Heti Válasz, 2014. március-április (14. évfolyam, 10-17. szám)
2014-03-13 / 11. szám
52 III I IH 14- I XIV. ÉVFOLYAM. II. SZÁM I 2014. március 13 kultúra Mikortól művészet a geg? Kitüntetett pisztrángos Nem mind arany ív Művészetté szentesül-e egy aranycsótány pusztán azért, mert bekerül egy kiállítótérbe? Többek között ezt tesze Sgeti Kiss Miklós kiállítása a Műcsarnokban. A felvetés nyomán mi is feltettük a kérdést, hogy tényleg minden művészet-e, ami a kortárs kiállításokon látható, vagy lufit fújnak a bizarr installációkért milliókat fizető gyűjtők. LAKY ZOLTÁN | kultura@hetivalasz.hu Tizenkétezer aranyszínű műanyag csótány fogadja a látogatót március végéig a Műcsarnokban. Az installáció Kiss Miklós Goldenroach Unlimited című alkotása, mely egy 2011 óta tartó akciósorozat hazai betetőzése. Az alkotó a kortárs képzőművészet fellegváraiba - például a bécsi Mumokba, a londoni Saatchi Gallerybe és Tate Modembe, a párizsi Louvre-ba és Centre Pompidouba csempészett be néhány, 14 karátos arannyal bevont csótányt. Mindig melléjük tette az intézmény arculatához illeszkedő műcédulákat, sőt még a múzeumi ajándékboltokban is elhelyezte csótányos szuvenírjeit. Művek és tárgyak Hogy miért? Kiss több kérdést is felvet. Az egyik a következő: „Ha beviszek egy rovart a múzeumba, és odateszem Marcel Duchamp installációja mellé, az bizonyítja, hogy bármilyen tárgy lehet művészet?” A kérdésfelvetés azóta időszerű, hogy az említett francia alkotó 1917-ben egy New York-i kiállításon egy piszoárt állított ki Szökőkút címen. Azelőtt élesen elváltak a műalkotások és a puszta tárgyak, és nem fordulhatott elő, hogy egy jóhiszemű takarítónő a szemétbe dobjon egy installációt, ahogy februárban egy olasz galériában történt. (A takarítócég tízezer euró kártérítést fizetett az újságpapírból és kartondobozból álló alkotásért.) Arthur C. Dante művészetfilozófus egy kitalált tárlattal illusztrálja, milyen nehéz különbséget tenni műalkotások és a puszta tárgyak között. A kiállítás összes képe vörös négyzet. Az első egy Kierkegaard által leírt fiktív kép a zsidók vörös-tengeri átkeléséről. A második ennek nyomán egy pszichológiai portré, a Kierkegaard hangulata. Két kép a Red Square címet viseli, az egyik a Vörös térre utaló politikai kommentár, a másik egy minimalista monokróm. Bekerül a tárlatra egy vörösre mázolt felület is. Ezek közül melyik a műalkotás? A művészetfilozófusok számos elméletben keresik a választ. Van, amelyik szerint a befogadó esztétikai viszonyulása, mások szerint az alkotó kifejezési szándéka tesz egy tárgyat műalkotássá. Az egyik legelterjedtebb teória George Dickie intézményi elmélete. Eszerint egy műalkotásnak két feltételnek kell megfelelnie: legyen emberi produktum (már az is az, ha valaki felszed egy fadarabot a vízparton és beteszi egy galériát. Jeff Koons: Balloon Dog - nemzetközi aukciós rekord 58,4 millió dollár, 2013 2. Hantai Simon: M.A. 5 (Máriásé) - magyar aukciós rekord 464 ezer euró, 2013 3. Jeff Koons: Tulip 33,6 millió dollár, 2012 4. Damien Hirst: A halál fizikai lehetetlensége egy élő tudatában 8-12 millió dollár, 2004 ba), és a művészeti világ egy tagja - galériatulajdonos, kiadó, producer vagy kurátor - nyilvánítja művészetnek. Az elmélet nem állítja, hogy minden, ami a múzeumba kerül, értékes is, csak azt, hogy műalkotás - ami lehet silány is. Egy cápa ára Persze vannak, akik az összes modern elméletet elutasítják, és úgy vélik, csak a mű észlelhető tulajdonságai alapján lehet ítéletet mondani: látjuk a képet, halljuk a zenét. Egy piszoár mellé viszont oda kell írni, mi benne a „poén”, mit akar mondani vele az alkotó, így a tárgy felesleges is, hiszen ugyanolyan, mint minden más piszoár - ergo nem műalkotás. Az olvasó eldöntheti, melyik nézet alapján ítél meg egy kiállítást. Egy biztos: a kortárs képzőművészet intézményrendszere bármit hajlandó mű.