Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1846-12-08 / 98. szám
Pest, kedden HETILAP. dec. 8.1846. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDÁSZAIRA, MŰIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE. Előfizethetni az Iparegyesület hivatalában (újvilág utcza Ilkey ház) vagy Kossuth Lajos iparegyesületi igazgató urnál (m . utcza Trattner Károly ház) vagy a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 806. sz. Ráth ház) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával. Egész évre kétszer annyival. — Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomtatású íven. Ha tárgybösé kivánandja 11, sőt két íven is. — Iktatmányi dij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 8 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráér 6 kr., háromszori hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 6 kr. ezp. Előfizetés a „Heti I az 1847. évi folyamára. A Hetilapnak — mindig több tökélyre törekvés mellett — úgy szerkesztése, mint alakja s előfizetési ára 1847-dik évre változatlanul maradnak. A czimek hibátlan beküldése, s a megrendelés siettetése kéretik,hogy a nyomtatás a kellékhez alkalmaztathassék. A szerkesztőség. Tartalom: Egyesületi mozgalmak. Iparegyesület. A kir. magyar term. tud. társulat Iparműtár.—Duna-tiszai csatorna.— Mikép méri a világ az érdemet. E. H. — Adalék Amerika gyapotipar-statistikájához. — A magyar nemzeti dalokról. — Fővárosi hírnök — Vidéki hírek. — Szegeden gőzhajó épül. — Hirdetések. — Piaczi árkelet. Egyesületi mozgalmak, iparegyesület. (A választmánynak f. é. dec. 4-kén tartott üléséből.) 1) Selyem ügy. A nagym. magy. kir. helytartó tanácsnak az egyesület elnökéhez intézett, k. intézménye olvastatott föl, melly szerint bécsi nagykereskedők Hoffmann és fijaival a selyem gubók beváltása iránt fonálló, s folyó év végével eltelő kincstári szerződés 3 esztendőre meghosszabbitatván. E. cs. kir. felsége legkegyelmesebben rendelni méltóztatott, hogy ezen időnek elmúltával a kincstári selyemgyár-épületeknek további bérbeadása megszűnjék és a selyemgubók beváltása a magány-iparra és szabad versenyzésre bizassék. Melly legfelsőbb rendelet tudatása mellett, miután a selyemtenyésztés körüli bánásmódra nézve a népnél tapasztalt járatlanság és tudatlanság megszüntetése tekintetéből Eö cs. kir. fölsége a szederfaültetés és selyembogár-tenyésztés sikeres előmozdítására szolgáló elméleti és gyakorlati oktatást az ipartanodákban kegyelmesen megállapítani akarja ;— nem különben Eö cs. kir. fölsége legk. parancsához képest azon selyemtenyésztő megyékben,mellyekben még eddig selyemfölügyelők nem rendszereztettek, ugyan azok, az egyes községekben pedig a szederültetéshez értő kertészek volnának fölállitandók; végtére a selyemtenyésztés tárgyában adott rendeletek pontos megtartására az illető törvényhatóságok által kiküldendő választmányok ügyelvén, ezek utján a rendeletek sikeréről időről időre jelentések ide volnának teendők: az elnök ezennel hivatalosan fölszólitatik, miszerint mind az ipartanodákban adandó oktatás, mind a selyemfelügyelők és kertészeknek rendes fizetése, jogai és kötelességei, az utóbbiak számára kihasítandó szederfakertek, nem különben az egyes választmányok teendői és ezen iparág előmozdítására szolgáló többi eszközök tárgyában az iparegyesület által kimerítő részletes és pontonként kidolgozandó utasítási javaslatot készítessen, és azt minél előbb e kir. helytartó tanácsnak fölterjessze. A választmány amint egy részről örömmel és köszönettel tapasztalta, hogy a selyem-ügy majdan szabad versenyzésre bízatni már legkegyelmesebben elhatároztatott, úgy más részről tartozó és hazafius kötelességének ismerendi, igénytelen javaslataival úgy szolgálni ő felségének, urunk, királyunknak ez iparág körüli magas szándéklatait, mint azt hazánk java, műiparunk elöhaladása és szükségei legjobbnak tanácsolandják. — Ezért azonnal bizottmány neveztetett ki, melly az e tárgy körüli lehető teendők iránt mielőbb véleményt készítsen. 2) Gyönyörű vonás az iparos osztálybeliek jelleméből. — Grund Antal, budai varga (Schuster), jelesül a faszegekkel készült talpalásu lábbelieknek ismert készítője, következő iratot intézett a választmányhoz. „Alólirott szives hálával emlékezvén az iparegyesületnek irántam tanúsított azon jótéteményéről, miszerint nekem mesterségem megkezdhetéséül 50pftol előbb ugyan kölcsön adni, azután pedig iparos igyekezeteim méltánylásául, ide ajándékozni méltóztatott, — tekintvén továbbá az áldást, mellyel isten buzgó igyekezetemet eredményezni engedé, s megfontolván, miképen a tisztelt egyesület a fölebb kitett öszveggel egy más, hozzám hasonló, szegény, de buzgó s igyekvő iparosnak , szinte megalapíthatja szerencséjét, ennélfogva a felebbi érintett öszveget ezennel az