Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-07-22 / 33. szám
516 Továbbá nincsen semmi legkisebb épület, hol a’ nyári nap heve ellen enyhelyet lelhetnének a’ marhák; — nincsen egy ágas vagy fa, mellyhez dörgölődzhessék a’marha. A’csillagokon kivül e’rengeteg kétségbeejtő pusztaságon semmi sincsen egyéb, mint talán még a’ serviai disznókkal bejött ’s itt elharapódzott tövis, melly még majd az egész legelőt elpusztítja. Ezek szerint a’ marha ’s lótenyésztés soha nevezetes fokra nem hághat igy a’ mint van. — A’juhtenyésztésnek is vannak akadályai. — A’ juhok ugyan a’ Hortobágyon inneni 10,000 holdnyi Máta részen legelnek , legelőjük nagy része vizenyős, ez idén vagy 1000 holdra szorította az árvíz ! száraz időben azonban jó. A’ juhnemesbíthetésre nézve igen czélirányos, hogy mindenki külön legeltetheti juhait, de nem szabad aklokat építeni, hova azok hasonlag a’forróság ellen vonulhassanak. — Az usztatás a’ hortobágyi vízben végeztetik , megengedtetett egy akol építése , hol nyírik a’ juhokat, de sokan ezt is a’ szabadban végezik. Jótékony volna ezeknek a’ határ mentében néhány akol építketése. Ezen juhlegelen van még vagy 15—1800 ökör, hol egy gazda 12-nél többet nem tarthat. A’ sertésnek mindenütt szabad ugyan a’ földet turkálni, de azért a’ sertéshizlalóknak sem ártana a’ határszélen hizlalhatni, honnét „7 mérfölddel közelebb kapnák Pest, Eger, Miskolczot, hova a’ hízók legnagyobb része hajtátik.“ Egyébiránt a’ sertéshizlalóknak legkevesb kifogásuk lehet, mert míg a’juh (a’ birkát értve, mert a’ magyarjuh már pártoltatok, talán azért nem pártolják az elöljárók a’ birkatenyésztést, mert magok is többen birkások lévén, nem akarják hogy részrehajlóknak tekintessenek) — míg a’ birka tenyésztése háttérbe van az által is szorítva, hogy bár másutt 10 itt 5 juh 1 marhának aequivalense — a’ sertés is azon arányban áll ugyan, de mint említők, ennek szabad a’ világ, sőt a’ mindjárt említendő homoklegelőn is sok ideig szabadon hizlalgattak , kunyhókat állítottak ’stb, hol 5—600 sertés hizlaltatott. — E’ sertéshizlalás egyedül biztos utltt a’gazdagulhatáshoz, ebből Debreczenben többen 100,000-ket gyűjtöttek , egy pedig a’ többihez képest aránytalan dús gazdagságot. Ezek mondják, miként 10,000 frtal, 200 darabot hizlalgatván egyszer egyszer, 6000 forintot lehet nyerni egy év alatt — igaz, hogy ide is szerencse kell, mert némelly ember ha hányát bukik is, homlokát üti meg; de miután két testvér 1000—1000 váltó forinttal kezdett hozzá — az egyik nejével annyit kapott, hogy mindent eladva a’ magáéból tett hozzá 30 forintot, hogy annak egy bundát vehessen, ’s most nehány év után 17—25000 fttal bírnak, — ezen után lehet boldogulni. — Azonban a’ sertéstenyésztést is nagy csapás érte legújabban azon határzat által, hogy azt 500-on alul külön csapatban tartani nem lehet. És már most, ha valaki czélirányos fiaztatót építetett, ’s jó fajta sertéseket szerzett be, mellyeket máséval nem akar összekeverni — mivel marha vagy juh tartása miatt, mellyeket hasonlag nem akarna egészen elhagyni — 500-ig nem tarthat vagy nincs még annyi — kénytelen lesz egész nyájacskájától megválni inkább , mintsem elhagyja korcsosodni. Ezen nagy legelőn kivül van a’ városhoz közel 30000 holdnyi (a homokbuczkákkal ’stb 43000) homoklegelő, melly legbiztosb minden időben. Itten legelnek az igásokon kivül, mellyeknek külön legelőjük kár hogy nincsen — a’ fejős tehén csordák — itten legelnek a’ magyar kosok — a’ birka-kosnak is megengednék mint hágó állatnak, de már az ürünek nem — itten is turkál a’ disznó — pedig ez sem fejős sem hágó ! Itt is használja már egynéhány a’fehér zászpát (Veratrum alb.) másként fehér hunyort a’ torok-gyik ellen — a’ gyökér porát a’ gyepre hintvén a’ disznó elébe. Jó volna talán ezen legelőnek egy részét tilalmasba venni azon esetekre, hol mint ez idén is a’ viz által 4 gulya szorult egynek a’ járására — vagy szárazságkor kiaszik a’ szikes legelő ’stb, mellyen talán szikes füveket is jobb volna tenyészteni, legyen a’ legelést hol folytatni.Az igás lovakra is rá férne egy két külön legelő.Itten érdemes megjegyezni, miként a’ debreczeni fogat ritkán van 8 lovon alól — ámbár 8 lóra való terhet szekere aligha megbirna; — talán nem ártana számítás alá venni, ha váljon nem jobb volna-e két — négy lovas szekér, nem lehetne-e ezen több terhet vinni, nem biztos volna-e a’ szekér állapota ? — Igaz, hogy sokszor az üres szekeret sem bírná el 4 ló. Az adó, a’ ló ’s marha darabjától 30 kr. sertéstől 6 kr., juhtól 10 kr. ’s erről még nehány szót alább fogunk elmondani a’ faizásnál. A’ legelőről télire a’ marhák a’ tanyákra ’s kaszáitokra hajtatnak. A’ tanyák a’ Hegyesi, Macsi, Szepes, Ebes, Elep (és ennek része a’Kösélyszeg) pusztákon vannak, ’s mint említék, 1818 óta quasi saját joggal bírálnák. A’ tanyákon van egy épület, mellyben az istállót a’ majoros szobájától egy fal választja el. Ezen épület a szalmával kevert sárból, villával felrakott fecskefal, néhol vályog, ritkán vertfal náddal fedve; vannak néhol cserepes épületek is. — Van aztán egy marha ól vagy félszer, néhol góré, garádjával kerített hely a’ takarmánynak. Néhány birkaszin ’s putri a’ sertéseknek. — Csűr az egész határban kettő — ezért nyáron át kelvén nyomtatni, a’ többszöri szántás elmarad, pedig itt is áll, mint B. ur mondja: egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér. — Gyümölcskert lehet vagy 10—15, egypár szöllő is (itt is !) B urnák 5—6 holdnyi ültetett akáczerdeje 3 tanyafával van körül ültetve. A’ szepesi, ebesi