával készí­tett korszerű viselet. Jankovics Marcell rajz­filmrendező Bocskaiban vette át a Prima Primissima díjat, de láthattuk már Pelczné Gáll Ildikó fideszes politikust, Kubik Anna színésznőt, Tokody Ilona, Pitti Katalin vagy Ferencz Éva énekeseket is zsinóros ruhá­ban. Sasvári Sándor színész a Magyar mi­sét Bocskai-kabátban énekli, és nemcsak fellépéseken, hanem hétköznapokon, akár farmerhez is viseli azt. A nemzeti viselete­ket készítő Hampel-szalontól Tony Curtis színész is rendelt tavaly Bocskait. Zsinór és vitézkötés Több más jele is van annak, hogy az ér­deklődés - hasonlóan a XX. század har­mincas és hetvenes éveihez - ismét a ha­gyományok felé fordul. Rajnán szeptem­ber 4-én immár harmadik alkalommal ren­dezik meg, évről évre nagyobb érdeklődés mellett a viselet napját, fiatal sportolóink nemzeti öltözékben - atillában - utaztak az augusztus 14-26. közötti szingapúri if­júsági olimpiára, az október 1-jei városli­geti Fashion Craft Arton (Olof Palme Ház) pedig jelentős kínálatot tekinthetünk majd meg olyan iparművészek ruháiból, akik a népművészet elemeihez nyúlnak vissza. De mit tud ma egy átlagos műveltsé­gű, érettségizett ember - aki a ruháit a globalizált világ minden nagyvárosában je­len lévő H­S­M-ben, CefeA-ban és Zárában vásárolja - a népi és a nemzeti viseletről, a magyar öltözködési kultúra több évszá­zados hagyományairól? Végtelenül keve­set, hiszen az iskolai oktatásban ez a terü­let egyáltalán nem jelenik meg - mondja lapunknak F. Dózsa Katalin művészettör­ténész. A magyar viselet mint kiváló köny­­nyűlovassági ruha keleti és török elemek­ből alakult ki. A zsinórozás már a XV. szá­zadban megjelent, de a XVII. században vált általánossá, a vitézkötés még később, a XVIII-XIX. században. Az a népviselet, amit ma ismerünk, a XVIII. században és a XIX. század elején terjed el a falvakban, a nemesség ruházata alapján, de miközben ez utóbbi nagyjából egységes maradt, a pa­raszti viselet tájegységenként eltérő volt. A művészettörténész úgy gondolja, törté­nelemórán kellene oktatni a viselettörténe­tet is, de sajnos ma úgy tanítják a történel­met, mint csaták és békekonferenciák lán­colatát, holott nem csak az volt. Magyarországon az elmúlt évszázadok­ban a történelem és az öltözködés min­dig szoros összefüggést mutatott. Az atil­la például az 1830-as évektől 1849-ig volt „divatban”, ez volt az 1948-as honvédse­reg egyenruhája is. A reformkori ellenzék fontosnak tartotta a hazai ipar védelmét, ezért kortesruhaként durva posztóból ké­szült ruhákat, cifraszűröket is viselni kezd­tek. Az 1848-49-es szabadságharc buká­sa után a férfikalap-, bajusz- és szakállvise­­let Kossuth Lajosét utánozta. A magyar ru­ha a férfi- és a női viseletben is 1859-től ke­rült elő ismét. Politikai jelentése volt annak, hogy a kiegyezést megelőzően minden­ki ilyen ruhát viselt (a nem magyarok is), ám ez csak az 1870-es évekig tartott - tá­jékoztat a művészettörténész. A XIX. szá­zad végén, a honfoglalás ezeréves évfordu­lójára divat lett a díszmagyar az ünnepi al­kalmakon, egészen 1945-ig. Trianon hatá­sa is megfigyelhető az öltözködésben, pél­dául a kalotaszegi viseletben 1920 után ta­pasztalható a nemzeti színek használata - tudtuk meg Tötszegi Tekla néprajzkutató­ ■■í mLn­L.É.iIi. ■ , 2010. szeptember 2. » Női díszmagyar viselet a XXI. századból

Next