Heti Válasz, 2013. május-június (13. évfolyam, 18-26. szám)
2013-05-30 / 22. szám
TWyTTTTW5 IX»! ÉVFOLYAM, 22- SZÁM Lidii | IrrTf 12913 majus 30. ABLONCZY Bálint | itthon@hetivalasz.hu Egy számvevőszéki jelentés is tartogathat stílusmeglepetéseket, olykor a tisztviselők eltérnek a műfajból adódó szikár követelményektől. Például az országgyűlési választásokat követő évben a pártok pénzfelhasználásáról szóló jelentéseikben az Állami Számvevőszék munkatársai szinte rimánkodtak a törvényhozónak, változtassa meg a kampányfinanszírozás szabályait. A rendszerváltástól főbb vonalaiban máig azonos regulák ugyanis a költések komolyságának alátámasztására nem, legfeljebb témahiányban szenvedő humoristák igényeinek kielégítésére voltak alkalmasak. Ezen változtatna a kampányfinanszírozásról szóló friss kormánypárti képviselői indítvány, melyet hamarosan elfogadhat a parlament. Némely hiányossága ellenére a tervezet fontos pontokon szakítana az eddig jellemző képmutatással. Egy példa: az Állami Számvevőszék 2011-es, a pártok bevallásán alapuló jelentése szerint 2010-ben a Fidesz 404 721 000, az MSZP pedig 404 835 000 forintot költött kampányra. Előbbi 117 ezer, utóbbi háromezer forinttal tért el az engedélyezett keretösszegtől. (E summa adományokból, egyéb saját forrásból és a minden egyéni kerületben elinduló pártnak járó 18 millió forintnyi állami támogatásból állt össze.) A svájci precizitást nem csak az hiteltelenítette, hogy a mezei polgár az országot beborító, ennyi pénzből valószínűleg megoldhatatlan hirdetésözönnel szembesült. A jogvédő szervezetek által működtetett internetes kampánymonitor a Fidesznél majd’ 1,3 milliárd forint, az MSZP-nél közel 1,2 milliárdos költést becsült a médiahirdetések, rendezvények, kampányszóróanyagok összesítésével. Rajthoz állási prémium Közvetve a pártok is beismerik az eddigi rendszer abszurditását: a törvényjavaslat jelentősen növeli mind a kampányra fordítható összegeket, mind az állami támogatást. Jövőre 199 főre - 106 egyéniben és 93 listán mandátumot szerzett képviselőre - csökken a parlament létszáma. A minden egyéni választókerületben rajthoz álló párt ma A törvényjavaslat jelentősen növeli mind a kampányra fordítható összegeket, mind az állami támogatást.gán- és állami forrásból egyéni és listás jelöltenként legfeljebb ötmillió, öszszesen 995 millió forintot fordíthatna kampányra. (Úgy, hogy a legnagyobbak közé számító tételek közül a kereskedelmi televíziós hirdetésekre nem kell költeni, azokat ugyanis a választási eljárási törvény megtiltotta.) Ebből 703 millió forintot az állam ad. Ez az összeg úgy áll össze, hogy „rajthoz állási prémiumként” a maximális, közel egymilliárd forintos költés 60 százalékát kapja a költségvetésből a mindenütt elinduló formáció. (Ennél kevesebb jelöltnél az összeg arányosan csökken.) Ez 597 millió forintot tesz ki, ehhez jön még a 106 egyéni jelölt után fejenként az államtól járó egymillió forint. A kampányban biztosítandó 703 milliós központi támogatás a jelenlegi helyzethez képest a Fidesz kivételével mindenkinek növekményt hoz. Az állami apanázs a kormánypártnál idén majd’ 1,3 milliárdot tett ki, az MSZP-nél 521 milliót, a Jobbiknál 448 milliót, az LMP-nél pedig mindössze 249 milliót. Ha például kimaradna a „demokráciavédő szent ligából”, az új szabályozással a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíciónak is járna a 703 millió forint (amennyiben mindenhol tudna jelöltet állítani). Választási szövetségre lépő szervezetek ugyanakkor nem lennének jogosultak dupla öszszegre, azaz az esetleg közösen induló Bajnai-csapat és az MSZP csak egyszer járulhatna a kasszához. Hátszél a kicsiknek Érdemes összevetni a kisebb pártoknak kedvezőbb finanszírozási javaslatot a már korábban elfogadott többi választási szabállyal. Ugyanis azok is segítik a feltörekvőket: eddig 176 egyéni választókerületben kellett egyenként 750 ajánlószelvényt (azaz országos lefedettséghez 132 ezer kopogtatócédulát) gyűjteni, most csak 106 körzetben van szükség egyenként 500 támogatói aláírásra. Összesen 53 ezer aláírással tehát elérhető, hogy minden választókerületben lehessen az adott párt jelöltjére voksolni. Kritikusok szerint a sokszínűség bátorítása nem ellentétes a Fidesz politikai érdekeivel: a könnyített jelöltállítás és a nagyvonalú kampánytámogatás csábító lehet az önálló szereppel kacér . Az LMP-s Schiffer András szerint a szabályozás hiányos, de orvosol néhány problémát, a fideszes Gulyás Gergely (jobbra) a korábbinál minden ponton jobb javaslatról beszél