Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-10-14 / 57. szám

rakatnak , melly közben kellő figyelem fordíttatik reá, hogy az alsó kövék az áztató gödör fenekére ne feküd­jenek. Hogy ezen vizbemerített tömeg viz alatt tartat­hassák , keresztül fekvő deszkák rakatnak reá, mellyek vízzel telt edényekkel vagy kövekkel megterheltetnek. Az így beáztatott len magára hagyatván, a’ hőség mértékéhez ’s a’ beáztatott len minőségéhez képest, alig egynéhány óra múlva már forrás áll elő, melly által a’ növényi enyv feloldoztatik. A’ viz habzani kezd, szén­savas gáz képződik, eczetsav ’s a’ vizet barnára festő feloldott testek mutatkoznak; az áztató viz savanyú visz­­szahatást gyakorol, a’ kék lakm­uspapirost megveresíti, egyszersmind sajátságos fojtó bűzt terjesztek Ezen for­rás a’körűlmények szerint 3—6 hétig tart, mellynek folytában az anyag mindig könnyebben válik el a’ de­réktól , a’ nélkül, hogy a’ lenszálak erejökböl valamit veszítenének. A’ forrás későbben rothadásba megyen ál­tal , a’ viz mindig sötétebb szint vesz fel, ’s végezetre alkali visszahatásévá lesz, azaz , a’ pirosra festett lako­muspapirost megkékíti. Ezen rothasztó forrás közben a’ len megbámul, jóságát elveszti, ’s barna színétől lúg­ban főzés által csak némi részben tisztítathatik meg, ha pedig a’ rothasztó forrás tovább tart, a’szöszszálak egé­szen megromlanak. Ebből megtetszik, mennyire szükséges a’ forrás menetelét annak idejében félbeszakasztani. A’kellő idő­pont akkor áll elő, midőn a’ savanyú forrás végbemen­­vén, rothadó kezdődik. Ezen időpontot a’ következő tü­neményekből észrevehetni. Az első forrás közben kifejl­ődő szénsav a’ kévéket felemeli, midőn viszont a’ sa­vanyú forrás vége felé jár, a’ szénsav kifejlődése alább hagy, a’ kifejlett gáz elszál, ’s a’ kévék alább süllyed­nek. Szemmel tarthatni egyszersmind azt is, mi hatása volt az áztatásnak; melly végre a’ forrás megszűnése idejében igen gyakran, például minden órában egy egy szálat a’ többi közül kivehetni, mellynek külső borítéka tövön megoldatván, ha belőle a’ belső fanemü tömeget vagy kórót könnyedén kihúzhatjuk, úgy hogy a’ külső boríték, csőalakjában kezünkben marad, a’ forrás végre ment. Vannak más gyakorlati fogások is, de a’ mellyek körül nem tartózkodunk. Az áztatásra használandó víznek minél tisztábbnak, azaz minden idegen alkatrészektől, főképen sósvegyü­­letektöl mentnek, szóval puhának kell lenni. A’ hol tehát kaphatni, a’ folyóvíz leghasználhatóbb, más ese­tekben a’ folyóvíz hiányát gödrökben felfogott esővízzel pótolhatni, kemény vízhez csak kénytelenségböl nyú­lunk, és miután darab ideig tavakban a’ jég befolyásá­nak kitéve hagytuk. Nagy hatással van továbbá a’ kiázás végbemenete­lére , a’ viz mérséklete. Alacsony mérsékletnél lassan megy végbe; 25° foknál felebb emelkedő mérséklet el­lenben nagyon gyors forrást okozhat; legczélszerűbb­­nek látszik a’ 17—18 foknyi mérséklet. Folyóvíznél a’ mérséklet sokkal változóbb , mint álló víznél, sebesen folyó vizeknél pedig még azon alkalmatlanság szárma­zik , hogy a’ külső részeknél a’ viz sebesebben változik mint a’belsőknél, melly miatt a’ kiázás egyaránt nem tör­ténhetik. Mellynélfogva a’ Belgiumban szokásban levő ázta­­tási mód igen okszerű. Mivel a’ mint említettük, a’ fo­lyóvizekben a’ jó áztatóviz minden tulajdonságai felta­­láltatók, a’ folyóvizek közelében áztató gödröket ásnak, mellyeket keskeny árkokkal a’folyóval öszvekötnek, úgy hogy a’ viz változtatását tetszésük szerint szabá­lyozhatják. L. a’ 2. és 3. ábrát, hol K a’ folyóvíz. A R a’ gödör, g a’ be- és h a’ kibocsátási csatorna. Az ?be­­bocsátási csatorna erős deszkákból készül. 2. ábra. Ezeknek feneke áll b b alapgerendákból 3 hosszabb 1 4 rövidebbel, mellyek erősen egymásba foglalva hosszú­­dad négyszögöt képeznek. A’ fenék gerendákon körös körül csapokkal beeresztett a a a oszlopok állanak, mely­­lyekbe ismét léczek vannak beeresztve ’s ezek a’ kas külső négy falát képezik. A’ fenék az alsó b gerendákra szegezett léczekből áll. Egyik oldalfal úgy van készülve, hogy a’ kévék berakása alkalmával kivétethessék. Az illyen áztató kasok tulajdonképen nem egyébre valók, hanem hogy a’ berakott kévéket az áztató gödör * Nagy könnyebbségül szolgálnak továbbá az áztató kasok. 3. ábra. 4. ábra. 5. ábra. a a­a­a­b­b­b­b­b­b AB irányában.

Next