Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-06-10 / 21. szám
Eperjes, Kassa, Miskolcz, Gyöngyös és Pest, mind a’ pesti, borsodi, abauji, sárosi vmegyék törvényhatóságai részéröl. 4. Az utazók száma és az áruk mennyisége ? Az utazók számát nem lehet pontosan megmondani, mivel a’ legkevesebben utaznak a’ végállomásig, hanem rendszerint a' nevezetes" közállomásokon, Gyöngyösön , Kövesden, Miskolczon és Kassán kiszállnak. Az ezen intézet által fuvarozott áruk mennyiségét mázsákban szintén nem mondhatni meg — gyarmati áruk nem igen vizetnek a’ gyorskocsin, hanem leginkább csak ék-czikkek (Luxus Artik e 1) és vörös portékák. 5. Hányszor közlekedik hetenként ’s milly gyorsan ? Nyáron 6-szor, télen 5-ször hetenként — nyáron 30—36 óra alatt érkezik Pestre — télen kétszeri hálással 3 nap alatt. 6. A’ fogadókra ’stb nézve ? Drágán és roszul eszik az ember és még rosszabbul iszik. Nem is találtatik mindenütt biztos fogadó, hol az intézet érdeke tán megkívánná. *) II. Liedemann Samu gyors utazási intézete, melly Eperjest Lőcsén, Rosnyón, Losonczon ’stb által köti össze Pesttel. Eperjesről hetenként kétszer (hétfőn és pénteken reggeli 8 órakor) indul egy egy kocsi Lőcsére ’s Lőcséről Eperjesre vasárnapon és csütörtökön. Lőcséről Pestre minden kedden indul egy kocsi ’s lovak nem váltatván három nap alatt teszi meg útját. Lassúbb és kényelmetlenebb ez utazás mint az előbb érintettem intézetnél. A’ kényszerített elöfogatokat nem számíthatom a’ forgalom és utazás előmozdító eszközei közé. Már nagy baj és akadály az, hogy az utazónak saját kocsival kell bírnia. E’ mellett káros következései azon utazási rendszernek felszámíthatlanok, főleg itt a’ hegyes felföldön. Nem említve azt, hogy a’ földmivelő gyakran legsírgetösb és szükségesb munkájától űzetik el; én már annál fogva is eltörlésére szavaznék, mivel általa a’ jobbágyság vonóereje egészen tönkre jut. A’ német és tót paraszt lova nincs a’ nyargaláshoz és vágtatva járáshoz szokva, mig az alföldi magyar végtelen rónáin sohasem tud lassan és léptetve hajtani. Az ur pedig sebesen szeret utazni ’s a’ bakon ülő hajdú vagy inas serényen tánczoltatja botját a’ szegény gebe hátán, így, főleg esős időben, ha idevaló vagy szepességi paraszt egy állomást hajtott, oda van több hétre lova. ’S aztán ki van-e elégítve 3 vagy akár 6 húszassal is? *) Az előfogatok azért is károsak, mivel rendesebb és gyorsabb közlekedést ne talán létesíthető intézetek támadását több tekintetben gátolják, mert nincs intézet, melly azokkal az utazási díj tekintetében versenyezhetne ’s mert hazánkban bizonyos előítélet és gőg is van az elöfogattali utazhatással összekapcsolva. A’ felföld forgalmára nézve átalában károsan hat azon körülmény, hogy az alföldtől évenkint több hónapig csaknem egészen el van rekesztve, így Debreczennel ez évben három hónapig volt megakasztva a’ közlekedés, legalább Eperjesen nem lehetett fuvart kapni. Eperjes öt vásárai nem bírnak kitűnő jelentőséggel ; a’ pesti ’s némelly bécsi szabók ’s a’ miskolczi csizmadiák azonban rendesen meglátogatják. A’ hetivásároknak, mellyek hetenként kétszer tartatnak, van jelentőségük, főleg a’ sertés, gabna, szeszre és hizlalt marhára nézve. Télen át igen nagy mennyiségű sertés adatik el, de mennyit megközelítőleg sem mondhatni. Gabnát ez évben főleg Gácsországba vittek sokat Eperjesről, mi azt jó árban tartotta; legközelebb azonban lejebb szállt az ára. Tegnap (máj. 26-kán) következő ára volt: tisza búza: 10—11 ft (köble -1 4 véka), rozs: 7 ft 30 kr.—8 ft árpa: 5 ft, 45 kr. zab: 5 ft. A bor- és vászonkereskedés évről évre csökken. Borral nagyban kereskedik: Burkhardt, Steinhübel és Hollender. Vászonkereskedő van 5. Ezek Sárosmegyében mintegy 20,000 vég (20 bécsi röflen- és 30,000 vég kender- meg 20,000 vég zsákvásznat vásárolnak össze. Szepességen pedig mintegy 50,000 véget. Lengyelországból hoznak nekik a’ zsidók évenkint mintegy 10,000 véget. Végjét 6, 8—15 ’s igen keveset 20 vízon veszik. A’ vászon mind nyers, ’s a’ kereskedők itt a’ környéken fehérittetik vagy legalább mángoroltatják ’s igy szállítják Pestre és Debreczenbe. — A’ vászonkereskedés azelőtt legalább három akkora volt mint jelenleg, részint a’rumburgi, sléziai’stb vászon miatt, részint mivel a’ nép, főleg a’ szepességi, nem jobb hanem még *)Matthaeldész úr mindent elkövet, mi csak tehetségében van, hogy főleg a’ Hatvanon átvezető, 2. sz. alatt érintett ujdarab megcsináltassák, sőt hallom, hogy önrészéről kész pénzáldozatot is hozni, csakhogy tennének is már valamit. Az éjszakamerikaiak a’ rengeteg vadonokat útpályákkal szeldelik át; a’ magyarok inkább ellakmározzák és korteskedésre pazarolják a’ pénzt, semhogy népes helységeket összekötnének. Minek is? — a’ kinek nem tetszik az út, maradjon hon a’ kandallónál! H. J. *) Örömest nem is fog elő idevaló vagy szepességi paraszt ’s abból, hogy némelly alsó megye jobbágysága a’ vmegyéhez folyamodott, hogy az eltörlött előfogatok ismét életbe léptessenek, nem lehet következtetni, miszerint a’ felső megyék jobbágysága is meg akarja tartatni. Igaz, szívesen fog elő gyakran, — de mikor? — midőn nincs dolga, ’s jó útt van. ’S miért ? mert tudja, előfognia kell, tehát természetesen inkább szeret jó úton ’s mikor nincsen elfoglalva menni. H. J.