Heti Válasz, 2014. május-június (14. évfolyam, 18-26. szám)
2014-05-08 / 19. szám
Ne fuss, magyar! KOVÁCS ISTVÁN: BEM TÁBORNOK - AZ ÖRÖK REMÉNYEK HŐSE MAGYAR NAPLÓ KIADÓ, BUDAPEST, 2014, 4200 Ft „Bármily derék hősi volt e sereg, az, hogy épségben maradt e viharos napok után, egyedül tábornokának érdeme. Szeretném Bemet egész nagyságában fölmutatni a nemzet, a világ előtt, de ahhoz több és nyugodt idő kellene” 1849. február 15-én írja e mondatokat a „hadi vitézségéért kitüntetett” Petőfi Sándor Debrecenben, a forradalmi magyar kormány főhadiszállásán, ahová a tábornok meneszti őt futári küldetéssel. Ami a 26 évesen elesett költőnek nem adatott meg, azt a késő utókor történészei nagyrészt elvégezték. Bem József mozgalmas életútjának állomásairól és tevékenységének értékeléséről ma már könyvtárnyi irodalom tudósít. Publikációk sokaságával járult hozzá ehhez Kovács István költő, történész, aki közel harminc évvel ezelőtt megjelent munkája (így élt Bem József) után most impozáns kötetben tárja elénk mindazt, ami a tábornokról tudható. Felidézi és érzékletesen mutatja be e könyv az egyedülálló életpálya megannyi ismert és kevésbé ismert, ritkán emlegetett eseményét. 1831 őszét például, amikor a cári túlerővel szemben alulmaradó lengyel hadsereget a tüzérség főparancsnoka, Józef Bem ezredes menti meg a felmorzsolódástól, s teszi lehetővé, hogy a felkelt lengyelek ne az orosz fővezér, hanem a kevésbé gyűlölt porosz király csapatai előtt kapituláljanak. Figyelemre méltó megjegyzést fűz ehhez a szerző: „Iván Fjodorovics Paszkevics generális tizennyolc évvel később kárpótolhatta magát Világosnál, 1849. augusztus 13-án.” Megismerhetjük továbbá Pulszky Ferenc államtitkár Bemmel való találkozásának körülményeit és első benyomásait a „hivatásos forradalmárról”: „kicsi volt és zömök [...] őszülő haja kopott condottiere-re (zsoldosvezérre) emlékeztetett”. Nem hiányoznak a könyvből a leggyakrabban idézett kortársi visszhangok a magyar szabadságharcról, így Adam Mickiewicz híres mondata az 1849 áprilisában, Párizsban kibocsátott kiáltványából: „győzelmetek az európai szabadság diadala lesz”. Tanulságos bizonyítéka ez annak, hogy sokan voltak az európai közvélemény és közgondolkodás formálói között, akik azonosulni tudtak a magyar forradalom eszméivel. Azokkal a célkitűzésekkel, amelyeket Bem József kiáltványa - Nagyszeben polgáraihoz, 1849. március 12-én - így fogalmaz meg: „a magyar hadsereg az önkény ellen, [...] a közös népszabadságért harcol, ezért küzdenek soraiban mindenféle népfaj ivadékai”. A hadseregek irányítóinak képességeit többnyire az ellenfél stratégái ítélik meg a legvilágosabban. Artur Adamovics Nyepokojcsickij cári ezredes Az erdélyi hadjárat orosz szemmel című, 1849-ben írt munkájában ezt állapítja meg néhány hónappal a sorsdöntő események után: „E hadműveletek Bem ragyogó tehetségét és katonai képzettségét tanúsítják. El kell ismerni, hogy kivételesen tevékeny, energikus, határozott és fölöttébb bátor volt; a harcban mindig elöl járt, jelenlétével lelket öntött a magyar seregekbe.” Bem tábornok megnyilatkozásai közül jól ismert az a néhány magyarul elhangzott tőmondat az erdélyi hadjárat egy-egy forró pillanatában: „Előre, magyar! Ne fuss, magyar!” Ezek, mint tudjuk, ott olvashatók kőbe vésett feliratként Bem szobrának talapzatán, a róla elnevezett tér közepén. Nem véletlen, hogy ez volt a helyszíne a forradalom zászlóbontásának 1956. október 23-án. ■ Mitől hamis a beszéd? HASZNÁLATÁBAN TINTA KIADÓ, BUDAPEST, 2013,1490 Ft TÓTH ERIKA | kultura@hetivalasz.hu Az ékesszólás kiskönyvtára a Tinta Könyvkiadó által megjelentett, a nyelvészettel kapcsolatos kiskönyvek sorozata. A leplező nyelv - Álcázás és ámítás a nyelv használatában a jelenleg huszonnyolc kiskönyvből álló gyűjtemény huszonkettedik darabja. A könyv két részből áll, az elsőben a pragmatikai nyelvfelfogás alapelveivel ismerkedhetünk meg, amelyek felvezetik a leplező nyelvhasználatot. Péter Mihály nyelvészprofesszor a leplezéshez kapcsolódó alapelveket a hozzájuk kapcsolódó kutatásokkal, a kommunikáció nagyjainak idézeteivel megerősítve támasztja alá. A második rész kitér az álcázásra és ámításra a mindennapi nyelvhasználatban, bemutatva ezek főbb eszközeit mind a szavak szintjén, mind pedig egyes szövegtípusokban. Így tudhatjuk meg, hogy mi a „hamis beszéd” filozófiai problémája, hogyan különböztetjük meg az alakzatos beszédet, a kétértelműséget, a homályosságot, a színlelést, a túlzást, nagyítást. Mit jelentenek a nyelvi tabuk? Olvashatunk a meggyőzésről a beszédaktus során, és a különböző propagandák nyelvéről is. „E könyvecskét nemcsak nyelvészek és a nyelvvel hivatásszerűen foglalkozó tanárok, újságírók, szerkesztők, fordítók figyelmébe ajánlom, hanem mindazokéba, akik bonyolult korunkban biztosabban kívánnak eligazodni a közélet és a magánélet nyelvhasználatában. Hasznos mindazoknak, akik tudatosan el kívánják kerülni a nyelvi csapdákat” - írja a szerző, s csak megerősíthetjük ajánlását. Remek, élvezetes és tanulságos könyvet adott a kezünkbe. ■ PÉTER MIHÁLY: A LEPLEZŐ NYELV - ÁLCÁZÁS ÉS ÁMÍTÁS A NYELV | WWW.HETIVALASZ.hu | téka | XIV.évfolyam, 19.szám,2014.május 8. téka 47