Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1846-09-18 / 75. szám

részint a pálinka részegítő erőtlensége, részint a pálinkának saját súlyának­ nehezebbsége nyilván­valóvá fognak tenni.— Némelly lözsérek a sokkal nemesebb pálinkafajt, más kö­zönséges aljasabbal, sőt nem ritkán mérges növények hoz­záadásával zagyválják , mit azonban részint izénél, ré­szint kártékony hatásánál fogva lehet csak kipuhatolni. Sokkal ártalmasabb és gyakoribb használásra mérges tulajdonokat nyilvánít a timsóval, kénsavval, kénsavas réz­aggal és vasacscsal vegyített pálinka, melly hamisítás nemét legalább jelenkorunkban bátran a leggyakorabbinak állíthat­juk, mivelhogy ezen savak hozzávegyitésével a pálinka édes­­erős, és égető tulajdont nyer. Önkéntlenül történt réz vagy ólom hozzávegyülések­­nek is a pálinka alája vagyon vetve, melly részint a lepáro­lásra használt kazánok s­üstök, részint mivel a pálinka tar­tására, s mérésére szolgáló edények ezen ércznemekből al­kottattak, vagy ezzel bővelkednek. Tudjuk, hogy a réz nem csak magában, de más érczekkeli összeköttetéseivel is, u. m. horgany, anany, vas s ferjénnyel, gyenge savak által ele­­nyü­tethető tulajdonnal bir, honnan már a mező szabad lég által is használatlan tiszta természeti érez­ményét veszítheti, az illy ércznemekből készített edények, a bennök tartott folyadékot mérges tulajdonukkal fertőztetik. .Úgy nem kü­lönben ananyozott edények is, minekutána az anany részint ásványi termelőkénél fogva, részint önkéntes hozzá ve­gyítés által, ferjenytöl, s ólomtól ritkán tiszta, honnan az illy ércznemekből készített edények, a bennök tartott folya­dékot mérges termelékükkel maszlagositják. c) Az eczet az életműves országból keletkezett fo­lyadékok a bor forrás fokán lévő folytatott forrásának termé­nye. Az eczet különbözik termelőkére nézve azon anyagok szerint, mellyekből azt forrás által nyertük: úgy vagyon boreczet, sör, gyümölcs és mesterséges eczet, p. o. tejeczet. A borból nyert eczet a legközönségesebb, de a min­dennapi konyha és gyógyszertári szükségekre a legczélsze­­rűbb is; ez hamisítlan, és romlatlan állapotában tiszta, szí­nére nézve többé kevesebbé sárgás vagy vörös, kellemetes szagú és erős savanyú izű, ujjak közt dörzsöltetvén sem nem sör, sem nem pálinka szagú, nem könnyen penészük, s nyár idején eczet-legyecskékkel bővelkedik. Ezen valódi boreczetet nem ritkán a tőzsérek gyü­mölcs vagy söreczettel elkorcsositják, a nem valódi gyen­ge eczetet pedig erős szerek hozzá adása által úgymint: spanyol vagy hoszúbors, boroszlányhéj, imely­ gyökér paradicsom-mag, sőt kén, só és borkosarak által erősebbé, savanyúbbá varázsolják. Innen eléggé nyilvános, mi számos eszközöket szoktak a tőzsérkedők használni, e fent tárgyalt folyadékok természetiségüktöl eltérítésére , és így egyes nyerészkedőnek számtalanok kénytelenittetnek akarat studton kívül nemleges adóval csalási dijt fizetni, — holott a ha­zát az anyatermészet áldásdús bőkezűsége e részben is olly igen ellátta, mikép e tekintetbeni minden belszükségeit fölösleg ellátva, a külföldnek is bőségesen képes juttatni. 2-dik pont. A gazdálkodási ipar, s ezt jellemző virág­zása, a gazdálkodó s termesztő fáradalmai jutalmaztatását fel­tételezi. Ezen jutalmaztatás, részint bel, azaz házi, részint kül, az­az gazdasági szükségek fedezésében pontosul, melly­­nek egyedüli emeltyűjét a viszonos társasági s nemzeti köz­lekedés vagy is a kereskedés szüli.