Hetilap, 1845. április-december (1. évfolyam, 1-79. szám)
1845-05-06 / 11. szám
168 megváltás hogyan kezeltetik ?------Csinált utakkal jelenleg még nem dicsekedhetünk; az útépítési megváltás egyébiránt nálunk is divatban van, és pedig a’ nagyobb kő akójától szokott fizetni a’ város 36 krtól 1 ftig, a’ murvától 18—24 krig. A’ megváltás az eddigi gyakorlat szerint úgy történt, a’ nemes megye kivetvén hány élet tartozik városunk elkészitni, a’ város ezen tartozása iránt más közelebb eső helységekkel egyezkedett, ’s a’ megyei dicalis rovat szerinti arányban osztá fel a’ terhet a’ lakosok között. 21. Az országutakra van-e valami gond és felügyelet, ’s ezek, valamint netalán egyéb létező közutak mi erővel tartatnak jó karban?------Az országutak megyei gond és ügyelet alatt állanak, ’s a’ közutak közös erővel, a’ mellékvonalak pedig a’ határbeli lakosság által tartatnak fel, ’s javíttatnak. 22. A’ csinált utak mi népesb és kereskedőibb vidékről és vidékhez szolgálnak, nincsen-e valami kívánni való arra nézve, hogy talán más vonalban, más irányban vezetve számosabb és jelentékenyebb piaczokat és helyeket kössenek össze, több nyersanyagbeli forrásokhoz engedjenek férhetést, vagy nyissanak meg olly vidékeket, mik iparközi vállalatokra nézve valamelly tekintetből kiváltkép ajánlkozók—’s ezért adassanak elő, a’ mennyire kitudhatók mind azon vonaltervezetek, miket ahhoz értők, megyei mérnökök javasoltak, kijelöltek, vagy épen el is készítettek.-------Vidékünk az alföldi közlekedés egyenes vonalába esik, utaink irányával tehát meg vagyunk elégedve, ’s e’ részben nincs is más kívánni valónk, minthogy a’ meglévő, de még csinálatlan utaink minél elöbb megcsináltassanak, mihez van is alapos reményünk, a’ mennyiben előleges terv szerint, egész Tolnán keresztül, a’pesti vonalban egy jól épült kőút fog vezettetni, melly itt Bátaszéktől Tolnáig már kész is, ’s igy nehány év múlva alkalmasint hozzánk is el fog jutni. 23. Az útépítésnek feltételeire nézve mi viszonyai vannak a’ tudósító vidékének ? van-e köve elég helyben vagy közelben ? ha nincs, mi távolságról kell hordania?------Az útépítés feltételeire nézve viszonyaink igen terhesek, mert illy használatra alkalmas kövünk — egy kevés murvát kivéve — teljességgel nincs, ’s az e’ végre szükséges útépítési köveket is legalább 6 állomási távolságról kellene hordani. 24. Mi terheket bir, minő járműveket, hajókat, talpakat, csolnakokat hord a’ vidék folyama vagy folyója? a’ partok vontatás tekintetében elég szabadok-e? a’hajózás nem akadályoztatik-e valami malom vagy közbeeső vizmunkálatok által ?-------Miként az első §-ban érintők városunk alatt legnagyobb folyónk a’ Duna hempelyegvén, mindennemű szokott vízi járműveket hord, az áradások mindazáltal a’ vontatást nem kis részben nehezítik ’s a’ hajózásnak egy jókora zátonyon kívül egyéb akadályai nincsenek. 25. A’ vidék folyói nem igényelnek-e közlekedés tekintetében szabályozást? ha igen, van-e az már tervezetben, vagy épen munkában ? a’ netaláni munkálatok legalább főbb vázlataikban közöltessenek.-------A’ vizi közlekedés tekintetében a’ Duna általános szabályozása az, mellynek szükségét mi is naponként mind inkább érezzük. 26. A’ mesterséges vizi utak, a’ csatornák micsoda állapotban vannak, minő teherképességgel bírnak, mik és mennyiek rajtok a’ szálitási dijak?------- Mesterséges vizi utaink, ’s csatornáink nincsenek. 27. Vannak-e tervek készen vagy készülőben, vagy tapasztalhatni-e óhajtásokat az iránt, hogy a’ vidék valamelly folyói csatornákkal össze köttessenek ? ha igen, és ha lehet, adassanak elő tervek, vagy azoknak legalább főpontjai, a’ költségvetések, ’s a’ nyereségnek reményletes hránylatai (sperativus calculusai) ? — — Vidékünkön semmi mesterséges vizi úttervek sem készen, sem készülőben nincsenek; azt azonban tán felesleges emlitnünk, miszerint a’ Tiszát a’ Dunával öszszekötendő csatorna városunk alatt lenne kijövendő (?). 28. Vannak-e a’ tudósító vidékén olly hidak, kompok és töltések mellyek magánosokéi? mi karban tartatnak, mi rajtok a’ vám?------Az uraság egy kompos átjárást tart haszonbérlői kezek között, mellyen is egy nagy dereglye és egy ladik által 4 legény segedelmével szokott az átjárás eszközöltetni, ’s minthogy rendes árszabás hiányzik, a’ vitelbér huzamos gyakorlat szerint kocsitól 30, szarvasmarhától 4 — 5 stb. váltó kr. szokott lenni. 29. A’ vidéken járó posta hagy-e érintetlen olly helyeket, mik üzleti tekintetben fontosak — és rendszerezett postajárást igényelhetnének? és a' postai közlekedés síka-e annyira, hogy szaporább fordulóst lehetne kívánni ?-------A’ vidékünkön járó posta minden olly helyekkel, mik üzleti tekintetben fontosak, és rendszerezett postajárást igényelhetnének, érintkezésben lévén , tekintve a’ posta naponkénti járását is, kivonatunk teljesen kielégitvék. 30. A’ környék gyorskocsizási viszonyai mennyire kedvezők vagy kedvetlenek ? A’ gyorkocsizási szabályzat a’ vonó erőre, járművekre, állomásokra, dijjakra, személy és holmiszállításra nézve mi kivánandót hagy fel, ’s vannak-e ellene és minő panaszok ? vagy ha a’ vidék kívüle esik a’ már létező illy intézetek körén, vallyon mi biztató reményeket lehetne olly vállalathoz kötni, melly e’ vidéken személy vagy holmi-szállítást rendszerezne ? —• — A’ gyorskocsizás legrendszeresebben a’ posta által hetenkint kétszer u. m. vasárnap fel és csütörtökön lefelé történik; vágynak azonban