Heti Válasz, 2014. május-június (14. évfolyam, 18-26. szám)

2014-05-08 / 19. szám

Ne fuss, magyar! KOVÁCS ISTVÁN: BEM TÁBORNOK - AZ ÖRÖK REMÉNYEK HŐSE MAGYAR NAPLÓ KIADÓ, BUDAPEST, 2014, 4200 Ft „Bármily derék hősi volt e sereg, az, hogy épségben maradt e viharos na­pok után, egyedül tábornokának érde­me. Szeretném Bemet egész nagyságá­ban fölmutatni a nemzet, a világ előtt, de ahhoz több és nyugodt idő kellene”­­ 1849. február 15-én írja e mondato­kat a „hadi vitézségéért kitüntetett” Pe­tőfi Sándor Debrecenben, a forradalmi magyar kormány főhadiszállásán, aho­vá a tábornok meneszti őt futári külde­téssel. Ami a 26 évesen elesett költőnek nem adatott meg, azt a késő utókor tör­ténészei nagyrészt elvégezték. Bem Jó­zsef mozgalmas életútjának állomásai­ról és tevékenységének értékeléséről ma már könyvtárnyi irodalom tudósít. Publikációk sokaságával járult hozzá ehhez Kovács István költő, történész, aki közel harminc évvel ezelőtt megje­lent munkája (így élt Bem József) után most impozáns kötetben tárja elénk mindazt, ami a tábornokról tudható. Felidézi és érzékletesen mutatja be e könyv az egyedülálló életpálya meg­annyi ismert és kevésbé ismert, ritkán emlegetett eseményét. 1831 őszét pél­dául, amikor a cári túlerővel szemben alulmaradó lengyel hadsereget a tüzér­ség főparancsnoka, Józef Bem ezredes menti meg a felmorzsolódástól, s teszi lehetővé, hogy a felkelt lengyelek ne az orosz fővezér, hanem a kevésbé gyűlölt porosz király csapatai előtt kapitulál­janak. Figyelemre méltó megjegyzést fűz ehhez a szerző: „Iván Fjodorovics Paszkevics generális tizennyolc évvel később kárpótolhatta magát­­ Vilá­gosnál, 1849. augusztus 13-án.” Meg­ismerhetjük továbbá Pulszky Ferenc államtitkár Bemmel való találkozásá­nak körülményeit és első benyomása­it a „hivatásos forradalmárról”: „kicsi volt és zömök [...] őszülő haja kopott condottiere-re (zsoldosvezérre) emlé­keztetett”. Nem hiányoznak a könyvből a leg­gyakrabban idézett kortársi visszhan­gok a magyar szabadságharcról, így Adam Mickiewicz híres mondata az 1849 áprilisában, Párizsban kibocsátott kiáltványából: „győzelmetek az európai szabadság diadala lesz”. Tanulságos bi­zonyítéka ez annak, hogy sokan voltak az európai közvélemény és közgondol­kodás formálói között, akik azonosulni tudtak a magyar forradalom eszméivel. Azokkal a célkitűzésekkel, amelyeket Bem József kiáltványa - Nagyszeben polgáraihoz, 1849. március 12-én - így fogalmaz meg: „a magyar hadsereg az önkény ellen, [...] a közös népszabad­ságért harcol, ezért küzdenek soraiban mindenféle népfaj ivadékai”. A hadseregek irányítóinak képes­ségeit többnyire az ellenfél stratégái ítélik meg a legvilágosabban. Artur Adamovics Nyepokojcsickij cári ezredes Az erdélyi hadjárat orosz szemmel című, 1849-ben írt munkájában ezt állapítja meg néhány hónappal a sorsdöntő ese­mények után: „E hadműveletek Bem ragyogó tehetségét és katonai képzett­ségét tanúsítják. El kell ismerni, hogy kivételesen tevékeny, energikus, hatá­rozott és fölöttébb bátor volt; a harc­ban mindig elöl járt, jelenlétével lelket öntött a magyar seregekbe.” Bem tá­bornok megnyilatkozásai közül jól is­mert az a néhány magyarul elhangzott tőmondat az erdélyi hadjárat egy-egy forró pillanatában: „Előre, magyar! Ne fuss, magyar!” Ezek, mint tudjuk, ott olvashatók kőbe vésett feliratként Bem szobrának talapzatán, a róla elnevezett tér közepén. Nem véletlen, hogy ez volt a helyszíne a forradalom zászlóbontá­sának 1956. október 23-án. ■ Mitől hamis a beszéd? HASZNÁLATÁBAN TINTA KIADÓ, BUDAPEST, 2013,1490 Ft TÓTH ERIKA | kultura@hetivalasz.hu Az ékesszólás kiskönyvtára a Tin­ta Könyvkiadó által megjelentett, a nyelvészettel kapcsolatos kisköny­vek sorozata. A leplező nyelv - Álcá­zás és ámítás a nyelv használatában a jelenleg huszonnyolc kiskönyvből ál­ló gyűjtemény huszonkettedik darab­ja. A könyv két részből áll, az elsőben a pragmatikai nyelvfelfogás alapelveivel ismerkedhetünk meg, amelyek felve­zetik a leplező nyelvhasználatot. Péter Mihály nyelvészprofesszor a leplezés­hez kapcsolódó alapelveket a hozzájuk kapcsolódó kutatásokkal, a kommuni­káció nagyjainak idézeteivel megerősít­ve támasztja alá. A második rész kitér az álcázásra és ámításra a mindennapi nyelvhaszná­latban, bemutatva ezek főbb eszköze­it mind a szavak szintjén, mind pedig egyes szövegtípusokban. Így tudhatjuk meg, hogy mi a „hamis beszéd” filozó­fiai problémája, hogyan különböztetjük meg az alakzatos beszédet, a kétértel­műséget, a homályosságot, a színle­lést, a túlzást, nagyítást. Mit jelentenek a nyelvi tabuk? Olvashatunk a meggyő­zésről a beszédaktus során, és a külön­böző propagandák nyelvéről is. „E könyvecskét nemcsak nyelvészek és a nyelvvel hivatásszerűen foglalko­zó tanárok, újságírók, szerkesztők, fordítók figyelmébe ajánlom, hanem mindazokéba, akik bonyolult korunk­ban biztosabban kívánnak eligazodni a közélet és a magánélet nyelvhaszná­latában. Hasznos mindazoknak, akik tudatosan el kívánják kerülni a nyelvi csapdákat” - írja a szerző, s csak meg­erősíthetjük ajánlását. Remek, élveze­tes és tanulságos könyvet adott a ke­zünkbe. ■ PÉTER MIHÁLY: A LEPLEZŐ NYELV - ÁLCÁZÁS ÉS ÁMÍTÁS A NYELV | WWW.HETIVALASZ.hu | téka | XIV.évfolyam, 19.szám,2014.május 8. téka 47

Next