­­ A kereskedés ismét bő productivitást, ennek kelendőségét, és a kereskedést elő­mozdító s könnyítő járulványok t. i. közlekedhetési keller módot s biztosító garantiát feltételez. A gazdálkodásból s termesztésből nyert termékek, mi­nél inkább valódiak, és minél nemesítettebbek, annál na­gyobb biztosítékot szolgáltatnak a kereskedelmi kelendőség­re; ellenkező esetben a kereskedést bizonytalanná , és ha­nyatlóvá változtatják.­­ A­mennyiben tehát a vevő részéről fő igény a termény valódisága s jósága; annyiban ellenben a termesztő részéről vitatlan iparserkentés, ha aljas, s ha­misított áltermesztmények, a gazdászati ipar és kereskedés kellő viszonyait nem fertőztetik; mert ez­által nemcsak hogy kellő, de semmi áron sem adhatja el termesztményeit, a gazdálkodásra szükséges költséget nem fedezheti, s igy minden buzgó törekvése vajmi könnyen meghiúsulhat. — így áll ezen iparviszony most tárgyalt termékeinkre nézve is, és csak az kívánatos, hogy a hamisítást gátló rendszer minél inkább kifejlődjék. 3-dik pont. Ha tárgyaltatásunk termesztményeinek termékenységét tekintetbe vettük, nem ismerünk országot, melly aránylag mennyiségére nézve a miénket meghaladná; mert mellőzve a legfinomabb bort termesztő hegyes vidé­keinket, a naponkint növekedő lapályos , úgy nevezett kerti szőleink terjedelme azon arányban látszik helyeztetni honunk bor­bőségét, mikép ez által, nemcsak az e részbeni belszükségek fölösleges födözésére, de a külföldnek is ele­gendő bort, eczetet s pálinkát juttathat kereskedési anyagul.­­ De ezen termékek minőségét illetőleg, áldva a termé­szet jótékony bőkezűségét, boraink minőségökre nézve, sok országéval vetélkedhetnek, mert bátor a külföldi, franczia, olasz, spanyol, porosz és cseh borok kellő méltánylattal le­gyenek említendők; de szegzárdi, somlai, budai, egri, mé­nesi, neszmélyi, magyaráti s tokai boraink aligha valamit en­gednek , sőt ez utolsó t. i. a tokai, európai első rangot vívott ki magának mind eddigien. Mire nézve bátran állíthatjuk, hogy gátoltatván az úgy is igen lábra kapott hamisítás, reménylhető, miszerint bo­runk, eczetünk s pálinkánk, mind minőség, mind mennyiségére nézve a külkereskedésnek a legjutalmazóbb s legbiztosabb czikkeket szolgáltassa; annál inkább, mennél világosabb, hogy jelenkorunkban a kereskedés hathatós gátjai , t. i.­honunk beliparát sorvasztó rész­közlekedési eszközök na­ponkint javitatnak, s az utak, csatornák, vasutak s vámok a kereskedelem természetének megfelelő viszonylagos álla­potba helyeztetés felé sietnek. Tárgyunk illy részletes elemezése után láthatni, a ho­nunkban olly igen elterjedt folyadékok hamisításai legkárté­konyabb következményeit, részint a közegészségre, részint a gazdálkodási iparra, részint végre a bel- és külkereskedés­­re. — Mire nézve az ennek minden tekintetbeni gátoltatása lenne a fő teendő, erre pedig egy, a minden megyékbeni rendes és állandó „rendőrségi­ bizottmány“ fogna legjóté­konyabban munkálni, mellynek szoros hivatása volna a szü­reti évszakokon a szüret elrendezése a pálinka-főzésnél hasz­nált kazánok hibás, azaz rezes, vagy más érczés tulajdonaira felügyelés, és a pálinka-égető tulajdonosnak e részben fi­gyelmeztetése; a bor­eladásoknál és korcsmáltatásoknál, az italok hamisításaira, a mértékek és edények mivoltára felvi­­gyázás, különösen a korcsmáltatásoknál, nem egyedül az egyedárus bérlő részéről h­asznothajtás, — mint inkább az általa kiküldött italok minősége tekintetbe vétele, szükség

Next