Hetilap, 1846. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1846-07-24 / 59. szám
59. Pest, péntek HETILAP. jul. 24.1846. ENCYCLOPEDICUS TARTALMÚ FOLYÓIRAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL KÖZGAZDÁSZAIRA, HÓIPARRA ÉS KERESKEDÉSRE Előfizethetni az Iparegyesület hivatalában (újvilág utcza Ilkey ház) vagy Kossuth Lajos iparegyesületi igazgató urnál (úri utcza Trattner Károlyi ház) vagy a Szerkesztőnél (Seminarium utcza 806. sz. Ráth ház) vidéken pedig minden postahivatalnál félévre helyben 4, postán 5 ezüst forintjával Egész évre kétszer annyival. Megjelenik a Hetilap minden kedden és pénteken legalább egy egy tömött nyomtatású íven. Ha tárgybőség kivánandja 1* 1 2 */a sőt két íven is. — Iktatmányi dij: egyszeri hirdetésnek minden petit hasábsoráért 3 kr., kétszeri hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 5 kr., háromszori hirdetés’ mind. petit hasábsoráért 6 kr. ezp. A Hetilapnak július-decemb. félévi folyamára még folyvást előfizethetni. Tartalom: Magyar vámrendszer. Ifj. Szabó Pál. — Iparvedleti eszmék. P. M. —• Egy kis tudnivaló a magyar földbirtokosoknak. — Mikép hihetni a német hírlapoknak. — Egy kis regestrum a B. P. Híradónak. — Ártanak-e a gépek a munkásosztálynak? Mesterffy. — Fővárosi hírnök. Magyar vámrendszer. Azon már régen terjengő hir következtében, mintha az austriai kormány hajlandó volna hazánk s a német tartományok közt létező vámsorompókat megszüntetni, több jeles férfiak nyilatkoztak a hírlapokban ez eszme mellett s törekedtek megkísérteni: váljon mi alapon történhetnék az egyesülés anélkül, hogy Austria financiális tekintetben nagy csorbát szenvedjen ? Különösen e lapok is fejtegették azon egyesülhetés kérdését, miután a felállított alternatívát, vagy nemzeti vámrendszert, vagy tökéletesen szabad kereskedést egyelőre talán nem véltek kivihetőnek. Mi úgy voltunk mindig meggyőződve : 1) Hogy káros, soha nem menthető, szánt-szándékos csonkítása lenne alkotmányunknak , ha a fenálló s az alkotmányos elvet igazoló közbenső vámvonal saját kezeink által lerontatnék, s 2) Nem hittük volna, hogy legyen financz-ember, ki hazánk jelen körülményei közt expedienst fedezne fel, mellynél fogva a közbenső vámvonal megszüntethetnék s mindazon hiány,melly ez által az austriai tartományokra hárulna, magyar pénztárból, vagy legalább magyar adózásból kipótoltathassék. S mi nem csalatkoztunk, mert mint értesítetünk Bécsben a vámegyesülés eszméjétől már eltértek , mert az akadályok olly halomban gördültek elé, hogy azokat legyőzni képességgel bírni nem látták magukat. Megmondjuk tüstént okainkat, s óhajtnánk, ha több oldalról keletkezendő tárgyalás által ez oly igen fontos kérdés a haza javára tisztába hozatnék. Az alkotmány szempontjából nem tűrhető, hogy a fenálló, ámbár érdekeink ellen intézett vámsorompók megszüntessenek, mert örökre elzárjuk magunknak azon lehetőséget, végre valahára még is egy olly vámrendszerrel Magyarországot környezni, melly hazánk körülményeinek s alkotmányának megfelel. Csekély, ki nem kerített tartományban saját nemzeti vámrendszert felállítani balgaság volna, de olly területű s népességet országban mint hazánk, mellynek topographiai helyzete a legtetemesb forgalomra nyit utat nyűgöt és keletfelé; olly országban, hol a földművelés már a tökéletesbülés utján áll, ott nemzeti vámrendszert alapítani, nemzeti kötelesség. Talán gyengülnének ezen okok, ha alkotmányos nemzettel kellene egyesülnünk, de erről szó sem lévén, annál inkább szükséges az önálló vámrendszer, minthogy az anyagi összeolvadás más olvadást is von közönségesen maga után, s ezt óhajtani senki sem fogja. Minden alkotmánynak egyik sarkköves feltétele, hogy a földművelést, kereskedést és ipart rendező szabályok az országgyűlése vagyis a nemzet által hozassanak meg a törvénybe, s hogy e jogot őseink csakugyan gyakorolták is, bizonyítják I s. László királynak a szarvasmarha, s lókivitel iránt alkotott törvényei; bizonyítja továbbá az 1492-dik évi 27 -ik törvényczikk, mellynél fogva a harminczad-jövedelem Zápolya István s társainak elzálogositatik. E vámrendszer fenmaradt valóságában akkor is, miután koronánk az austriai ház birtokába szállt, de szüntelen csak financz-forrásúl tekintetett. Mária Terézia alatt a harminczad elvei tökéletesen megváltoztattass úgy rendeztettek, mikép Austria kereskedése és ipara emelésére szolgáljanak. „E fordulat mond Horváth Mihály a bécsi kereskedelmi tanács műve volt, melly magának czélul tette: Magyarország kereskedését elfojtani s az örökös német tartományokétól egészen függővé tenni,“ vagyis mint IIdik József világosabban magyarázá: „Magyarországot gyarmati állásba s viszonyba helyezni.“ Ezen adatok nyilván bizonyítják, miszerint a vámrendezés alkotmányos jogainkhoz tartozik, s hogy ezt sem jogi, sem politikai tekintetből egyesülés által semmi esetre *) ,,Az ipar és kereskedés története a három utolsó század alatt.“ —