Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-10-14 / 57. szám
rakatnak , melly közben kellő figyelem fordíttatik reá, hogy az alsó kövék az áztató gödör fenekére ne feküdjenek. Hogy ezen vizbemerített tömeg viz alatt tartathassák , keresztül fekvő deszkák rakatnak reá, mellyek vízzel telt edényekkel vagy kövekkel megterheltetnek. Az így beáztatott len magára hagyatván, a’ hőség mértékéhez ’s a’ beáztatott len minőségéhez képest, alig egynéhány óra múlva már forrás áll elő, melly által a’ növényi enyv feloldoztatik. A’ viz habzani kezd, szénsavas gáz képződik, eczetsav ’s a’ vizet barnára festő feloldott testek mutatkoznak; az áztató viz savanyú viszszahatást gyakorol, a’ kék lakmuspapirost megveresíti, egyszersmind sajátságos fojtó bűzt terjesztek Ezen forrás a’körűlmények szerint 3—6 hétig tart, mellynek folytában az anyag mindig könnyebben válik el a’ deréktól , a’ nélkül, hogy a’ lenszálak erejökböl valamit veszítenének. A’ forrás későbben rothadásba megyen által , a’ viz mindig sötétebb szint vesz fel, ’s végezetre alkali visszahatásévá lesz, azaz , a’ pirosra festett lakomuspapirost megkékíti. Ezen rothasztó forrás közben a’ len megbámul, jóságát elveszti, ’s barna színétől lúgban főzés által csak némi részben tisztítathatik meg, ha pedig a’ rothasztó forrás tovább tart, a’szöszszálak egészen megromlanak. Ebből megtetszik, mennyire szükséges a’ forrás menetelét annak idejében félbeszakasztani. A’kellő időpont akkor áll elő, midőn a’ savanyú forrás végbemenvén, rothadó kezdődik. Ezen időpontot a’ következő tüneményekből észrevehetni. Az első forrás közben kifejlődő szénsav a’ kévéket felemeli, midőn viszont a’ savanyú forrás vége felé jár, a’ szénsav kifejlődése alább hagy, a’ kifejlett gáz elszál, ’s a’ kévék alább süllyednek. Szemmel tarthatni egyszersmind azt is, mi hatása volt az áztatásnak; melly végre a’ forrás megszűnése idejében igen gyakran, például minden órában egy egy szálat a’ többi közül kivehetni, mellynek külső borítéka tövön megoldatván, ha belőle a’ belső fanemü tömeget vagy kórót könnyedén kihúzhatjuk, úgy hogy a’ külső boríték, csőalakjában kezünkben marad, a’ forrás végre ment. Vannak más gyakorlati fogások is, de a’ mellyek körül nem tartózkodunk. Az áztatásra használandó víznek minél tisztábbnak, azaz minden idegen alkatrészektől, főképen sósvegyületektöl mentnek, szóval puhának kell lenni. A’ hol tehát kaphatni, a’ folyóvíz leghasználhatóbb, más esetekben a’ folyóvíz hiányát gödrökben felfogott esővízzel pótolhatni, kemény vízhez csak kénytelenségböl nyúlunk, és miután darab ideig tavakban a’ jég befolyásának kitéve hagytuk. Nagy hatással van továbbá a’ kiázás végbemenetelére , a’ viz mérséklete. Alacsony mérsékletnél lassan megy végbe; 25° foknál felebb emelkedő mérséklet ellenben nagyon gyors forrást okozhat; legczélszerűbbnek látszik a’ 17—18 foknyi mérséklet. Folyóvíznél a’ mérséklet sokkal változóbb , mint álló víznél, sebesen folyó vizeknél pedig még azon alkalmatlanság származik , hogy a’ külső részeknél a’ viz sebesebben változik mint a’belsőknél, melly miatt a’ kiázás egyaránt nem történhetik. Mellynélfogva a’ Belgiumban szokásban levő áztatási mód igen okszerű. Mivel a’ mint említettük, a’ folyóvizekben a’ jó áztatóviz minden tulajdonságai feltaláltatók, a’ folyóvizek közelében áztató gödröket ásnak, mellyeket keskeny árkokkal a’folyóval öszvekötnek, úgy hogy a’ viz változtatását tetszésük szerint szabályozhatják. L. a’ 2. és 3. ábrát, hol K a’ folyóvíz. A R a’ gödör, g a’ be- és h a’ kibocsátási csatorna. Az ?bebocsátási csatorna erős deszkákból készül. 2. ábra. Ezeknek feneke áll b b alapgerendákból 3 hosszabb 1 4 rövidebbel, mellyek erősen egymásba foglalva hosszúdad négyszögöt képeznek. A’ fenék gerendákon körös körül csapokkal beeresztett a a a oszlopok állanak, melylyekbe ismét léczek vannak beeresztve ’s ezek a’ kas külső négy falát képezik. A’ fenék az alsó b gerendákra szegezett léczekből áll. Egyik oldalfal úgy van készülve, hogy a’ kévék berakása alkalmával kivétethessék. Az illyen áztató kasok tulajdonképen nem egyébre valók, hanem hogy a’ berakott kévéket az áztató gödör * Nagy könnyebbségül szolgálnak továbbá az áztató kasok. 3. ábra. 4. ábra. 5. ábra. a aaabbbbbb AB irányában.