Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)

1845-11-07 / 64. szám

a’ hány a’nyilatkozó tekintély, annyi az elágazó’s egymástól eltérő vélemény; ennélfogva én a’ legnagyobb tekintély véleményét valamelly fontos tárgy körül, csak egyes egyéni , sokszor czélszerűbbé változható véleménynek nézem. ’S legyen bár a’ kérdéses ügyben megbízott vizsgálók véleménye ellenkező, tiszta meggyőződésemtől nem tántoríthat el, mert én a’ hydrotechniát folyók szabályozásában, hajózó ’s erőművi csatornák építésében olly fokra fejlődöttnek látom, minél ezen tudománynak még előbbre haladnia kell; következéskép valamint a’ szárítás és malomcsatornák közül B. úrnak már testesített, úgy itt is előadott elveit a’ vízépítészet ezen ágában egy újabb elöhaladási lépésnek tekintem, mellyet némellyek csak azért gondolnak lehetlennek, mert nem egy angolnak, vagy hollandiainak csudatevő feje hozza az életre.“ „Minden előadott körülmények kellő megfontolása után látnivaló, hogy a’ pestszegedi csatorna ügye, méltó az illető vállalkozó társaság ’s az egész ország komoly figyelmére. ’S erre nézve itt egy gondolat ötlik agyamba , mellynek ezennel kijelentését, miután a’ csatornázásba annyira besodortattam, nem mellőzhetem el, ’s melly abban áll, ha netalán a' vizsgáló technikai tekintélyek inkáb állóvízű csatornát javasolnának, vagy egymástól véleményükben lényegesen eltérnének, ’s ez által a’ társaság bizodalmát annyira megingadoztatnák, hogy az magát elhatározni nehezen tudná: váljon álló, vagy folyóvízűvé épittesse-e a pestszegedi csatornát? mondom ez esetben igen eszélyesen tenne a’ társaság, ha előbb bizonyos pénzöszlettel, illetőleg 2—2 1/2 milióval Beszédes elve után rendelné a’ dolgoztatást; mert e’szerint semmit sem veszthetne , ellenben sokat nyerhetne ; nem veszthetne pedig, mivel a’ pestszegedi csatornának ha állóvízüvé építtetik is, egészen B. úr által megállapított vonalt —melly a’Duna és Tisza között létező földhát legnyergesebb részén vonul át — szükség követnie; következéskép ha B. úr az érintett pénzösszeggel előre várhatott eredményt mutatna fel, a’ munkáltatás elve után folytattathatnék , ellenkező esetben pedig a’ csatornát állóvízűre fordítani , ’s a’ szerint tökéletes kiásatását folytatni lehetne. Tulajdonkép tehát a társaság nem károsulhatna, mivel B. úr csatornája felveszi az állóvízü csatornának munkáját , azaz világosabban: a’ folyóvízü csatornának előgleges munkája, bizonyos része az állóvízü csatorna munkájának, a’ jelen esetben annyival inkább is, minthogy az állóvízre építendő csatornát, mint fölebb láttuk , szinte mélyebbre, a’ kemény földbe szükség lesülyeszteni. „Azonban ezen ingadozást bélyegző útat, melly a’ társaság hitelét csökkenthetné, csak a’ legvégső esetben ’s a’ legszorultabb körülmények közt ajánlhatom, ajánlom pedig azért, hogy B. úr terve, részint az ország javáért, részint a’ társaság hasznáért valamikép el ne buktathassák. ’S itt kénytelen vagyok őszintén megváltani , hogy B. úr terve bírálásában competens bíráknak csak ollyan vizmérnöki tekintélyeket ismerhetek el, kik nemcsak állóvízű csatornát építettek , hanem nagy térségek kiszárítása,’s nagyobb folyamok szabályozása körül a’vizerőnek használhatását kitapogatni megtanulták. A’ mérnöklés sok ágra oszlik, ’s ennélfogva, hogy azok valamellyikében alaposan ítélhessen a’ technikus, szükség abban tapasztalásának lennie; következéskép azokat, kik egyes vizépítmény , például hidak, kikötők , szekrényes zúgok, révpartok építése által neveknek nagy tekintélyt szerezhettek, még nem tartom és nem is tarthatom egészen más nemű, ’s azoktól lényegesen eltérő természetű vizi munkák közül is tökéletes competens bíráknak, annyival pedig kevésbé triangulatorokat,’s azon meddő szakbeli tudósokat, kik a’ gyakorlati téren semmit nem tettek, sőt egy pár ezer öl csatornát még egész értékben sem ásattak. A’ szenvedélyes kifakadásokkal teljes czáfolat végezetre , a’ következő, ingerült hangulatú ’s kevéssé illedelmes szavakkal záratik bé : ,.’S mindezek után V. úrnak egész értekezése nem világos bélyege-e az ellenkezés-üzés, személyeskedés és még másnak ... ítélje meg a’ részrehajlatlan olvasó , kinek egyszer mindenkorra megsúgom: honnan erednek V. úrnak B. úr ellen intézett minden ellenséges föllépései. Ezek, őszintén mondva, erednek az irigység forrásából. Fáj , és méltán is fáj V. úrnak, hogy a’ megyék, társaságok ’s egyesek Beszédeibe inkább helyezik bizodalmukat, melly bizodalommal B. úr 34 év alatt, magyarországi szorult körülményeink között is, sok szép vállalatot létrehozott, midőn ellenben V. úr, a’ biztosított hivatal köpenye alá húzódva ’s a’ vállalkozás mezejére ki nem lépve, nagy talentuma mellett is, igazán szólván, semmit sem tett. Párizsi bukások és csődök statistikája. 1817. januarius 1-jétől 1826. észt. dec. 31-kéig a’ szajnai kerületben az elbukások száma 3,015-re ment tudniillik . Azoké, a’ kik bukásaikat ön magok bevallották ’s mérlegük miként állását kimutatták . . 2,489 Hitelezők követelései következtében . . . 356 Hivatalos keresetek következtében . . . 170 3,015 Ezek közül 1240 kiegyenlittetett; 502-en egyezkedésekre léptek; 105 különféleképen elintéztetett,168- abban hagyatott, 88 javítási, 156 büntető törvényes eljárásokat vont maga után.