Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-04-08 / 3. szám
De nehezebb kérdés volt, valljon a’ nemzeti test erkölcsi épsége elegendő-e hogy megtudja bírni e’ socialis nyilatkozványt, ’s nagyszerű rokonszenvvel kiáltson „igent“ a’ kérdésre, mellyet az egyesület alapítói a’ nemzet erélyére hivatkozni készültének? — Meg kell vallanunk, hogy érezénk e’ kétség fontosságát, érezénk ; — mert e’ hivatkozásban megbukni annyi volna , mint a’ nemzeti test erőtlenségétől az utolsó rongyfátyolt lerántani ; de egyrészt az önismeret még gyöngének is mindig nyereség, ’s nincsen veszélyesb , mint az önáltatás; — másrészt pedig sok jelt mutatott fel Isten korunkban e’ nemzetnél, melly a’ honszeretetet hinni engedé, ’s reményleni hagyá. És minden hazafi bizonynyal meleg érzettel osztozandik örömérzetünkben, melly teljes megnyugvással mondatja velünk , hogy Istennek hála, hitünk nem csalt, reményünk meg nem hiusodott. A’ mezei gazdaság tudományos előmozdító eszközei. Azon benső összeköttetést, mellyben a’ műipari szorgalmasság és mezeigazdaság előnyei és gyarapodása állanak, fájdalom még gyakran félre ismerik, és igen sokan vak elfogultságukban, azon oltalmat, mellyet a’ népjólét ezen elemei közül az elsőbbnek, a’ műiparnak, annak felvirágoztatása és lehető kiterjedése végett nyújtanak, úgy öröködnek rajzolgatni, mint a’mezőgazdasági érdekek közvetlen megszorítását, holott a’ mindenki szemei előtt fekvő tapasztalás, mellyet minden kissé műiparos város közelében minden perezben tehetni, a’ legvilágosabban tanítja, hogy a’ föld termékei közelebb, biztosabb és nyereséges! keretet ’s piaczot nem találhatnak , mint a’ hon virágzó műiparos népességében. De ezen kölcsönös érdeken kívül még más lényeges ismertető jelei is vannak a’ mezőgazdaság és iparnak, melyikek bizonyítják, hogy azon választó fal, mellyet a’ népszorgalom e’ két tüneményi között vontak, tulajdonkép nem létez, és hogy ezen különbség mindkettőnek elöhaladtával a’ dologhoz értő előtt mindinkább elenyészik. Azon nézet, hogy az a’ legjobb mezőgazdasági rendszer, melly alapelveiben ahhoz közelit, a’ mit a' gyáripar követ, mindinkább terjed, és nem messze a' nap, mikor azon meggyőződés közönséges lesz, miszerint arra, hogy a’ föld minden zárt és nagy segédforrásai kinyittassanak, úgy, miként a’ müiparos vállalatok jövedelmezőségének, nagy tőkék, és tetemes gépi’s vegytani erőhalmazása a’megkivántató kellékek.Mert a’ mi az úgynevezett nagy müiparra nézve a’gépek,a’földmivelésre nézve a’ vegytani erő , melly által a’ föld termékenységét és gyümölcsözését a’ legmagasb fokra emelhetni, és azon különféle műszerek, mellyek ezen czélt előserélik, és a’ föld termékeinek közvetlen használását és feldolgozását megkönnyebbítik. E’ tekintetben meg kell vallani, mikép a’ sok mezőgazdasági egyesület alapítása és ezek sikeres munkássága által Németországban is nagy lépés történt a’ végett, hogy az idő sürgetésinek elégtétessék, és méltán remélhetni, hogy a’ mezei gazdák közt az az által fölébresztett részvét és sürgetés még nagyobb eredményeket fog eszközölni. A’ porosz litvániai mezei gazdák egyik gyűlésében már e’ tekintetben meg volt pendítve, miszerint különös vegytanárt kellene tartani , ki a’ földbirtokosoknak utasítás és oktatás által a’ kísérleteknél a’ részben segédkezet nyújtana, miként lehet új, megjobbitott trágyázásmód által a’ földből nagyobb jövedelmet bevenni. Mióta Liebig, kinek ezen, a’ termesztés’ minden viszonyaiba olly mélyen vágó tudományág körül tett érdemeit nem lehet eléggé méltányolni, az alapvonásokat levázolta , mellyek szerint cselekedni kell, ha az ember czélt akar érni — egy ilyen intézkedés a’ mezei gazdaság emelésére, mondhatni, nélkülözhetlen lön. Nemcsak Németországban jön érezhetővé ezen szükség, hanem mindenütt, hol a’ földművelés javítására illő figyelmet fordítottak, hasonló gondolatra jöttek , ’s ezek közül a’ legnevezetesb tünemények’ egyikét fogjuk közleni. Itt a’legközelebb Scotiában felállított Agricultural chemistry Association-ról van szó , mellynek alapítója egyike az ezen mezőgazdasági tekintetben olly magasan álló ország legderekabb’s legtapasztaltabb gazdáinak. Ezen társaság három czélt tűzött ki magának. Első feladata abban áll, hogy minden lehető alkalmas eszköz által mindenik , de különösen a’ vegytani eljárásmód’ ismereteit terjeszteni igyekezzék , mi által a’ föld termékenysége és jövedelemhajtása valószínűleg tetemesen fog öregbedni. E’ végett a’ társaság egyik tisztviselője megbizatott, hogy a’ földmivelő kerületeket beiktassa, a’ mezei gazdák’ gyűléseiben e’ tárgy felett felolvasásokat tartson, és nem csak illy nyilvános gyűlések tartását eszközölje, hanem a’ földbirtokosokat és haszonbérlőket jószágaikon fölkeresvén, azokban az efféle beszélgetések iránt részvétet támasszon, fejtegetvén azon roppant hasznot, melly illy tudományos vizsgálódás és tanúlmányból a’ gyakorlati gazdára háramolni fog. Mind a’ mellett hogy ezen társaság nem régóta áll, munkássága e’ pontban már is a’ legszebb sikerrel van koszorúzva. Azok kik meg voltak bízva a’ mezőgazdáknak az említett módon előterjeszteni azon szükségességet , miszerint a’ föld növelésére több tudományos ismeretet kell magoknak szerezni, ha marhájok után több jövedelmet akarnak látni, ezen emberek közt mindenütt a’legnagyobb tanulásvágyat és készséget találtak. Egyik angol havi irat szerint már ezen tanítás’ sikere némelly vidékeken látható. A’ mezei gazdák elkezdtek gondol